adozona.hu
BH+ 2014.5.221
BH+ 2014.5.221
Ha a felszámoló előzetesen felhívja az adóhatóság figyelmét arra, hogy az eljárást egyszerűsített módon fogja befejezni, és így a hatóságnak az ellenőrzés lefolytatására elegendő idő állt rendelkezésre, a felszámolási eljárás a 180 napos jogvesztő határidő eltelte után akkor is befejezhető, ha az adóhatóság az ellenőrzést nem végezte el [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 37. § (1) és (2) bek., 63/B. § (2) bek; 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 92. § (8) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a Cégbíróság értesítése alapján rendelte el hivatalból az adós gazdálkodó szervezet felszámolását, melynek kezdő időpontja 2011. június 1.
Az adós felszámolójaként kijelölt F. Zrt.-nél egy hitelező, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága jelentett be hitelezői igényt 1 478 988 Ft összegben, de csak 5000 Ft regisztrációs díjat fizetett be.
A felszámoló a regisztrációs díj kiegészítésének megfizetésére határidőt biztosított, de a hitelezőtől nem érkezett befiz...
Az adós felszámolójaként kijelölt F. Zrt.-nél egy hitelező, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága jelentett be hitelezői igényt 1 478 988 Ft összegben, de csak 5000 Ft regisztrációs díjat fizetett be.
A felszámoló a regisztrációs díj kiegészítésének megfizetésére határidőt biztosított, de a hitelezőtől nem érkezett befizetés, így 2011. október 13-án 500 000 Ft összegben igazolta vissza az igény nyilvántartásba vételét és az 5000 Ft regisztrációs díj követelést is nyilvántartásba vette.
A visszaigazolásban a felszámoló jelezte a hitelezőnek, hogy 180 nap igénybejelentési határidő elteltével az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését fogja kezdeményezni a bíróságon. Ezt az értesítést a hitelező 2011. október 13-án vette át.
A felszámoló 2011. augusztus 1-jén 12 órára hitelezői értekezletet is meghirdetett, amelyen értesítés ellenére a hitelező nem jelent meg, így az értekezlet megtartására nem került sor.
A felszámoló 2011. december 16-án adta postára a zárójelentését, zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslatát, mind az elsőfokú bíróság, mind a hitelező részére. Ugyanekkor záró adóbevallást is benyújtott az adóhatósághoz, aki egyben a hitelező is.
A hitelező adóhatóság 2011. december 27-én kelt beadványában kérte az elsőfokú bíróságot, hogy kötelezze a felszámolót a tevékenységet záró ellenőrzés lefolytatásának és az adóhatóság végleges hitelezői igényének a bevárására.
A törvényszék 2012. január 3-án kelt végzésében felhívta a felszámolót, hogy a felszámolási eljárás "befejezése miatti záró adóellenőrzési jegyzőkönyvet" csatolja az iratokhoz és jelölje meg, hogy az állam által előlegezett 25 000 Ft közzétételi díj hogyan kerül kielégítésre.
A felszámoló a törvényszék felhívására előadta, hogy az adóhatóság a felszámolási eljárás befejezéséig ellenőrzést nem végzett és hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a hitelezői igények 180 napos jogvesztő benyújtási határidejének lejártát követően ne kezdeményezhetné a felszámolási eljárás befejezését.
Az elsőfokú bíróság a felszámolónak a bírósághoz 2011. december 19-én érkezett zárójelentése jóváhagyását megtagadta.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az egyszerűsített felszámolás esetén sem mellőzhető az adóellenőrzési jegyzőkönyv csatolása, illetőleg az adóhatóságnak lehetősége van nyilatkoznia arról, hogy nem végez ellenőrzést az Art. által biztosított határidőn belül. Ennek hiányában pedig ellenőrzési jegyzőkönyv nélkül csak az adóhatóságra meghatározott határidők elmulasztását követően kerülhet sor egyszerűsített felszámolási eljárásban a gazdálkodó szervezet megszüntetésére. Miután a felszámoló az elsőfokú eljárásban nem csatolta az adóhatóság ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet, így nem kerülhetett sor az egyszerűsített zárómérleg és -jelentés jóváhagyására. Utalt arra is, hogy a zárójelentés jóváhagyásának akadálya volt az a tény is, miszerint a felszámoló nem tett javaslatot a hitező által befizetett 25 000 Ft közzétételi költség megtérítésére.
