adozona.hu
BH+ 2014.3.116
BH+ 2014.3.116
A Gt. 85. § (4) bekezdésében foglalt igényérvényesítési kötelezettségnek eleget tesz a jogosult azzal, hogy a teljesítésre írásban felszólítja a gazdasági társaságból kiváló, a szétválási szerződésben nevesített kötelezettet. A felszólításban kikötött teljesítési határidő elmulasztásakor a jogosult előtt megnyílik az igény érvényesítés lehetősége, a szétválással érintett másik egyetemleges jogosulttal szemben is. A peres eljárás alatt a kötelezett felszámolási eljárásának megindítása sem eredményezi azt, ho
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és az I. r. alperes között 2009. november 1. napján szállítási szerződési megállapodás jött létre, amely alapján a felperes az I. r. alperes részére 2009. november és december hónapban öt alkalommal 1 020 825 forint értékben betont szállított. A számlákat az I. r. alperes a megadott határidőig nem egyenlítette ki. Az I. r. alperesből 2010. május 10. napján kiválással létrejött a II. r. alperes. A kiválási szerződés a felperest megillető követelést a II. r. alpereshez telepítette, a...
BH+ 2014.3.116 A Gt. 85. § (4) bekezdésében foglalt igényérvényesítési kötelezettségnek eleget tesz a jogosult azzal, hogy a teljesítésre írásban felszólítja a gazdasági társaságból kiváló, a szétválási szerződésben nevesített kötelezettet. A felszólításban kikötött teljesítési határidő elmulasztásakor a jogosult előtt megnyílik az igény érvényesítés lehetősége, a szétválással érintett másik egyetemleges jogosulttal szemben is. A peres eljárás alatt a kötelezett felszámolási eljárásának megindítása sem eredményezi azt, hogy a felperesnek a felszámolási eljárás befejezését meg kellene várnia. [1997. évi CXLIV. tv. 85. § (4) bek.]
A felperes és az I. r. alperes között 2009. november 1. napján szállítási szerződési megállapodás jött létre, amely alapján a felperes az I. r. alperes részére 2009. november és december hónapban öt alkalommal 1 020 825 forint értékben betont szállított. A számlákat az I. r. alperes a megadott határidőig nem egyenlítette ki. Az I. r. alperesből 2010. május 10. napján kiválással létrejött a II. r. alperes. A kiválási szerződés a felperest megillető követelést a II. r. alpereshez telepítette, aki ügyvédi felszólítás ellenére a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.A felperes keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 1 020 825 forint tőketartozás, valamint középarányosan számított jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamat és perköltség megfizetésére.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. és a II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte 1 020 825 forint tőketartozás, és ennek járulékai felperes javára történő megfizetésére. A határozat indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a felperes a szállítási szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesített I. r. alperes részére, az I. r. alperes azonban fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget, így késedelembe esett. A szétválási szerződés ugyan rendelkezett a felperes követeléséről, azonban az I. r. és a II. r. alperes egyetemlegesen köteles a tartozást megfizetésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 85. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú bíróság annyiban pontosította az ítélet indokolását, hogy a Gt. 85. § (4) bekezdésén alapul az alperesek egyetemleges felelőssége, mivel az alperesek a szétválási szerződésben rendelkeztek a kötelezettségek megosztásáról.
A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával vele szemben a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy az átalakulás során elfogadott szétválási szerződés és vagyonleltár a felperes követelését a II. r. alpereshez telepítette, ennek okán felperes a követelését a II. r. alperessel szemben tudja csak érvényesíteni, míg őt az eljárásból el kellett volna bocsátani. Szerinte a Gt. 85. § (4) bekezdésének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a követelés II. r. alperessel szemben behajthatatlannak bizonyul, ha részéről a teljesítés elmarad. A jogerős ítélet 2012. április 3. napján kelt, ezen a napon vált fizetésre kötelezetté a II. r. alperes, a cég azonban 2011. április 28. napjától felszámolás alatt áll.
Érvelése értelmében, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedését követően az arra kötelezett nem teljesít önként, úgy a jogosultnak nem kell bevárnia az elsődlegesen teljesítésre kötelezett elleni igényérvényesítés eredményét, hanem beáll a jogelőd egyetemleges helytállási kötelezettsége. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a jogutód már az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően felszámolás alá került, és így vizsgálni kellett volna, hogy volt-e lehetősége teljesíteni. Amíg a felszámolási eljárás be nem fejeződik, addig az eljárás keretein belül nincs lehetőség arra, hogy a többi hitelezőt megelőzve a felszámolás alatt álló gazdasági társaság bármely hitelezőnek teljesítsen. A II. r. alperes részéről a teljesítés nem maradt el, csupán eljárási akadályba ütközik, így az egyetemleges marasztalás nem csupán idő előtti, hanem jogszabályba is ütközik.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A Gt. 85. § (4) bekezdése szerint a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.
