adozona.hu
ÍH 2014.14
ÍH 2014.14
ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁNAK TÖRLÉSE - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM, ILLETVE A KÖZHASZNÚSÁG TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I. Ha az alapítvány közhasznú jogállásának törlésére irányuló kérelem indoka nem a feltételek fennálltának hiánya, hanem az alapítói szándék változása és emiatt az alapító okirat erre irányuló módosítása, a kérelem előterjesztésére nem az alapítvány képviselője, hanem az alapítók jogosultak. II. A módosított, egysége
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jelen ügyben érintett művészeti alapítványt a Fővárosi Bíróság 1991. szeptember 18. napján kelt végzésével nyilvántartásba vette, majd a 2000. július 7. napján kelt és 2000. július 31. napján jogerős végzésével közhasznú szervezetté minősítette.
Az alapítvány képviselője 2012. november 20. napján kérelmet nyújtott be a közhasznúság törlése iránt. A kérelméhez csatolta a 2012. március 29. napján kelt módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, amelyet alapítóként az eredeti o...
ÍH 2014.14 ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁNAK TÖRLÉSE - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM, ILLETVE A KÖZHASZNÚSÁG TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I. Ha az alapítvány közhasznú jogállásának törlésére irányuló kérelem indoka nem a feltételek fennálltának hiánya, hanem az alapítói szándék változása és emiatt az alapító okirat erre irányuló módosítása, a kérelem előterjesztésére nem az alapítvány képviselője, hanem az alapítók jogosultak.
II. A módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiraton alapuló változásbejegyzési kérelem elbírálása során valamennyi módosítás, nyilvántartási adatot érintő változás egy eljárás keretében, egységesen bírálandó el [1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/A. §, 74/B. §, 74/C. §; 2011. évi CLXXV. tv. (a továbbiakban: Ectv.) 48. §; 2011. évi CLXXXI. tv. (a továbbiakban: Cnytv.) 37. § (1), (2) bek., 38. § (1), (3) bek.].
A jelen ügyben érintett művészeti alapítványt a Fővárosi Bíróság 1991. szeptember 18. napján kelt végzésével nyilvántartásba vette, majd a 2000. július 7. napján kelt és 2000. július 31. napján jogerős végzésével közhasznú szervezetté minősítette.
Az alapítvány képviselője 2012. november 20. napján kérelmet nyújtott be a közhasznúság törlése iránt. A kérelméhez csatolta a 2012. március 29. napján kelt módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, amelyet alapítóként az eredeti okiratban szereplőkhöz képest részben más szervezetek - a fenntartójuk pecsétjének használatával - írták alá.
Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a szervezet közhasznú jogállásának nyilvántartásból való törlését. A végzés indokolása értelmében a kérelmező által csatolt okiratok megfeleltek a Ptk. 74/B. § (5) bekezdése, a 2011. évi CLXXXI. törvény, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvény 48. §-ában foglaltaknak, ezért a 2011. évi CLXXXI. törvény 44. §-a alapján határozott a bíróság.
Az ügyész - a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség részéről fenntartott - fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. Rámutatott arra, hogy a jelen esetben az alapítvány közhasznú jogállásának törlését a képviselő nem a feltételek hiányára hivatkozással, hanem az alapító okirat erre vonatkozó módosítására és arra tekintettel kérte, hogy a jövőben az alapítvány nem kíván közhasznú szervezetként működni. Megítélése szerint emiatt a kérelmet a módosítások nyilvántartására vonatkozó szabályok figyelembevételével kellett volna a bíróságnak elbírálnia. Kifogásolta, hogy a kérelmet nem az alapítók mint a kérelem benyújtására jogosultak terjesztették elő. Hivatkozott arra, hogy a 2012. március 29. napján kelt módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat nemcsak a közhasznú jogállásra vonatkozó rendelkezéseket hagyta el, hanem a kuratórium összetételére vonatkozóan is változást tartalmaz, de a változásbejegyzési kérelemhez az új kuratóriumi tagok nyilatkozatát nem csatolták.
A kérelmező a fellebbezési eljárásban újabb módosított alapító okiratot csatolt 2012. március 29-i kelettel, valamint kurátori feladatvállaló nyilatkozatokat, és az egyik alapító, a S. Társaság útján új változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a közhasznúság törlése iránt megjelölve az alapítvány létrehozóit, és azoktól az eljárásra meghatalmazást csatolt.