Megjegyezte továbbá, hogy a felszámoló nem csatolta a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolását sem.
A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság felhívta a felszámolót, hogy 60 napon belül csatolja az adóhatóság jegyzőkönyvét a felszámolási eljárás befejezése okából elvégzett záró adóellenőrzésről, valamint a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolását, és tegyen javaslatot a 25 000 Ft közzétételi költség viselésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül fizessen meg dr. P. L. jogtanácsos útján, a hitelező részére 2500 Ft másodfokú eljárási költséget.
A jogerős végzés indokolása szerint a felszámoló alaptalanul sérelmezte a fellebbezésben, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértéssel kötötte az egyszerűsített módon történő befejezés iránti kérelmének teljesítését az adóhatóság záró adóellenőrzési jegyzőkönyvének bemutatásához. A kötelező ellenőrzések a felszámolás elrendeléséhez (az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró bevallás) és befejezéséhez (felszámoló záró adóbevallása) kapcsolódnak. A záró adóbevallás ellenőrzését tehát az adóhatóságnak egyszerűsített felszámolás esetén is el kell végeznie, melynek biztosítása érdekében a záróanyagot akkor is meg kell neki küldeni, ha nem hitelező. A másodfokú bíróság hivatkozott a Kúria eseti döntésére az adóhatóság hitelezői igénybejelentésének módosításával kapcsolatban (BH 2006. 292.), amely szerint az adóellenőrzés eredményeként feltárt adóhiány csak az ellenőrzés lezárását követően válhat ismert követeléssé.
Mindezekből azt a következtetést vonta le az ítélőtábla, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 63/B. § (2) bekezdés helyes értelme szerint az egyszerűsített felszámolás iránti kérelemnek része annak igazolása is, hogy az adós tevékenységet záró adóellenőrzését az adóhatóság elvégezte és annak megállapítása ismeretében is fennállnak az egyszerűsített felszámolás feltételei. Ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hívta fel a felszámolót a záró adóellenőrzési jegyzőkönyv pótlólagos becsatolására.
Arra is rámutatott az ítélőtábla, hogy a felszámoló által csatolt záróanyag alapján is indokolt volt az egyszerűsített befejezés iránti kérelem elutasítása. A zárójelentés szerint ugyanis a hitelező visszaigazolt követelése 505 000 Ft volt a regisztrációs díjjal együtt, azonban a felterjesztett iratok között 22. sorszámon fellelhető volt az adóhatóság 2012. január 31-i érkezésű nyilatkozata, amelyben az elsőfokú bíróságnak bejelentette, hogy 2011. december 16-án a felszámolóhoz bejelentett igényét összesen 1 478 899 Ft-ra egészítette ki és igazolta, hogy további 9643 Ft regisztrációs díjat megfizetett. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felszámoló zárójelentésében leírtakhoz képest a megváltozott tényállás önmagában is az elsőfokú eljárás megismétlését teszi szükségessé, nem kellett azonban az elsőfokú bíróság érdemben helyes határozatát hatályon kívül helyezni. A hitelező és a felszámoló között kialakult vita miatt "szükségesnek tűnhet" a felszámoló külön nyilatkoztatása arra vonatkozóan, hogy záróindítványát fenntartja-e, vagy azt a hitelező által előadottak szerint módosítani kívánja.
