adozona.hu
BH+ 2014.5.237
BH+ 2014.5.237
A házilagos kivitelben átalakított gépjármű-üzemanyag tartály nem felel meg a gyártóművi kivitelnek. [918/83/EGK tagállami rendelet 112. cikk; 1186/2009/EK r. 107. cikk]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a tulajdonát képező személygépjárművel közlekedve 2010. november 18-án a b.-i határátkelőhelyen belépésre jelentkezett Magyarország területére, vámáru-nyilatkozatán a jármű üzemanyag tartályában lévő 70 liter üzemanyag vámmentes jogcímen történő vámkezelését kérve.
A tételes vámvizsgálat során az ellenőrzést végző pénzügyőr úgy ítélte meg, hogy az üzemanyagtartály nem tekinthető szabványosnak, ezért a vámhatóság szakértői vizsgálatot rendelt el. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató ...
BH+ 2014.5.237 A házilagos kivitelben átalakított gépjármű-üzemanyag tartály nem felel meg a gyártóművi kivitelnek. [918/83/EGK tagállami rendelet 112. cikk; 1186/2009/EK r. 107. cikk]
A felperes a tulajdonát képező személygépjárművel közlekedve 2010. november 18-án a b.-i határátkelőhelyen belépésre jelentkezett Magyarország területére, vámáru-nyilatkozatán a jármű üzemanyag tartályában lévő 70 liter üzemanyag vámmentes jogcímen történő vámkezelését kérve.A tételes vámvizsgálat során az ellenőrzést végző pénzügyőr úgy ítélte meg, hogy az üzemanyagtartály nem tekinthető szabványosnak, ezért a vámhatóság szakértői vizsgálatot rendelt el. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek D.-i Intézete (a továbbiakban: szakértő) a 2010. december 17-én kelt igazságügyi mérnökszakértői véleményében megállapította, hogy a gépjármű gyárilag szerelt üzemanyag tartállyal rendelkezik, amelyet "házilagos" módszerrel átalakítottak oly módon, hogy a töltőcsonk alsó végében elhelyezett, a jármű borulása esetén az üzemanyag szabadba jutását akadályozó biztonsági szelepet - meg nem határozható időpontban - eltávolították. A gépjármű az üzemanyagtartályának átalakításával nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendeletben meghatározott szabványos tartály kritériumainak. A szakértői vélemény szerint a biztonsági szelep utólagos eltávolításának oka az üzemanyagtartályban lévő benzin gyorsabb lefejthetősége, mással az nem indokolható. A biztonsági szelep eltávolítása gyakorlatilag nem változtat a tartály feltölthető mennyiségén.
A szakértő kifejtette továbbá, hogy az üzemanyag felhasználása közben a tartályban vákuum keletkezhetne, ezért szükséges, hogy a felhasznált üzemanyag helyére levegő kerüljön. E feladatot a gyár egy szelep segítségével oldotta meg, amely a töltőcsonk felső végében került elhelyezésre, és azt a tanksapka zárása automatikusan megnyitja. E szelep közvetlen kézi erővel, vagy valamely eszközzel történő működtetésével, kiiktatásával akár a tartály (amelynek névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de a fokozott biztonság érdekében 30%-kal nagyobb a tágulási tere, így a belső térfogata közelítőleg 105 liter) teljes térfogata is feltölthető. Az üzemanyagtartályba tölthető hatóanyag mennyisége 70 liter, amelynek az elérését berendezés jelzi. A tartály tágulási terének feltöltésére "véletlenszerűen" nem kerülhet sor. A szakértői vizsgálat az üzemanyagtartályban 75 liter üzemanyagot mért.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2011. január 10. napján kelt határozatával kijavított, 2011. január 3-án kelt határozatával a felperest 30 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, elrendelte a lefoglalt 75 liter nem szabványos üzemanyag elkobzását és megsemmisítését, a lefoglalt forgalmi rendszámú VW Passat Variant típusú személygépkocsi, a forgalmi engedély, és 1 db ajtókulcs/indítókulcs elkobzását.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. február 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. §, 3. § (1)-(2) bekezdései, 4. § a) pontja, 7. § 27.-38. pontjai, 9. § (2) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, 114. § (1)-(3) bekezdései, 120. § (1)-(3) bekezdései, a 918/83/EGK tanácsi rendelet 112. cikk (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a)-c) pontjai, az elsőfokú határozat időpontjában hatályos, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendeletének 107. cikk (1)-(2) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (4)-(6) bekezdései alkalmazásával hozta meg.
