ÍH 2019.141

SZÉKHELYSZERŰ MŰKÖDÉS KÖVETELMÉNYE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN BIZONYÍTÁS I. A székhely tekintetében törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó körülmény, ha a társaság a bejegyzett székhelycímen nem székhelyszerűen működik, ott nem biztosítja a hivatalos iratok átvételét. A székhely forgalombiztonsági jelentőséggel rendelkező adat, így annak meglétéhez, cégjegyzékbe bejegyzett adata valódiságához, a cég székhelyen való eléréséhez a forgalom szereplőinek, továbbá a hatóságoknak is fontos érdek

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság bejegyzett székhelye … alatti, egyik fióktelepe … szám alatti cím, mely utóbbi cím megegyezik … ügyvezető lakcímével.]
A: kérelmező 2017. december 21-én a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 77. § (1) bekezdés ba) pontja alapján törvényességi f...

ÍH 2019.141 SZÉKHELYSZERŰ MŰKÖDÉS KÖVETELMÉNYE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN BIZONYÍTÁS
I. A székhely tekintetében törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó körülmény, ha a társaság a bejegyzett székhelycímen nem székhelyszerűen működik, ott nem biztosítja a hivatalos iratok átvételét. A székhely forgalombiztonsági jelentőséggel rendelkező adat, így annak meglétéhez, cégjegyzékbe bejegyzett adata valódiságához, a cég székhelyen való eléréséhez a forgalom szereplőinek, továbbá a hatóságoknak is fontos érdeke fűződik.
II. A törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítás korlátozott, ez azonban nem teszi szükségtelenné a kérelemben foglaltak alapos vizsgálatát.
[a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 77. § (1) bekezdés ba) pont, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:7. §.
Az M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság bejegyzett székhelye … alatti, egyik fióktelepe … szám alatti cím, mely utóbbi cím megegyezik … ügyvezető lakcímével.]
A: kérelmező 2017. december 21-én a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 77. § (1) bekezdés ba) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a M. Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: kérelmezett) szemben. Tényként adta elő, hogy a kérelmezett, mint pályázó új felszámolói névjegyzékbe felvételvétele tárgyában 2017. november 24-én meghozott FNVH/ -1/2017-NFM számú határozatot a Ket. 78. §-a szerint megkísérelte kézbesíteni a társaság bejegyzett székhelyén, a kézbesítés azonban nem járt eredménnyel, a kérelmezett a címen nem volt megtalálható. Ennek alátámasztására átadás-átvételi jegyzőkönyvet csatolt. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett bejegyzett székhelye nem felel meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:7. §-ában, a Ctv. 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely körülmény sérti a Ctv. 22. § (1) bekezdésében foglalt cégnyilvántartás közhitelességének elvét is. A kérelmezett társaság a bejegyzett székhelyén nem lelhető fel, így ott a társaság hivatalos iratainak az átvétele, érkeztetése, rendelkezésre tartása nem biztosított. Utalt a BDT 2009.1987. számon közzétett eseti döntésre.
A csatolt átadás-átvételi jegyzőkönyv megállapítása szerint a társaság "természetben nem létezik ezen a címen, … szerepel a postaládán is. A küldeményeket postai utánküldéssel más címre kézbesítik."
Az elsőfokú bíróság 2018. február 1-jén meghozott 2. számú végzésével nyilatkozattételre, illetőleg a törvénysértő állapot megszüntetésére hívta fel a kérelmezettet. Az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a társaság a bejegyzett székhelyén nem található, új székhelycímet nem jelentett be.
A visszaérkezett vétívek szerint a társaságnak a székhelyére és az ügyvezetőnek ....a lakcímére kézbesített végzéseket 2016. február 16-án ugyanaz a meghatalmazott vette át.