A jogerős végzés szerint nem jelentheti akadályát az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésének az, ha a felszámoló által készített vagyonfelosztási javaslat nem tartalmazza, hogy a 25 000 Ft közzétételi költségtérítés miből kerül kielégítésre.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hivatkozva arra, hogy az a Cstv. 37. § (1) és (2) bekezdésébe, valamint a Cstv. 63/B. § (2) bekezdésébe ütközik. Kérte a zárójelentés elfogadása tárgyában a határozat meghozatalát, amennyiben a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, valamint kérte a hitelező eljárási költségben való marasztalását.
Ismételten kiemelte azt, hogy a Cstv. 63/B. §-a nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a felszámolónak a kérelem mellékleteként csatolnia kellene a NAV záró adóellenőrzési jegyzőkönyvét, illetve a nyugdíjbiztosítási szerv igazolását.
Álláspontja szerint a Cstv. 37. §-a alapján a hitelezői igények bejelentésére, illetve módosítására a felszámolási zárómérleg benyújtásáig van lehetőség, attól függetlenül, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 92. § (6) bekezdése a tevékenységet lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzésére egy éves határidőt, egyszerűsített felszámolás esetén pedig a záró adóbevallás kézhezvételét követő 45 nap határidőt jelöl meg.
A felszámoló is hivatkozott a bírósági gyakorlatra (BDT 2006. 1503.), amely szerint az adótartozással kapcsolatos hitelező igény (mint a felszámolás alatt keletkezett követelés) az esedékességtől számított 40 napon belül, de legfeljebb az esedékességtől számított jogvesztő határidő elteltéig, illetve a zárómérleg előterjesztéséig jelenthető be joghatályosan. A hitelezőnek a zárómérleg benyújtásáig lett volna lehetősége hitelezői igényének módosítására, ezt a határidőt pedig elmulasztotta.
Az adóhatóság felszámolási eljárás előtti időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéséről a jegyzőkönyv 2012. február 28-án készült el és annak megállapításait a hitelező 2012. április 20-án kelt határozatával közölte a felszámolóval. Az adóhatóság helyzete a felszámolási eljárásokban, a felszámoló által sem vitatottan, valóban speciális, de ez nem jelenti azt, hogy a 180 napos igénybejelentési jogvesztő határidő ne vonatkozna rá, illetve a hitelezői igény módosításának gátat szab az, ha a felszámoló már benyújtotta a zárómérleget és a zárójelentést.
A hitelező nem tett észrevételt.
A Kúria a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős végzést és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Elsőként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem terjedt ki a 25 000 Ft-os közzétételi költségtérítéssel kapcsolatban a jogerős végzésben megfogalmazott álláspontra, ezért a rendelkezést a felülvizsgálati bíróság nem érintette.
Az eljárás adatai szerint az adóhatóság a felszámolási zárómérleg elkészítéséig ellenőrzést nem végzett, a zárójelentés benyújtását követően jelezte a bíróságnak a hitelezői igényének módosítását, lényegében ugyanabban az összegben, amelyet az eljárás kezdetén is megjelölt. Akkor pótolta csak a hiányzó regisztrációs díjat, miután értesült a záróbevallás elektronikus megküldése folytán arról, hogy a felszámoló az eljárást befejezte. Az adóhatóságnak a tevékenységét lezáró mérleg ellenőrzése következtében keletkező hitelezői igénye bejelentésének lehetősége azonban csak a zárómérleg benyújtásáig illeti meg a hitelezőt, a Cstv. 37. §-ának (2) bekezdése értelmében.
A felszámolónak a Cstv. rendelkezéseinek kell eleget tennie. E körben az egyszerűsített felszámolás kezdeményezéséig mindenképpen meg kell várnia a felszámolás kezdő időpontjában már fennálló követelések bejelentésére rendelkezésre álló jogvesztő határidő leteltét, azonban a felszámolási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezésekre tekintettel nem kötelessége a más jogszabályokban a hatóság számára előírt határidő figyelembevétele. Ha előzetesen felhívja a figyelmet az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére, ily módon lehetőséget adva az ellenőrzés lefolytatására, ezzel eleget tesz kötelezettségének. Ebből következően helytálló volt a felszámoló álláspontja a tekintetben is, hogy nem köteles a hitelező részére az Art. 92. § (8) bekezdés alapján rendelkezésére álló egy éves ellenőrzési határidőt kivárni az egyszerűsített felszámolás befejezésével, melyre a konkrét esetben figyelmeztette is a hitelezőt.
