adozona.hu
ÍH 2019.140
ÍH 2019.140
CÉGJEGYZÉKI ADAT KIJAVÍTÁSA A cégnyilvántartásból törölt, jogalanyiságát vesztett, nem létező cég cégjegyzéki adatainak kijavítására még a Pp. 352. § (1) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén sincs lehetőség. [Ctv. 23. §, Ctv. 32. §.; Pp. 352. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I.N.M Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: társaság) a Fővárosi Törvényszék tartotta nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság tagja volt 2011. május 18-ától 2014. október 28-ig a kérelmező is.
A társasággal szemben 2013. július 4. napján törvényességi felügyeleti eljárás indult, amelynek során az elsőfokú bíróság a 2013. augusztus 15-én jogerőre emelkedett Cgt.01-03-0 /2. számú végzésével a társaságot eltiltotta a további működéstől, egyben megsz...
ÍH 2019.140 CÉGJEGYZÉKI ADAT KIJAVÍTÁSA
A cégnyilvántartásból törölt, jogalanyiságát vesztett, nem létező cég cégjegyzéki adatainak kijavítására még a Pp. 352. § (1) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén sincs lehetőség.
[Ctv. 23. §, Ctv. 32. §.; Pp. 352. § (1) bek.]
Az I.N.M Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: társaság) a Fővárosi Törvényszék tartotta nyilván a cégjegyzékben.A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság tagja volt 2011. május 18-ától 2014. október 28-ig a kérelmező is.
A társasággal szemben 2013. július 4. napján törvényességi felügyeleti eljárás indult, amelynek során az elsőfokú bíróság a 2013. augusztus 15-én jogerőre emelkedett Cgt.01-03-0 /2. számú végzésével a társaságot eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította.
A társaság ellen 2013. augusztus 15. napján kényszertörlési eljárás indult.
A kényszertörlési eljárás megindulását követően, a 2014. június 16-án érkezett beadványában a kérelmező kérte a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében a társaságot a tagjegyzékben történt változás cégnyilvántartásban történő átvezetésére kötelezni. Állította, hogy elidegenítette az üzletrészét, azonban a társaság a változásbejegyzési kötelezettségnek nem tett eleget.
A kényszertörlési eljárásban a társaság kényszertörlésére a 2014. 2014. október 28. napján jogerős Cgt.01-13- /10. számú végzéssel sor került.
A kérelmező a 2018. december 15-én érkezett beadványában a cégjegyzék kijavítása iránti kérelmet és panaszt terjesztett elő. Kérte a társaság cégjegyzékének oly módon történő kijavítását, hogy abból dr. H. T. tagot a társaság tagjai közül töröljék az üzletrész-átruházási szerződés keltére, azaz 2013. szeptember 16. napjára visszamenőleges hatállyal. Arra hivatkozott, hogy B. G.-vel 2013. szeptember 16. napján a társaságban fennállt üzletrészére átruházási szerződést kötött, így megszűnt a tagsági jogviszonya. Kiemelte, hogy 2014. június 16-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy a tagváltozás átvezetésre kerüljön. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak - megfelelő eljárás esetén - fel kellett volna hívnia a társaságot haladéktalanul a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozattételre, illetőleg a törvénysértő állapot megszüntetésére. A törvényességi felügyeleti eljárást pedig addig kellett volna folytatni, ameddig a társaság jogszabályszerű működése a kérelmező tagjegyzékből való törlése révén helyre nem áll.
Az elsőfokú bíróság a 2018. december 19-én meghozott Cg.01-09- /28. számú végzésével a kérelmező cégjegyzék kijavítása iránti kérelmét elutasította. Rámutatott, hogy a társaság kényszertörlését a 2014. október 28. napján jogerős 10. számú végzéssel elrendelte. A kérelmező csupán a 2014. június 16. napján érkezett beadványában kérte a szükséges intézkedés megtételét a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében, illetve a társaság kötelezését a tagváltozás cégjegyzéken történő átvezetésére. A kényszertörlési eljárás alatt újabb törvényességi felügyeleti eljárás megindítása szükségtelen volt, a törvényes működés helyreállítására a kényszertörlési eljárás folyamatban léte alatt már nem volt lehetőség. A cégjegyzékből már törölt cég esetében a cég adatainak kijavítására nincs jogi lehetőség, a törlés miatt nincs kijavítandó cégjegyzéki adat.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. Elsődlegesen a sérelmezett végzés megváltoztatásával a kért adat kijavítását, a társaság cégjegyzékéből dr. H. T. tagnak az üzletrész adásvételi szerződés keltére, 2013. szeptember 16. napjára visszamenőleges hatállyal való törlését, míg másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.
Kérelme indokául előadta, hogy 2013. szeptember 16. napján eladóként üzletrész átruházási szerződést kötött B. G.-vel, így a társaságban fennálló 50%-os üzletrészét értékesítette. Ezt követően azonban a tagként nem törölték a cégnyilvántartásból. Hivatkozott arra is, hogy már 2014. június 16-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a tagváltozás átvezetését kérve, ez azonban nem vezetett eredményre. A társaságot a cégnyilvántartásból úgy törölték véglegesen, hogy nem került sor a tagjegyzékből való törlésére, emiatt úgy szerepel a cégnyilvántartásban mint a kényszertörléssel megszűnt társaság tagja. Ez a körülmény pedig hátrányos és méltánytalan a személyére.
Állította, az elsőfokú bíróság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a 2014. június 16. napján benyújtott kérelme folytán nem hívta fel a társaságot a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozattételre, illetőleg a törvénysértő állapot megszüntetésére. Az elsőfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig folytatnia kellett volna, amíg a kérelmező tagjegyzékből való törlése meg nem történik, és ezáltal a társaság jogszabályszerű működése helyre nem áll. Amennyiben a társaság nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetésére irányuló felhívásnak, úgy az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett volna törölnie dr. H. T. tagot.
A fellebbezés az alábbiak miatt megalapozatlan.
A cégek nyilvántartására, cégjegyzéki adataik vezetésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezik.
A Ctv. 23. § (1) bekezdése szerint a céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni.
A fentiek szerint alkalmazandó Pp. 352. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.
A Pp. idézett rendelkezéséből következően kijavításra csak a határozat tartalmát illetően kerülhet sor. Mivel a kijavítás iránti kérelem nem jelölt meg olyan határozatot, amely elírást vagy számítási hibát tartalmazna, így a kérelem önmagában ezen okból nem lehet megalapozott.
Ezen túl az is megállapítható, hogy a kérelem a tartalma szerint valójában nem elírásra, hibásan bejegyzett adatra hivatkozik, hanem változás bejegyzését célozza. Kijavításnak azonban ezen az alapon nincs helye.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kényszertörléssel a társaság megszűnt, így a cég adataival kapcsolatosan sem kijavítás iránti, sem egyéb, változás bejegyzésére irányuló kérelemnek nem lehet helye. Rámutat az ítélőtábla, hogy a cégnyilvántartásból törölt, jogalanyiságát vesztett, nem létező cég cégjegyzéki adatainak kijavítására még a Pp. 352. § (1) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén sem lenne lehetőség.
Kiemeli az ítélőtábla, hogy a jelen felülbírálat tárgya a Ctv. 32. § (1) bekezdése, valamint a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése alapján csakis a fellebbezéssel támadott Cg.01-09- 28. számú végzés lehet, így nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően járt-e el a kérelmező korábbi, 2014. június 16-i beadványa kapcsán.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.022/2019/2)