Indokolása szerint a magán gépjármű szabványos tartályaiban lévő üzemanyagok, amelyek a Közösség vámterületére belépnek, behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. A biztonsági szeleprendszer eltávolítása miatt a jármű üzemanyag tartálya az EK r. rendelkezésének nem felelt meg, így az abban lévő üzemanyag vámmentes jogcímen nem vámkezelhető. A felperes nem volt jogosult vámmentes jogcímen kérni az átalakítás folytán nem szabványos üzemanyagtartályban lévő benzin vámkezelését, és az írásbeli vámáru-nyilatkozatában sem a tartályban lévő tényleges mennyiséget tüntette fel. A jövedéki törvénysértést az üzemanyagtartályban lévő teljes üzemanyag mennyiségre követte el.
A vámhatóság a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes gépjárművén jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek, ezért a gépjárművet el kell kobozni. A jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítás megállapítását már az megalapozta, hogy az átalakított gépjárműben, pontosan annak átalakított részében adózás alól elvont jövedéki termék került előtalálásra. Megalapozta továbbá a gyári tartály olyan átalakítása, hogy a töltőcsonk biztonsági szelepének eltávolításával lehetővé vált a tágulási tér feltöltése üzemanyaggal, így felperes az országba a névlegesnél több üzemanyagot hozott be.
Az alperes kifejtette, hogy a Jöt. szankció rendszere objektív felelősségen alapuló, így az alkalmazhatósága szempontjából a szubjektív elemek irrelevánsak.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatta a biztonsági szeleprendszer hiányát, azonban álláspontja szerint így is szabványos a tartály, és a hiányok nem minősülnek jövedéki törvénysértés elkövetését eredményező átalakításnak.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes a tényállás megállapítási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, eljárási és anyagi jogszabálysértés nélkül meghozott döntését megfelelően megindokolta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet törvénysértő, az alperes döntése sérti a Jöt. 7. § 38. pontját, 120. § (2) bekezdését, az EGK rendelet, és az EK tanácsi rendelet alkalmazott jogszabályhelyeit, "az ügyre vonatkozó tényeket nem vette maradéktalanul figyelembe, a beszerzett szakértői vélemény alapján helytelen következtetést vont le, s ennek alapján jogszabályellenes határozatot hozott". Fenntartott jogi álláspontja szerint a megállapított szelephiánynak semmilyen köze nincsen az üzemanyag felhasználásához, az átalakítás nem minősül jövedéki törvénysértésnek, így vonatkozásában szankciók alkalmazásának nem volt helye.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályban fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási (Pp. 260. §), jogkérdésben felülvizsgálati (Pp. 270. §) kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés; BH 2002/490.; KGD 2002/262.]. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként egy jogszabályhelyet sem jelölt meg.
A közigazgatási eljárásban a Ket. 58. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. E jogszabályhely megfelelő alkalmazásával rendelt el a jövedéki hatóság szakértői bizonyítást, a szakértő szakkérdésekre adott választ, és a szakértelmével megállapított tények jogi minősítését már a hatóságnak kellett elvégeznie.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a közigazgatási eljárásban eljárt szakértő egyértelmű, ellentmondást nem tartalmazó és az ügy eldöntéséhez szükséges minden kérdésre részletes választ tartalmazó szakvéleményt készített, amelyet a tárgyaláson történt meghallgatása során teljes körűen fenntartott.
A szakértői vélemény aggálytalanul megállapította, hogy a felperes gépkocsijának üzemanyag tartályát egyedileg átalakították, az nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, e tartály névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de abban a hiteles mérés szerint 75 liter üzemanyag volt, továbbá a tartálynak a névleges térfogatán felüli, a biztonsági okokból kialakított tágulási terének a feltöltésére véletlenszerűen nem kerülhet sor.
A Jöt.-ben a "Jövedéki ellenőrzés és jogkövetkezmények" című XVII. fejezet tartalmazza, a "Lefoglalás és elkobzás" alcím alatt, a 120. §-t. A (2) bekezdése szerint a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
Az alperes és az elsőfokú bíróság a megállapított tények alapján, figyelemmel az EK r. 107. cikkében, a Jöt. 120. § (2) bekezdésében foglaltakra helytállóan állapították meg, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, amelynek következményei (elkobzás) alól a Jöt. objektív felelősségi rendszere okán a személygépkocsit vezető tulajdonos-felperes nem mentesülhet. Hasonló tényállású ügyekben a legfelsőbb bírósági/kúriai döntések azonosak (Kfv.I.35.169/2008/5., Kfv.I.35.209/2008/4., Kfv.I.35.390/2008/4.).
A felperes vitatta még a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését, azonban egyrészt ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, másrészt a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a közigazgatási eljárásban beszerzett illetve a felperes által benyújtott szakértői véleményeket, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos.