A Kúria álláspontja szerint ellenkező jogértelmezés esetén a felszámolási eljárásokat nem lehetne befejezni egy éven belül, noha éppen a felszámolási eljárások gyorsítása volt a törvénymódosítás célja, a hitelezői igénybejelentések végső, jogvesztő határidejének egy évről 180 napra történő csökkentésével, a 2009. évi LI. törvény 22. és 28. §-ai értelmében.
Kiemeli a Kúria, hogy jelen esetben a felszámoló eljárása megfelel az ügyfélegyenlőség elvének is, mert az adóhatóság igénybejelentésére is ugyanazokat a szabályokat kellett alkalmaznia, mint más hitelezők esetében. A felszámoló a tisztességes eljárás szabályait is betartotta, tekintve, hogy pontosan, kellő időben tájékoztatta az adóhatóságot a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről, az igénybejelentés 180 napos jogvesztő határidejéről és ennek lejártát követően a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének kezdeményezéséről.
Mindezekre figyelemmel a Kúria Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert eltérő jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a felszámolási záró dokumentumokat. Az új eljárásban ezért az elsőfokú bíróságnak a felszámoló által az eljárás egyszerűsített befejezése, az adós megszüntetése iránt benyújtott kérelmét, a záró dokumentumok alapján, érdemben kell elbírálnia és határozatot hoznia.
(Kúria Gfv. VII. 30.226/2013.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Papp László jogtanácsos által képviselt NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága hitelezőnek, a dr. Várady Tímea Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Várady Tímea ügyvéd által képviselt H. Bt. "f.a." adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránt a Nyíregyházi Törvényszéken 13.Fpk.15-11-000879. ügyszámon indult eljárásban, a Debreceni Ítélőtábla Fpkf.III.30.291/2012/2. számú jogerős végzése ellen a felszámoló által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban az adósnak 10.270,- (Tízezer-kettőszázhetven) Ft felülvizsgálati eljárási költsége merült fel.
A felszámoló jogosult a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóságától 30.000,- (Harmincezer) Ft illetékbélyegben lerótt fellebbezési illeték visszatérítését kérni.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
E végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Az elsőfokú bíróság a Cégbíróság értesítése alapján rendelte el hivatalból az adós gazdálkodó szervezet felszámolását, melynek kezdő időpontja 2011. június 1.
Az adós felszámolójaként kijelölt F. Zrt-nél egy hitelező, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága jelentett be hitelezői igényt 1.478.988,- Ft összegben, de csak 5.000,- Ft regisztrációs díjat fizetett be.
A felszámoló a regisztrációs díj kiegészítésének megfizetésére határidőt biztosított, de a hitelezőtől nem érkezett befizetés, így 2011. október 13-án 500.000,- Ft összegben igazolta vissza az igény nyilvántartásba vételét és az 5.000,- Ft regisztrációs díj követelést is nyilvántartásba vette.
A visszaigazolásban a felszámoló jelezte a hitelezőnek, hogy 180 nap igénybejelentési határidő elteltével az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését fogja kezdeményezni a bíróságon. Ezt az értesítést a hitelező 2011. október 13-án vette át.
A felszámoló 2011. augusztus 1-jén 12 órára hitelezői értekezletet is meghirdetett, amelyen értesítés ellenére a hitelező nem jelent meg, így az értekezlet megtartására nem került sor.
A felszámoló 2011. december 16-án adta postára a zárójelentését, zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslatát, mind az elsőfokú bíróság, mind a hitelező részére. Ugyanekkor záró adóbevallást is benyújtott az adóhatósághoz, aki egyben a hitelező is.