Az ügyész továbbra is fenntartotta a fellebbezését rámutatva arra, hogy változatlanul a közhasznú jogállás törlésére irányul a kérelem, és nem terjesztettek elő kérelmet a kuratóriumban történt - változatlanul fennálló - személyi változások átvezetésére, illetőleg nem ehhez igazodóan került módosításra az alapító okirat.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 48. §-a értelmében a közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. E törvényhely alapján tehát abban az esetben, ha az alapítvány tekintetében a közhasznúvá minősítés feltételei nem állnak fenn, az alapítvány képviselője, azaz jelen esetben a kuratórium elnöke jogosult és köteles is kérni az alapítvány közhasznú jogállásának törlését.
A jelen eljárás alapját képező, 2012. november 20. napján benyújtott kérelmet az alapítvány képviselője, a kuratórium elnöke terjesztette elő. Ennek tartalma alapján és a kérelemhez csatolt alapító okirat módosításra figyelemmel azonban e beadvány nem tekinthető az Ectv. 48. §-a szerinti kérelemnek.
A kérelemhez csatolt 2012. március 29. napján módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat tartalmában nem kizárólag a közhasznú jogállásra vonatkozó tartalmi elemeket mellőzi, hanem a korábban nyilvántartásba vett, 2009. május 19. napján kelt és módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirathoz képest eltérően jelöli meg a kezelő szervezet összetételét (a kuratórium tagjait). Ennek ellenére a kérelem nem irányul a kezelő szervezet összetételében mint nyilvántartási adatban bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére. Miután az alapító okirat és annak módosítása egységes okirat, amelyen alapuló valamennyi változás egy eljárás keretében vizsgálható, továbbá figyelemmel arra, hogy az alapító okirat módosításának időpontja nyilvántartási adat, a kérelem alapjául szolgáló módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiraton alapuló valamennyi nyilvántartási adatot érintő változás csak egy eljárás keretében bírálható el. Jelen ügyben a kérelem és az ahhoz csatolt okiratok, így különösen a módosított és egységes szerkezetbe foglalt, 2012. március 29. napján kelt alapító okirat alapján megállapítható, hogy a kérelemnek a közhasznúság törlésén túlmenően a kezelő szervezet összetételében bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére is irányulnia kellett volna. Ebből következően a kérelem hiányainak pótlására történő felhívás lett volna indokolt figyelemmel arra is, hogy a 2012. november 20. napján benyújtott kérelemhez csatolásra került egy 2012. április 5. napján kelt nyilatkozat megnevezésű okirat, amelyből kitűnik, hogy az alapító okirat szerinti kuratóriumi tag, F. F. nem kíván a továbbiakban a kuratórium tagja lenni. E nyilatkozat és a kérelemhez csatolt, módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat tartalma alapján az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a kérelem nincs összhangban a kérelemhez csatolt okiratokkal.
Miután a kérelemhez módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat is csatolásra került, így a kérelem az alapító okirat módosítás időpontjának mint nyilvántartási adatnak a nyilvántartásba vételére is kellett, hogy irányuljon. E vonatkozásban is a kérelem pontosítására lett volna szükség.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 38. § (1) bekezdése értelmében a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak. A 37. § (1) és (2) bekezdése alapján változásbejegyzés iránti kérelmet az alapító, illetőleg több alapító által létrehozott alapítvány esetében az alapítóknak kell benyújtania, mely kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően a módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiraton alapuló, az alapítvány nyilvántartási adatait érintő - a közhasznú jogállás, az alapító okirat módosítás időpontja, valamint a kezelő szervezet összetételében bekövetkezett - változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtására az alapítók voltak jogosultak. A kifejtettek értelmében a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő 2012. november 20. napján.
A Cnytv. 38. § (3) bekezdése alapján változásbejegyzési eljárásban a bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Az alapítvány létrehozatalakor hatályos Ptk. 74/A. § (1) bekezdés szerint magánszemély és jogi személy hozhatott létre alapítványt; csak a későbbi törvénymódosítás tette lehetővé jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére is alapítvány létrehozatalát. Az alapítvány létrehozatalakori, 1991. június 14. napján kelt alapító okiratban az alapítóként megjelöltek közül nem állapítható meg valamennyi esetben, hogy az jogi személy. Az alkotótelep, művésztelep jogi személyisége nem igazolt. A művésztelep a művészek egy olyan közössége, amely természetes személyek közösségét jelenti, és amely nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Természetes személyek közössége nem lehetett alapítvány alapítója. Miután az alapítvány a nyilvántartásba történő bejegyzéssel önálló jogalannyá, jogi személlyé vált, így az alapítótól elkülönülő jogi személy az alapítvány. Ebből következően a Ptk. 74/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel csak az alapító, azaz alapítónak minősülő személy módosíthatta az alapítvány alapító okiratát. Olyan személy, aki alapítvány létrehozatalára nem volt jogosult, alapítói joggal nem rendelkezik, így nem módosíthatja az alapító okiratot abban az esetben sem, ha az alapítvány nyilvántartásba vétele egyébként megtörtént. Az alapítvány nyilvántartásba vétele önmagában nem jogosítja fel az alapítvány létrehozására nem jogosult személyt az alapító okirat módosítására.