A kérelmezett 2018. február 28-án kérte az átadás-átvételi jegyzőkönyv részére megküldését, majd ennek ismeretében úgy nyilatkozott, hogy a székhelye változatlan, ott megtalálható. Tábla jelzi a hollétét, a cégtábla frissítésre került, működése megfelel a törvényben foglaltaknak. Ennek igazolására fényképfelvételeket mellékelt. Aggályosnak találta a jegyzőkönyv felvételét, mivel semmi indok nincs a személyes kapcsolat felvételére. Előadta továbbá, hogy a kérelmezővel levelezésben és perben áll, eddig a kérelmező nem kifogásolta a részére küldött levelek át nem vételét. A Ptk. 3:7. §-a nem kívánja meg a jogi személy székhelyén a 24 órás állandó ügyeletet. A kérelmező tudomással bír a székhelyéről, levelezési címéről, az ügyintézés helyéről, elektronikus levelezési, telefon, fax elérhetőségéről, interneten fellelhetőségéről.
Az elsőfokú bíróság 5. számú végzésével a kérelmet elutasította. A döntése indokolásában megállapította, hogy a kérelmezett a székhelyén megtalálható, mivel a felhívást a székhelyén és képviselője útján is átvette, észrevételét benyújtotta. Mivel a jogsértés nem áll fenn, a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján a kérelem elutasításáról határozott.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására utasítását kérte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 3. § (6) bekezdése és az 1952. évi Pp. 258. § (1) bekezdése alapján. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a részére nem küldte meg a kérelmezett nyilatkozatát, ezért a végzés a 1952. évi Pp. 3. § (6) bekezdésében foglaltakat megsértette. Amennyiben lehetősége nyílt volna a nyilatkozatban foglaltak tekintetében érdemi észrevételei előterjesztésére, a kérelem kedvező elbírálásban részesült volna.
A nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban előadta, hogy a 2017. november 30-ai kézbesítés során a munkatársai a helyszínen nem észleltek a kérelmezett cégjegyzék szerinti székhelyén való működésére utaló körülményeket, az épületen cégtábla nem volt elhelyezve, a kapucsengőn sem szerepelt a kérelmezett neve. A kézbesítés időpontjában érkezett a helyszínre a Magyar Posta Zrt. kézbesítő munkatársa, akinek segítségével munkatársai bejutottak az épületbe, azonban a bent elhelyezett postaládákat megtekintve azt állapították meg, hogy azok közül egyiken sem szerepel a kérelmezett cégneve. A kérelmezett cégjegyzék szerinti székhelyének megfelelő, ..." lakáshoz tartozó postaládán olyan név volt feltüntetve, amilyen nevű ügyvezetője, tulajdonosa a kérelmezettnek nincs. Ezek alapján állapították meg munkatársai, hogy semmi nem utal a kérelmezett tevékenységére az épületben. A Magyar Posta Zrt. kézbesítő munkatársa ekkor azt a tájékoztatást adta, hogy tudomása szerint a kérelmezett részére továbbküldéssel, egy másik címen kerülnek kézbesítésre a postai küldemények. Ezt a tényállítását alátámasztja a csatolt Magyar Posta Zrt. adatszolgáltatása, mely alapján megállapítható, hogy az általa 2017. no-vember 28. napján postai úton megküldött határozat 2017. december 4. napján került kézbesítésre a …. sz. postafiók útján.