A hitelező adóhatóság 2011. december 27-én kelt beadványában kérte az elsőfokú bíróságot, hogy kötelezze a felszámolót a tevékenységet záró ellenőrzés lefolytatásának és az adóhatóság végleges hitelezői igényének a bevárására.
A törvényszék 2012. január 3-án kelt végzésében felhívta a felszámolót, hogy a felszámolási eljárás "befejezése miatti záró adóellenőrzési jegyzőkönyvet" csatolja az iratokhoz és jelölje meg, hogy az állam által előlegezett 25.000,- Ft közzétételi díj hogyan kerül kielégítésre.
A felszámoló a törvényszék felhívására előadta, hogy az adóhatóság a felszámolási eljárás befejezéséig ellenőrzést nem végzett és hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a hitelezői igények 180 napos jogvesztő benyújtási határidejének lejártát követően ne kezdeményezhetné a felszámolási eljárás befejezését.
Az elsőfokú bíróság a felszámolónak a bírósághoz 2011. december 19-én érkezett zárójelentése jóváhagyását megtagadta.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az egyszerűsített felszámolás esetén sem mellőzhető az adóellenőrzési jegyzőkönyv csatolása, illetőleg az adóhatóságnak lehetősége van nyilatkoznia arról, hogy nem végez ellenőrzést az Art. által biztosított határidőn belül. Ennek hiányában pedig ellenőrzési jegyzőkönyv nélkül csak az adóhatóságra meghatározott határidők elmulasztását követően kerülhet sor egyszerűsített felszámolási eljárásban a gazdálkodó szervezet megszüntetésére. Mivel a felszámoló az elsőfokú eljárásban nem csatolta az adóhatóság ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet, így nem kerülhetett sor az egyszerűsített zárómérleg és -jelentés jóváhagyására. Utalt arra is, hogy a zárójelentés jóváhagyásának akadályát képezte az a tény is, miszerint a felszámoló nem tett javaslatot a hitező által befizetett 25.000,- Ft közzétételi költség megtérítésére.
Megjegyezte továbbá, hogy a felszámoló nem csatolta a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolását sem.
A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság felhívta a felszámolót, hogy 60 napon belül csatolja az adóhatóság jegyzőkönyvét a felszámolási eljárás befejezése okából elvégzett záró adóellenőrzésről, valamint a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolását, és tegyen javaslatot a 25.000,- Ft közzétételi költség viselésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül fizessen meg dr. P. L. jogtanácsos útján, a hitelező részére 2.500,- Ft másodfokú eljárási költséget.
A jogerős végzés indokolása szerint a felszámoló alaptalanul sérelmezte a fellebbezésben, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértéssel kötötte az egyszerűsített módon történő befejezés iránti kérelmének teljesítését az adóhatóság záró adóellenőrzési jegyzőkönyvének bemutatásához. A kötelező ellenőrzések a felszámolás elrendeléséhez (az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró bevallás) és befejezéséhez (felszámoló záró adóbevallása) kapcsolódnak. A záró adóbevallás ellenőrzését tehát az adóhatóságnak egyszerűsített felszámolás esetén is el kell végeznie, melynek biztosítása érdekében a záróanyagot akkor is meg kell neki küldeni, ha nem hitelező. A másodfokú bíróság hivatkozott a Kúria eseti döntésére az adóhatóság hitelezői igénybejelentésének módosításával kapcsolatban (BH 2006. 292.), amely szerint az adóellenőrzés eredményeként feltárt adóhiány csak az ellenőrzés lezárását követően válhat ismert követeléssé.
Mindezekből azt a következtetést vonta le az ítélőtábla, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 63/B. § (2) bekezdés helyes értelme szerint az egyszerűsített felszámolás iránti kérelemnek része annak igazolása is, hogy az adós tevékenységet záró adóellenőrzését az adóhatóság elvégezte és annak megállapítása ismeretében is fennállnak az egyszerűsített felszámolás feltételei. Ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hívta fel a felszámolót a záró adóellenőrzési jegyzőkönyv pótlólagos becsatolására.