A rendelkezésre álló adatok szerint az 1991. július 14-én kelt, az alapítvány nyilvántartásba vétele alapjául szolgáló alapító okiratban megjelöltekhez képest időközben az alapítók személyében változás következett be. A jelen eljárásban csatolt okiratokból arra vonható következtetés, hogy az adott műhelyeknek, alkotótelepeknek, művésztelepeknek fenntartójuk volt, de időközben ezek személyében is változás következett be.
A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése alapján az itt írt korlátok mellett az alapítvány alapító okiratát az alapító, illetőleg több alapító esetében az alapítók együttes akaratelhatározással módosíthatják. Több alapító által létrehozott alapítványnál kiesett (megszűnt) alapítók esetén a fennmaradó alapítók jogosultak az alapító okirat módosítására. A Ptk. 74/A. § (3) bekezdése és a 74/C. § (7) bekezdésében rögzített visszavonás tilalma folytán az alapítói jogok nem ruházhatók át. Ebből következően az alapító jogutódja az alapító okirat módosítására nem jogosult.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni, hogy a kérelem alapjául szolgáló, 2012. március 29. napján kelt, módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot ténylegesen az alapítvány alapítói, illetve alapítói jogok gyakorlására jogosult alapítók módosították-e. Jelenleg nem állapítható meg, hogy a módosított alapító okiraton alapuló nyilvántartási adatok változásának nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtására ténylegesen kik jogosultak, és így a fellebbezési eljárásban módosított nyilvántartásba vételi kérelmet is az arra jogosult terjesztette-e elő. Mindehhez képest lenne vizsgálható az is, hogy a fellebbezési eljárásban módosított kérelmet benyújtónak a ténylegesen alapítónak minősülő és alapítói jog gyakorlására jogosult személyek adtak-e meghatalmazást a nemperes eljárásban való képviseletükre.
A fellebbezés helytállóan mutatott rá arra, hogy a korábban nyilvántartásba vett, 2009. május 19. napján kelt alapító okirathoz képest a jelen eljárásban csatolt 2012. március 29. napján kelt, módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat a kuratórium összetételét eltérően jelöli meg. Mind az elsőfokú, mind a fellebbezési eljárásban csatolt okiratokból megállapítható, hogy olyan személy is szerepel a kuratórium tagjai között, akinek a lemondó nyilatkozata rendelkezésre áll, illetőleg amely vonatkozásban az a művésztelep, illetőleg alkotótelep, ahol ő dolgozott, már nem működik. Vagyis a 2012. március 29. napján kelt, jelen kérelem alapját képező alapító okirat a kuratórium összetételét nem a tényleges helyzetnek megfelelően tartalmazza. A kérelemhez csatolt módosított alapító okirat ezen okból sem képezheti nyilvántartásba vétel alapját.
A kifejtettek miatt az elsőfokú bíróság végzése törvénysértő, a kérelem - ideértve a fellebbezési eljárásban benyújtott új kérelmet is -, valamint az annak alapját képező módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat sem felel meg a nyilvántartásba vétel törvényi feltételeinek.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította a Cnytv. 5. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdés értelmében.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási felhívás keretében lehetőséget kell adnia a kérelem pontosítására, annak a benyújtására jogosult általi előterjesztésére, az alapító okirat módosítás megfontolására, ehhez képest az esetleges további okiratok csatolására. Az elsőfokú bíróság nem mellőzheti annak vizsgálatát, hogy ténylegesen kik az alapítvány alapítói és kik jogosultak az alapító okirat módosítására. Az elsőfokú bíróság mindehhez képest hozhat a fentebb kifejtettekre is figyelemmel megalapozott érdemi döntést a kérelemről, a kérelemhez kötötten.
(Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.25.009/2014/3.)