Nem igazolt tehát a postai küldemények kérelmezett általi átvétele a kérelmezett cégjegyzékbe bejegyzett székhelyén. A székhelyre címzett postai küldemények átvételére a valóságban rendszeresen postafiók útján kerül sor. A Ctv. 7. § (1) bekezdése, a Ptk. 3:7. §-a értelmében a bejegyzett irodának ténylegesen létezőnek és a meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak kell lennie, így a székhely működtetésére vonatkozó kötelezettségeknek egy postafiókos elérhetőség fenntartásával a kérelmezett nem tesz eleget. Tekintettel arra, hogy a kérelmezett a székhelyétől eltérő központi ügyintézési helyet nem tüntetett fel a cégjegyzékben, működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Hivatkozott a BDT 2013.3033. számú eseti döntésre is azzal, hogy az épületbe bejutása csak az éppen helyszínen tartózkodó postai kézbesítő segítségével volt lehetséges. A kérelmezettel való akadálytalan kapcsolat létesítése sem biztosított tehát a kérelmezett székhelyeként bejegyzett címen. A kérelmezett a valóságban tevékenységet nem végez a székhelyeként bejegyzett címen, a tényleges székhelyként funkcionáló irodája a … szám alatti fióktelepe. Ezt alátámasztja az is, hogy a kérelmezett a sz.-i keltezéssel ellátott nyilatkozatát levélpapírján terjesztette elő, melyen az alábbi adatok szerepelnek: a levélpapír fejrészén kérelmezett cégelnevezése, míg a lap alján lévő lábrészen a kérelmezett ... (címe, postafiókja, telefonos és telefaxos) elérhetőségei, így a … szám alatti cím, lev. cím: … A Ctv. 63. § (2) bekezdésében írtak ellenére a kérelmezett hivatalos iratain a cégnyilvántartás szerinti székhelye nem került feltüntetésre. A kérelmezett, mint felszámoló szervezet által végzett gazdasági tevékenységgel és működésével kapcsolatosan kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kérelmezett a székhelyén megtalálható legyen. A kérelmezett a 2018. január 31-én megküldött adatszolgáltatásában is nem a székhelye címét tüntette fel levelezési címként, amely szintén arra utal, hogy a postai vagy hivatalos küldemények érkeztetése, tárolása nem a kérelmezett székhelyén történik. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 6/A. § c) pontja lehetővé teszi számára, hogy hatósági ellenőrzés keretében - helyszíni ellenőrzéssel is - vizsgálja, hogy a felszámoló szervezet adatszolgáltatásában szereplő adatok megfeleltek-e a valóságnak, teljes körűek voltak-e.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében a végzés helybenhagyását kérte arra hivatkozással, hogy működése és nyilvántartása a törvényi előírásoknak maradéktalanul megfelel. Előadta, hogy a cégtábláját a székhelyén kihelyezte, azon feltüntetésre került a telefonos elérhetőség, amelynek tárcsázásával a székhelyre érkező ügyfelek, hatóságok épületbe történő bejutását biztosítani tudja. A Ctv. nem írja elő a kapucsengő, valamint a postaláda feliratozást. A kérelmező nyilvántartásában szerepel az ügyvezetőjének telefonszáma, amelyet feltárcsázva a székhelyen történő működésről az ellenőrzés során az ajtón belül is meggyőződhetett volna. A postai továbbítást a cégjegyzékben is feltüntetett telephelyre kérte, mert minden küldemény átvételét biztosítani akarta. A felszámolói munka sajátossága miatt nem várható el, hogy egész nap a székhelyen várakozzon, hogy érkezik-e egy levél. Az EBH 2016.P3. iránymutatásának megfelelően döntött levélküldeményei átirányításáról. Idézte a Ptk. kommentárban írtakat, mely szerint a jogi személy székhelyével kapcsolatban a törvény nem kívánja meg, hogy ott végezze a jogi személy a tevékenységét, vagy akár csak ügyintézési tevékenység folyjon ezen a helyen, hanem megelégszik azzal, hogy a székhely a jogi személy bejegyzett irodája, ahol csupán jogszabályban meghatározott iratok elérhetőségét kell biztosítani, illetve azt, hogy ezen a helyen a jogi személlyel kapcsolatba lehessen kerülni, a jogi személy részére küldött küldemények átvétele biztosított legyen. A Ctv. 7. §-a nem ír elő 0-24 órás állandó ügyeletet egyetlen társaság számára sem a székhellyel kapcsolatban. A kérelmező egyetlen alkalommal sem közölte vagy bizonyította, hogy részére küldött küldeményeket nem vette át. A kérelmező minden olyan információ (pl.: ügyvezető telefonszáma) birtokában volt, hogy a székhelyen a küldeményét átadhatta volna.
Kiemelte, hogy a cégtáblája a székhelyen megtalálható, azon minden olyan szükséges információt feltüntetett, amelyet a Ctv. és a Ptk. tartalmaz, tehát törvényi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A cégjegyzéki adatokra, a cégnyilvántartás közhitelességére, a törvényességi felügyeleti eljárásra a Ctv. tartalmaz rendelkezéseket.