Arra is rámutatott az ítélőtábla, hogy a felszámoló által csatolt záróanyag alapján is indokolt volt az egyszerűsített befejezés iránti kérelem elutasítása. A zárójelentés szerint ugyanis a hitelező visszaigazolt követelése 505.000,- Ft volt a regisztrációs díjjal együtt, azonban a felterjesztett iratok között 22. sorszámon fellelhető volt az adóhatóság 2012. január 31-i érkezésű nyilatkozata, amelyben az elsőfokú bíróságnak bejelentette, hogy 2011. december 16-án a felszámolóhoz bejelentett igényét összesen 1.478.899,- Ft-ra egészítette ki és igazolta, hogy további 9.643,- Ft regisztrációs díjat megfizetett. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felszámoló zárójelentésében leírtakhoz képest a megváltozott tényállás önmagában is az elsőfokú eljárás megismétlését teszi szükségessé, ugyanakkor nem kellett az elsőfokú bíróság érdemben helyes határozatát hatályon kívül helyezni. A hitelező és a felszámoló között kialakult vita miatt "szükségesnek tűnhet" a felszámoló külön nyilatkoztatása arra vonatkozóan, hogy záróindítványát fenntartja-e, vagy azt a hitelező által előadottak szerint módosítani kívánja.
A jogerős végzés szerint ugyanakkor nem jelentheti akadályát az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésének az, ha a felszámoló által készített vagyonfelosztási javaslat nem tartalmazza, hogy a 25.000,- Ft közzétételi költségtérítés miből kerül kielégítésre.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hivatkozva arra, hogy az a Cstv. 37. § (1) és (2) bekezdésébe, valamint a Cstv. 63/B. § (2) bekezdésébe ütközik. Kérte a zárójelentés elfogadása tárgyában a határozat meghozatalát, amennyiben a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, valamint kérte a hitelező eljárási költségben való marasztalását.
Kiemelte ismételten azt, hogy a Cstv. 63/B. § nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a felszámolónak a kérelem mellékleteként csatolnia kellene a NAV záró adóellenőrzési jegyzőkönyvét, illetve a nyugdíjbiztosítási szerv igazolását.
Álláspontja szerint a Cstv. 37. §-a alapján a hitelezői igények bejelentésére, illetve módosítására a felszámolási zárómérleg benyújtásáig van lehetőség, attól függetlenül, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 92. § (6) bekezdése a tevékenységet lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzésére egy éves határidőt, egyszerűsített felszámolás esetén pedig a záró adóbevallás kézhezvételét követő 45 nap határidőt jelöl meg.
A felszámoló is hivatkozott a bírósági gyakorlatra (BDT2006. 1503.), amely szerint az adótartozással kapcsolatos hitelező igény (mint a felszámolás alatt keletkezett követelés) az esedékességtől számított 40 napon belül, de legfeljebb az esedékességtől számított jogvesztő határidő elteltéig, illetve a zárómérleg előterjesztéséig jelenthető be joghatályosan. A hitelezőnek a zárómérleg benyújtásáig lett volna lehetősége hitelezői igényének módosítására, ezt a határidőt pedig elmulasztotta.
Az adóhatóság felszámolási eljárás előtti időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéséről a jegyzőkönyv 2012. február 28-án készült el és annak megállapításait a hitelező 2012. április 20-án kelt határozatával közölte a felszámolóval. Az adóhatóság helyzete a felszámolási eljárásokban, a felszámoló által sem vitatottan, valóban speciális, de ez nem jelenti azt, hogy a 180 napos igénybejelentési jogvesztő határidő ne vonatkozna rá, illetve a hitelezői igény módosításának gátat szab az, ha a felszámoló már benyújtotta a zárómérleget és a zárójelentést.
A hitelező nem tett észrevételt.