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján, a Kúria nem állapított meg.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Kúria aggálytalanul elfogadott.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. V. 35.272/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Dicső Gábor ügyvéd által képviselt H.-né Sz. Judit felperesnek a dr. Keresztesi Anikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 2012. január 20. napján kelt 7.K.20.801/2011/19. számú ítélete ellen a felperes által 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 7.K.20.801/2011/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a alperesnek 10 000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50 000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felperes a tulajdonát képező személygépjárművel közlekedve 2010. november 18-án a b-i határátkelőhelyen belépésre jelentkezett Magyarország területére, vámáru-nyilatkozatán a jármű üzemanyag tartályában lévő 70 liter üzemanyag vámmentes jogcímen történő vámkezelését kérve.
A tételes vámvizsgálat során az ellenőrzést végző pénzügyőr úgy ítélte meg, hogy az üzemanyagtartály nem tekinthető szabványosnak, ezért a vámhatóság szakértői vizsgálatot rendelt el. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek D.-i Intézete (a továbbiakban: szakértő) a 2010. december 17-én kelt igazságügyi mérnökszakértői véleményében megállapította, hogy a gépjármű gyárilag szerelt üzemanyag tartállyal rendelkezik, amelyet "házilagos" módszerrel átalakítottak oly módon, hogy a töltőcsonk alsó végében elhelyezett, a jármű borulása esetén az üzemanyag szabadba jutását akadályozó biztonsági szelepet - meg nem határozható időpontban - eltávolították. A gépjármű az üzemanyagtartályának átalakításával nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendeletben meghatározott szabványos tartály kritériumainak. A szakértői vélemény szerint a biztonsági szelep utólagos eltávolításának oka az üzemanyagtartályban lévő benzin gyorsabb lefejthetősége, mással az nem indokolható. A biztonsági szelep eltávolítása gyakorlatilag nem változtat a tartály feltölthető mennyiségén.
A szakértő kifejtette továbbá, hogy az üzemanyag felhasználása közben a tartályban vákuum keletkezhetne, ezért szükséges, hogy a felhasznált üzemanyag helyére levegő kerüljön. E feladatot a gyár egy szelep segítségével oldotta meg, amely a töltőcsonk felső végében került elhelyezésre, és azt a tanksapka zárása automatikusan megnyitja. E szelep közvetlen kézi erővel, vagy valamely eszközzel történő működtetésével, kiiktatásával akár a tartály /amelynek névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de a fokozott biztonság érdekében 30%-kal nagyobb a tágulási tere, így a belső térfogata közelítőleg 105 liter/ teljes térfogata is feltölthető. Az üzemanyagtartályba tölthető hatóanyag mennyisége 70 liter, amelynek az elérését berendezés jelzi. A tartály tágulási terének feltöltésére "véletlenszerűen" nem kerülhet sor. A szakértői vizsgálat az üzemanyagtartályban 75 liter üzemanyagot mért.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2011. január 10. napján kelt határozatával kijavított, 2011. január 3-án kelt határozatával a felperest 30 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, elrendelte a lefoglalt 75 liter nem szabványos üzemanyag elkobzását és megsemmisítését, a lefoglalt forgalmi rendszámú VW Passat Variant típusú személygépkocsi, a forgalmi engedély, és 1 db ajtókulcs/indítókulcs elkobzását.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. február 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2.§, 3.§ (1)-(2) bekezdései, 4.§ a.) pontja, 7.§ 27.-38. pontjai, 9.§ (2) bekezdése, 48.§ (1) bekezdése, 114.§ (1)-(3) bekezdései, 120.§ (1)-(3) bekezdései, a 918/83/EGK tanácsi rendelet 112. cikk (1) bekezdés a.) pontja, (2) bekezdés a.)-c.) pontjai, az elsőfokú határozat időpontjában hatályos, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendeletének 107. cikk (1)-(2) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (4)-(6) bekezdései alkalmazásával hozta meg.
Indokolása szerint a magán gépjármű szabványos tartályaiban lévő üzemanyagok, amelyek a Közösség vámterületére belépnek, behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. A biztonsági szeleprendszer eltávolítása miatt a jármű üzemanyag tartálya az EK r. rendelkezésének nem felelt meg, így az abban lévő üzemanyag vámmentes jogcímen nem vámkezelhető. A felperes nem volt jogosult vámmentes jogcímen kérni az átalakítás folytán nem szabványos üzemanyagtartályban lévő benzin vámkezelését, és az írásbeli vámáru-nyilatkozatában sem a tartályban lévő tényleges mennyiséget tüntette fel. A jövedéki törvénysértést az üzemanyagtartályban lévő teljes üzemanyag mennyiségre követte el.
