adozona.hu
AVI 2014.4.41
AVI 2014.4.41
A vállalkozónak a megvásárolt ingatlan továbbértékesítésére vonatkozó szándéknyilatkozatát a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásakor kell teljesíteni (1990. évi XCIII. tv. 91., 92. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2007. december 28-án kelt, a földhivatalhoz 2008. január 14-én benyújtott adásvételi szerződéssel megvásárolta az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakás megnevezésű ingatlanokat, mindösszesen 37 800 000 Ft vételárért.
A szerződésben illetve az illetékkiszabásra való bejelentéskor nem nyilatkozott arról, hogy az ingatlanokat tovább eladás céljából vásárolta.
A szerződés alapján az elsőfokú hatóság a 2008. április 14. napján hozott fizetési meghagyásában az illetékekről szóló többször...
AVI 2014.4.41 A vállalkozónak a megvásárolt ingatlan továbbértékesítésére vonatkozó szándéknyilatkozatát a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásakor kell teljesíteni (1990. évi XCIII. tv. 91., 92. §)
A 2007. december 28-án kelt, a földhivatalhoz 2008. január 14-én benyújtott adásvételi szerződéssel megvásárolta az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakás megnevezésű ingatlanokat, mindösszesen 37 800 000 Ft vételárért.A szerződésben illetve az illetékkiszabásra való bejelentéskor nem nyilatkozott arról, hogy az ingatlanokat tovább eladás céljából vásárolta.
A szerződés alapján az elsőfokú hatóság a 2008. április 14. napján hozott fizetési meghagyásában az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 21. § (1) bekezdésére alapítottan 2%-os és 6%-os illetékkulcs alkalmazásával 1 788 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki a felperes terhére.
A fizetési meghagyást a felperes 2008. április 22. napján vette át.
A felperes a 2008. május 7. napján előterjesztett beadványában kérte a fizetési meghagyás módosítását, az illeték 756 000 Ft-ban történő megállapítását. Az Itv. 23/A. § (1) bekezdésére alapított érvelése szerint az ingatlan adásvételi szerződés 2008. február 11. napján kelt módosítása, illetve kiegészítése tartalmazza, hogy az ingatlanokat továbbértékesítés céljából vásárolta, és azt is, hogy fő tevékenysége ingatlanforgalmazás.
Az elsőfokú hatóság a kedvezményes illeték alkalmazására irányuló kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, döntését az Itv. 23/A. § (1) és (8) bekezdésére, 91. § (1) bekezdésére alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a törvény által előírt határidőben a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nem tette meg a kedvezmény megadásához szükséges nyilatkozatot, igazolási kérelmet sem terjesztett elő, ezért az illetékkedvezmény nem illeti meg.
Felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Jogi álláspontja a következő volt:
Az Itv 91. § (1) bekezdésében írt illetékkiszabásra történő bejelentés és az Itv. 23/A. §-a szerinti igazolások és nyilatkozatok nem azonosak. A feltételes illetékkedvezményben részesülő az Itv. 23/A. § (8) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését a kedvezményt biztosító adóhatósághoz köteles bejelenteni, az adásvételi szerződést módosításának, kiegészítésének földhivatalhoz történő benyújtása a nyilatkozatot nem pótolja. A felperes a szerződésben nem nyilatkozott arról, hogy az ingatlant tovább eladás céljából vásárolta, ezt a módosító szerződés földhivatalhoz benyújtásával már nem tehette meg, csupán az adóhatóság felé nyilatkozhatott volna a törvény által előírt határidőben a továbbértékesítési szándékáról, ilyet azonban nem terjesztett elő, ezért az alperes határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz.
A határozat ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagyis az Itv. 23/A. (1) bekezdése szerinti, a forgalmi érték 2%-ának megfelelő mértékű illetékfizetési kötelezettség előírását.
Azzal érvelt, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet nem felel meg az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Kifejtette, hogy a fizetési meghagyást megelőzően, 2008. február 18-án már érkeztetésre került a földhivatalnál a nyilatkozatának pótlását tartalmazó okirat, azaz az adásvételi szerződés kiegészítése, illetve módosítása. Az Itv. nem írja elő, hogy ezt az illeték kiszabása szempontjából releváns nyilatkozatot közvetlenül az illetékhivatalhoz kell teljesíteni, és a földhivatalnak a hozzá benyújtott okiratokat továbbítania kellett volna az illetékügyekben eljáró adóhatósághoz.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján - a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel - a következőket állapította meg:
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlan tovább eladás céljából vásárolta az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
Az Itv. 23/A. § (8) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés, (4)-(5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat, valamint a (5)-(7) bekezdésben meghatározott igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt időpontban és tartalommal kell az adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye.
Az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra, az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni.
Az Itv. 92. § (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb okiratokkal együtt az érkezését követő 8 napon belül kell továbbítania az állami adóhatósághoz.
Az előzőekben ismertetett törvényhelyek egyértelműen és kifejezetten tartalmazzák, hogy a vállalkozónak a megvásárolt ingatlan továbbértékesítésére vonatkozó szándéknyilatkozatát a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásakor kell teljesítenie. A felperes az ingatlanok továbbértékesítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot az illetékkiszabásra való bejelentéssel egyidejűleg, azaz 2008. január hó 14-én sem a szerződésben, sem más formában nem terjesztette elő, azt első ízben az adásvételi szerződést követően, a fizetési meghagyás után, 2008. február 11. napján tette meg az adásvételi szerződést módosító, illetve kiegészítő okiratban. Ez utóbbi okiratok azonban nem hoztak létre a felek között új lakásingatlan tulajdonjogi átruházására irányuló, bejegyzést igénylő megállapodást. Ezek az okiratok nem tekinthetők új illetékkiszabás célját szolgáló bejelentésnek sem, mert az illetékkiszabást megalapozó adásvétel tárgyában, a 2008. december 28-án adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlanok tekintetében tulajdonosváltozás nem következett be. Ezek a módosító illetve kiegészítő okiratok egyébként sem az adóhatósághoz, hanem 2008. február 18-án a földhivatalhoz kerültek benyújtásra, amelyeket - az Itv. 92. § (1) bekezdése szerinti törvényhelyre figyelemmel - nem kellett továbbítania az állami adóhatósághoz.
A felperes az állami adóhatóságnál a szándéknyilatkozat pótlásával egy időben a határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet - általa sem vitatottan - nem terjesztett elő. A földhivatal felé benyújtott adásvételi szerződés módosítás, illetve kiegészítés, igazolási kérelem nélküli okiratok alapján a felperest, aki az illetékkiszabásra bejelentéskor sem terjesztett elő tovább eladásra vonatkozó szándéknyilatkozatot az előzőekben nevesített kógens jogszabályi rendelkezések miatt nem lehet illetékkedvezményben részesíteni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.144/2010.)