A Kúria a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős végzést és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Elsőként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem terjedt ki a 25.000 Ft-os közzétételi költségtérítéssel kapcsolatban a jogerős végzésben megfogalmazott álláspontra, ezért a rendelkezést a felülvizsgálati bíróság nem érintette.
Az eljárás adatai szerint az adóhatóság a felszámolási zárómérleg elkészítéséig ellenőrzést nem végzett, a zárójelentés benyújtását követően jelezte a bíróságnak a hitelezői igényének módosítását, lényegében ugyanabban az összegben, amelyet az eljárás kezdetén is megjelölt. Akkor pótolta csak a hiányzó regisztrációs díjat, miután értesült a záróbevallás elektronikus megküldése folytán arról, hogy a felszámoló az eljárást befejezte. Az adóhatóságnak a tevékenységét lezáró mérleg ellenőrzése következtében keletkező hitelezői igénye bejelentésének lehetősége azonban csak a zárómérleg benyújtásáig illeti meg a hitelezőt, a Cstv. 37. §-ának (2) bekezdése értelmében.
A felszámolónak a Cstv. rendelkezéseinek kell eleget tennie. E körben az egyszerűsített felszámolás kezdeményezéséig mindenképpen meg kell várnia a felszámolás kezdő időpontjában már fennálló követelések bejelentésére rendelkezésre álló jogvesztő határidő leteltét, azonban a felszámolási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezésekre tekintettel nem kötelessége a más jogszabályokban a hatóság számára előírt határidő figyelembe vétele. Ha előzetesen felhívja a figyelmet az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére, ily módon lehetőséget adva az ellenőrzés lefolytatására, ezzel eleget tesz kötelezettségének. Ebből következően helytálló volt a felszámoló álláspontja a tekintetben is, hogy nem köteles a hitelező részére az Art. 92. § (8) bekezdés alapján rendelkezésére álló egy éves ellenőrzési határidőt kivárni az egyszerűsített felszámolás befejezésével, melyre a konkrét esetben figyelmeztette is a hitelezőt.
A Kúria álláspontja szerint ellenkező jogértelmezés esetén a felszámolási eljárásokat nem lehetne befejezni egy éven belül, noha éppen a felszámolási eljárások gyorsítása volt a törvénymódosítás célja, a hitelezői igénybejelentések végső, jogvesztő határidejének egy évről 180 napra történő csökkentésével, a 2009. évi LI. törvény 22. és 28. §-ai értelmében.
Kiemeli a Kúria, hogy jelen esetben a felszámoló eljárása megfelel az ügyfélegyenlőség elvének is, mivel az adóhatóság igénybejelentésére is ugyanazokat a szabályokat kellett alkalmaznia, mint más hitelezők esetében. A felszámoló a tisztességes eljárás szabályait is betartotta, tekintve, hogy pontosan, kellő időben tájékoztatta az adóhatóságot a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről, az igénybejelentés 180 napos jogvesztő határidejéről és ennek lejártát követően a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének kezdeményezéséről.
Mindezekre figyelemmel a Kúria Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert eltérő jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a felszámolási záró dokumentumokat. Az új eljárásban ezért az elsőfokú bíróságnak a felszámoló által az eljárás egyszerűsített befejezése, az adós megszüntetése iránt benyújtott kérelmét, a záró dokumentumok alapján, érdemben kell elbírálnia és határozatot hoznia.
A Kúria a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján állapította meg az adós felülvizsgálati eljárási költségét, amely az ÁFA összegét is tartalmazó ügyvédi díj a 32/2003. (VIII. 22.) IM r. 3. § (3) és (5) bekezdése és 4/A. § (1) bekezdése alapján.
A felszámoló tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére - részben a bíróság felhívására - a felülvizsgálati illetéket lerótta, ezért a tévesen lerótt illeték visszatérítését kérelmezheti az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján a hitelező személyes illetékmentessége folytán az illetéket az állam viseli.