A vámhatóság a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes gépjárművén jövedéki törvénysértést célzó átalakítást végeztek, ezért a gépjárművet el kell kobozni. A jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítás megállapítását már az megalapozta, hogy az átalakított gépjárműben, pontosan annak átalakított részében adózás alól elvont jövedéki termék került előtalálásra. Megalapozta továbbá a gyári tartály olyan átalakítása, hogy a töltőcsonk biztonsági szelepének eltávolításával lehetővé vált a tágulási tér feltöltése üzemanyaggal, így felperes az országba a névlegesnél több üzemanyagot hozott be.
Az alperes kifejtette, hogy a Jöt. szankció rendszere objektív felelősségen alapuló, így az alkalmazhatósága szempontjából a szubjektív elemek irrelevánsak.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatta a biztonsági szeleprendszer hiányát, azonban álláspontja szerint így is szabványos a tartály, és a hiányok nem minősülnek jövedéki törvénysértés elkövetését eredményező átalakításnak.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes a tényállás megállapítási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, eljárási és anyagi jogszabálysértés nélkül meghozott döntését megfelelően megindokolta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet törvénysértő, az alperes döntése sérti a Jöt. 7.§ 38. pontját, 120.§ (2) bekezdését, az EGK rendelet, és az EK tanácsi rendelet alkalmazott jogszabályhelyeit, "az ügyre vonatkozó tényeket nem vette maradéktalanul figyelembe, a beszerzett szakértői vélemény alapján helytelen következtetést vont le, s ennek alapján jogszabályellenes határozatot hozott". Fenntartott jogi álláspontja szerint a megállapított szelephiánynak semmilyen köze nincsen az üzemanyag felhasználásához, az átalakítás nem minősül jövedéki törvénysértésnek, így vonatkozásában szankciók alkalmazásának nem volt helye.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályban fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274.§-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási (Pp. 260.§), jogkérdésben felülvizsgálati (Pp. 270.§) kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (Pp. 272.§ (2) bekezdés, 275.§ (2) bekezdés, BH 2002/490., KGD 2002/262.). A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályként egy jogszabályhelyet sem jelölt meg.
A közigazgatási eljárásban a Ket. 58.§-ának (1) bekezdés a.) pontja szerint szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. E jogszabályhely megfelelő alkalmazásával rendelt el a jövedéki hatóság szakértői bizonyítást, a szakértő szakkérdésekre adott választ, és a szakértelmével megállapított tények jogi minősítését már a hatóságnak kellett elvégeznie.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a közigazgatási eljárásban eljárt szakértő egyértelmű, ellentmondást nem tartalmazó és az ügy eldöntéséhez szükséges minden kérdésre részletes választ tartalmazó szakvéleményt készített, amelyet a tárgyaláson történt meghallgatása során teljes körűen fenntartott.
A szakértői vélemény aggálytalanul megállapította, hogy a felperes gépkocsijának üzemanyag tartályát egyedileg átalakították, az nem felel meg a gyártóművi kivitelnek, e tartály névleges, a gyártómű által megjelölt térfogata 70 liter, de abban a hiteles mérés szerint 75 liter üzemanyag volt, továbbá a tartálynak a névleges térfogatán felüli, a biztonsági okokból kialakított tágulási terének a feltöltésére véletlenszerűen nem kerülhet sor.
A Jöt-ben a "Jövedéki ellenőrzés és jogkövetkezmények" című XVII. fejezet tartalmazza, a "Lefoglalás és elkobzás" alcím alatt, a 120.§-t. A (2) bekezdése szerint a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
Az alperes és az elsőfokú bíróság a megállapított tények alapján, figyelemmel az EK r. 107. cikkében, a Jöt. 120. § /2/ bekezdésében foglaltakra helytállóan állapították meg, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, amelynek következményei /elkobzás/ alól a Jöt. objektív felelősségi rendszere okán a személygépkocsit vezető tulajdonos-felperes nem mentesülhet. Hasonló tényállású ügyekben a legfelsőbb bírósági/kúriai döntések azonosak (Kfv.I.35.169/2008/5., Kfv.I.35.209/2008/4., Kfv.I.35.390/2008/4.).
A felperes vitatta még a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését, azonban egyrészt ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, másrészt a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a közigazgatási eljárásban beszerzett illetve a felperes által benyújtott szakértői véleményeket, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos.
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján, a Kúria nem állapított meg.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának (1) bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Kúria aggálytalanul elfogadott.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának (1) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2013. május 23.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria Kfv. V. 35.272/2012.)