A Ctv. 7. § (1) bekezdése értelmében a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.
A Ctv. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása.
Az eljárás fő eseteit a Ctv. 74. § (1) bekezdése sorolja fel. Így helye lehet eljárásnak akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A Ctv. 80. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása estén a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat [a) pont], illetve ha nem vitatja, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg [b) pont].
A Ctv. 77. § (6) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.
Az idézett rendelkezésekből következően a székhely tekintetében törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó körülmény, ha a társaság a bejegyzett székhelycímen nem székhelyszerűen működik, ott nem biztosítja a hivatalos iratok átvételét. A székhely forgalombiztonsági jelentőséggel rendelkező adat, így annak meglétéhez, cégjegyzékbe bejegyzett adata valódiságához, a cég székhelyen való eléréséhez a forgalom szereplőinek, továbbá a hatóságoknak is fontos érdeke fűződik.
A Ctv. a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását szigorú eljárási szabályokhoz köti. A kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás, amelyben nem mellőzhető az eljárást kezdeményező fél kérelmének másik fél (kérelmezett) részére megküldése, de a kérelmező Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti felhívásra tett nyilatkozatának a kérelmezett cég részére továbbítása sem nyilatkozattétel, a tényállás feltárása céljából.
Az adott kérelemre indult törvényességi felügyeleti ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmezett Ctv. 80. § (1) bekezdésében írt felhívásra tett nyilatkozatát a Ctv. 77. § (6) bekezdésében foglaltak ellenére elmulasztotta a kérelmezőnek megküldeni, mellyel a kérelmezőt elzárta a nyilatkozattétel lehetőségétől, melynek következtében az elsőfokú bíróság megalapozott döntést sem hozhatott.
A kérelmező azt kifogásolta, hogy a kérelmezett bejegyzett székhelye nem felel meg a székhellyel szemben támasztott törvényi követelménynek, mert ott a kérelmezett nem volt megtalálható, részére a hivatalos irat személyesen nem volt kézbesíthető.
Kétségtelen, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a bizonyítás korlátozott, ez azonban nem teszi szükségtelenné és mellőzhetővé a kérelemben foglaltak alapos vizsgálatát. Az elsőfokú bíróság kizárólag abból vont le a kérelmezett székhelyen fellelhetőségére, ott elérhetőségére következtetést, hogy a kérelmezett a "felhívást a székhelyén és képviselője útján is átvette, észrevételét benyújtotta". Ezen megállapítás alapjául pedig más nem szolgálhatott, mint a 2. sorszámú végzés visszaérkezett tértivevényei és a kérelmezett nyilatkozata. Kiemeli az ítélőtábla, hogy egyébiránt a visszaérkezett tértivevényekből sem lehetett bizonyossággal megállapítást tenni a felhívás székhelyen történt átvételére, hiszen a b.-i székhelyre és az ügyvezető lakcímére küldött végzést is ugyanazon a napon ugyanaz a meghatalmazott vette át. Ebből legfeljebb csak a postai úton való elérhetőségre lehetne következtetni, de a kérelemben hivatkozott személyes elérhetőségre nézve következtetés nem vonható le.
Mivel a kérelmezett székhelyen elérhetősége körében a tényállás a kérelmező nyilatkozattételtől elzárása folytán feltáratlan maradt, szükséges az eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a jelen eljárásban még alkalmazandó 1952. évi Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 1952. évi Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárást az elsőfokú bíróságnak a kontradiktórius eljárás szabályainak figyelembevételével kell lefolytatnia, melynek során a kérelemről való megalapozott döntés érdekében a Ctv. 77. § (6) bekezdése szerint nem mellőzhető a kérelmezett nyilatkozatának kérelmezőnek megküldése, szükség esetén az arra előterjesztett beadvány kérelmezettnek továbbítása. Az elsőfokú bíróság csakis a felek nyilatkozatai, az előterjesztett okirati bizonyítékok ismeretében, a lefolytatott bizonyítást követően lesz abban a helyzetben, hogy a kérelemről megalapozott döntést hozzon.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.44.255/2018/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.