adozona.hu
ÍH 2014.33
ÍH 2014.33
ISMERETLEN SZÉKHELYŰ CÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS INDÍTÁSA - ILLETÉK MEGFIZETÉSE ISMERETLEN SZÉKHELYŰ CÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSBAN I. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást mindig hivatalból indítja meg a cégbíróság, akkor is, ha az eljárásra okot adó körülményt valaki a cégbíróságnak bejelenti. A bejelentő akkor sem kötelezhető törvényességi felügyeleti illeték megfizetésére, ha a cégbíróság az eljárást nem indítja meg, mert a bejelentés alaptalan. II. A végzés il
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Sz. Kft., mint kérelmező törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a B. Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság ellen arra hivatkozva, hogy a kérelmezett elleni végrehajtói intézkedés azért bizonyult sikertelennek, mert a cég székhelyén tevékenységet nem folytat. A cégbíróság a Cgt. 305/5. számú végzésével a kérelemnek helyt adott, és felhívta a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására. E végzés 2012. augusztus 30. napján jogerőre emelkedett. A cég a törvényes működést ...
ÍH 2014.33 ISMERETLEN SZÉKHELYŰ CÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS INDÍTÁSA - ILLETÉK MEGFIZETÉSE ISMERETLEN SZÉKHELYŰ CÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSBAN
I. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást mindig hivatalból indítja meg a cégbíróság, akkor is, ha az eljárásra okot adó körülményt valaki a cégbíróságnak bejelenti. A bejelentő akkor sem kötelezhető törvényességi felügyeleti illeték megfizetésére, ha a cégbíróság az eljárást nem indítja meg, mert a bejelentés alaptalan.
II. A végzés illeték megfizetésére kötelező rendelkezése ellen a bejelentő fellebbezhet.
Az Sz. Kft., mint kérelmező törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a B. Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság ellen arra hivatkozva, hogy a kérelmezett elleni végrehajtói intézkedés azért bizonyult sikertelennek, mert a cég székhelyén tevékenységet nem folytat. A cégbíróság a Cgt. 305/5. számú végzésével a kérelemnek helyt adott, és felhívta a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására. E végzés 2012. augusztus 30. napján jogerőre emelkedett. A cég a törvényes működést nem állította helyre, ezért a cégbíróság a Cgt. 748/2. számú, 2013. január 21-én jogerőre emelkedett végzésével a kérelmezettet 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta. A kérelmezett 2012. november 7-én benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmében bejelentette, hogy a székhelyét K., K. utca 25. szám alatt áthelyezte. A bíróság a változást 29. sorszámú, 2012. november 12-én kelt végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.
2013. október 1-jén az Sz. Kft. a Ctv. 89-90. §-ában foglaltakra tekintettel az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás megindítását kérte. A cégbíróság a Cgt. 1276/2. számú végzésével az ismeretlen székhelyű cég megszüntetési eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 65. § (2) bekezdése alapján az Sz. Kft.-t 15 000 forint illeték megfizetésére kötelezte. A végzésben arról nyújtott tájékoztatást, hogy a végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
A végzés ellen az Sz. Kft. fellebbezést jelentett be. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és az illetékfizetési kötelezettséget mellőzze. Arra hivatkozott, hogy nem kapott értesítést arról, hogy a kérelmezett kötelezettségének eleget tett, és ezért a cégbíróság megszüntette az eljárást. Az alapügyben eljáró végrehajtó sem foganatosított újabb eljárási cselekményeket a kérelmezett új székhelyén. Ezért alappal következtethetett arra, hogy a jogsértő állapot még mindig fennáll, ezért kezdeményezte az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást. Alaptalanul nyilván nem állt szándékában ilyen eljárást kezdeményezni.
A B. Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés megalapozott.
A Ctv. VI. fejezetében szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a Ctv. 75. § (1) bekezdése alapján hivatalból vagy kérelemre jár el. A 76. § (1) bekezdése szerint hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről az arra okot adó körülményről hivatalos eljárás során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. A (3) bekezdés alapján hivatalból indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban. A 77. § (1) bekezdése szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítési körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, vagy az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, és e jogi érdeket valószínűsíti. A 77. § (6) bekezdése szerint a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.
A Ctv. VII. fejezet 5. Címében szabályozott "az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás" különleges törvényességi felügyeleti eljárás, amely kizárólag hivatalból indulhat meg. A Ctv. 89. §-a szerint, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen, vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megindítja. Közömbös, hogy a cégbíróság milyen módon szerez tudomást az eljárás megindítására okot adó körülményről, az eljárás akkor is hivatalból indul meg, ha e körülményt valaki a cégbíróságnak bejelenti.
Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást a Ctv. 89-90. §-a szabályozza. E szabályok nem keverhetők össze a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályaival, nem alkalmazható tehát a Ctv. 80. § (4) bekezdése, melynek első mondata egyébként is a kérelemre indult eljárásra vonatkozik.
Abból, hogy az ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárás hivatalból indul meg, következik, hogy az eljárásra okot adó körülményt bejelentő személy az eljárásban nem fél, a végzés ellen nem fellebbezhet. Jelen esetben azonban a cégbíróság az Sz. Kft.-t illeték megfizetésére kötelezte, ez pedig olyan rendelkezés, amely ellen a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 233. § (1) bekezdése alapján az Sz. Kft. akkor is fellebbezhet, ha az eljárásban félként nem vesz részt.
Az Itv. 65. § (2) bekezdése szerint kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 forint felügyeleti illeték terheli.
Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás nem kérelemre indul, ezért az Itv. e rendelkezése nem alkalmazható. Jelen esetben az eljárás meg sem indult, hiszen a bejelentés nyomán a cégbíróság azt állapította meg, hogy a B. Kft. a törvényes működését helyreállította, ezért nem indokolt az eljárás megindítása. Az elsőfokú bíróság tehát jogszabályba ütköző módon kötelezte az Sz. Kft.-t az illeték megfizetésére, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján - fellebbezett részében - megváltoztatta, és mellőzte a cég illeték fizetésre kötelezését.
(Pécsi Ítélőtábla Cgtf.V.40.020/2014/2.)