adozona.hu
ÍH 2014.9
ÍH 2014.9
ZÁR ALÁ VÉTEL A polgári jogi igény biztosítására a zár alá vétel elrendelésének törvényes alapja hiányzik, ha a vádlott nem rendelkezhet a zár alá venni kívánt dolog vagy jog felett, így a kielégítést meghiúsítani nem képes [Be. 159. § (2) bekezdés; Cstv. 34. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszéken a magánfél feljelentése alapján csalás büntette és más bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás a vádlottal szemben. A magánfél az eljárás során 450 millió Ft, annak késedelmi kamatai és egyéb járulékai erejéig polgári jogi igényt jelentett be. A magánfél jogi képviselője a polgári jogi igény biztosítása érdekében az elsőfokú eljárásban zár alá vételi indítványt terjesztett elő.
A törvényszék a jogi képviselő indítványát úgy tekintette, mint a vádlottnak az E. Kft.-...
A törvényszéken a magánfél feljelentése alapján csalás büntette és más bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás a vádlottal szemben. A magánfél az eljárás során 450 millió Ft, annak késedelmi kamatai és egyéb járulékai erejéig polgári jogi igényt jelentett be. A magánfél jogi képviselője a polgári jogi igény biztosítása érdekében az elsőfokú eljárásban zár alá vételi indítványt terjesztett elő.
A törvényszék a jogi képviselő indítványát úgy tekintette, mint a vádlottnak az E. Kft.-ben lévő üzletrészének zár alá vételére irányuló indítványt, mivel más vagyona a vádlottnak a törvényszék előtt nem ismert.
A Be. l59. § (2) bekezdése szerint, ha az eljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, akkor a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el.
A törvényszék megállapította, hogy az E. Kft. üzletrésze nincs a vádlott rendelkezési körében, mivel az E. Kft. felszámolását a megyei bíróság felszámolási eljárásban hozott 2010. november 4. napján kelt és 2010. december 3. napján jogerős végzésével elrendelte. A felszámolási eljárás miatt a tulajdonosi jogokat a felszámoló gyakorolja a felszámolási eljárás céljának megfelelően. A zár alá vétel elrendelésének azon feltétele, hogy tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják így nem értelmezhető a vádlott vonatkozásában. Ezért a törvényszék a zár alá vételre irányuló indítványt - törvényi feltétel hiánya miatt - elutasította. A sértettnek korábban az a lehetősége megvolt, hogy követelését a vádlottal szemben más úton érvényesítse, és igényét a felszámolási eljárásban bejelentse.
A végzés ellen a sértett jogi képviselője jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszék végzésének helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak.
A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan, a törvényszék megalapozott és törvényes döntést hozott, amikor törvényi feltétel hiányában a zár alá vétel elrendelésére irányuló indítványt elutasította. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény 34. § (1) és (2) bekezdéséből következően a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Az E. Kft. felett - tekintve, hogy felszámolás alatt áll - a tulajdonosi jogokat a felszámoló gyakorolja. Így a vádlottnak a kft. üzletrésze felett nincs rendelkezési joga, amelyet a zár alá vétellel korlátozni lehetne. A sértettnek ekként más jogi utat kell választania, hogy a zár alá vétellel elérni kívánt célja megvalósuljon.
Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 347. § (4) bekezdése szerint, tanácsülésen eljárva a törvényszék fellebbezéssel támadott végzését a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Bkf. 183/2013/2.)