A bírói gyakorlat értelmében a Gt. 85. § (4) bekezdésében foglalt igényérvényesítési kötelezettségnek eleget tesz a jogosult azzal, hogy a teljesítésre írásban felszólítja a gazdasági társaságból kiváló, a szétválási szerződésben nevesített kötelezettet. A felszólításban kikötött teljesítési határidő elmulasztásakor a jogosult előtt megnyílik az igény érvényesítés lehetősége, a szétválással érintett másik egyetemleges jogosulttal szemben is (BH 2013.99.).
A fentiek alapján így nincs akadálya annak, hogy a II. r. alperesnek megküldött fizetési felszólításban megjelölt teljesítési határidő elmulasztását követően a felperes egyetemleges marasztalását kérje az alpereseknek. A Gt.</a>-nek a jogvita eldöntésére irányuló rendelkezései között nincs olyan előírás, amely a jogutód elleni fellépéshez az elsősorban helytállásra kötelezettel szembeni, a bírósági utat követő eredménytelen végrehajtást megkövetelné. Az I. r. alperes sortartási kifogása nem alapos, marasztalása nem volt idő előtti. A felperessel szemben felelőssége a teljes követeléséért fennáll, esetlegesen az alperesek egymás közötti jogviszonyában lehet jelentősége a szétválással történt vagyonmegosztásnak, és a vagyonmegosztás arányának. A peres eljárás alatt a II. r. alperes felszámolási eljárásának megindítása sem eredményezi azt, hogy a felperesnek a felszámolási eljárás befejezését meg kellene várnia (EBH 2012.G.2.).
Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.361/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Rozs Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Koppány Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Koppány Tibor ügyvéd által képviselt I.r., valamint a Gyetvai Tamásné dr. Vincze Beáta felszámoló által képviselt II.r. alperes ellen 1.020.825 forint számlatartozás és járulékai megfizetése iránt a Bíróságon 3.Gp.21.131/2010. szám alatt folyamatban volt és a Törvényszék 3.Gf.40.157/2011/6. számú ítéletével befejezett perében az I.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az állam javára - felhívásra - 102.100 (Egyszázkettőezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes és az I.r. alperes között 2009. november 01. napján szállítási szerződési megállapodás jött létre, amely alapján a felperes az I.r. alperes részére 2009. november és december hónapban öt alkalommal 1.020.825 forint értékben betont szállított. A számlákat az I.r. alperes a megadott határidőig nem egyenlítette ki. Az I.r. alperesből 2010. május 10. napján kiválással létrejött a II.r. alperes. A kiválási szerződés a felperest megillető követelést a II.r. alpereshez telepítette, aki ügyvédi felszólítás ellenére a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A felperes keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 1.020.825 forint tőketartozás, valamint középarányosan számított jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamat és perköltség megfizetésére.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. és a II.r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte 1.020.825 forint tőketartozás, és ennek járulékai felperes javára történő megfizetésére. A határozat indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a felperes a szállítási szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesített I.r. alperes részére, az I.r. alperes azonban fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget, így késedelembe esett. A szétválási szerződés ugyan rendelkezett a felperes követeléséről, azonban az I.r. és a II.r. alperes egyetemlegesen köteles a tartozást megfizetésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 85. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta. A másodfokú bíróság annyiban pontosította az ítélet indokolását, hogy a Gt. 85. § (4) bekezdésén alapul az alperesek egyetemleges felelőssége, mivel az alperesek a szétválási szerződésben rendelkeztek a kötelezettségek megosztásáról.
A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával vele szemben a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy az átalakulás során elfogadott szétválási szerződés és vagyonleltár a felperes követelését a II.r. alpereshez telepítette, ennek okán felperes a követelését a II.r. alperessel szemben tudja csak érvényesíteni, míg őt az eljárásból el kellett volna bocsátani. Szerinte a Gt. 85. § (4) bekezdésének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a követelés II.r. alperessel szemben behajthatatlannak bizonyul, ha részéről a teljesítés elmarad. A jogerős ítélet 2012. április 3. napján kelt, ezen a napon vált fizetésre kötelezetté a II.r. alperes, a cég azonban 2011. április 28. napjától felszámolás alatt áll.
Érvelése értelmében, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedését követően az arra kötelezett nem teljesít önként, úgy a jogosultnak nem kell bevárnia az elsődlegesen teljesítésre kötelezett elleni igényérvényesítés eredményét, hanem beáll a jogelőd egyetemleges helytállási kötelezettsége. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a jogutód már az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően felszámolás alá került, és így vizsgálni kellett volna, hogy volt-e lehetősége teljesíteni. Amíg a felszámolási eljárás be nem fejeződik, addig az eljárás keretein belül nincs lehetőség arra, hogy a többi hitelezőt megelőzve a felszámolás alatt álló gazdasági társaság bármely hitelezőnek teljesítsen. A II.r. alperes részéről a teljesítés nem maradt el, csupán eljárási akadályba ütközik, így az egyetemleges marasztalás nem csupán idő előtti, hanem jogszabályba is ütközik.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A Gt. 85. § (4) bekezdése szerint a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.
A bírói gyakorlat értelmében a Gt. 85. § (4) bekezdésében foglalt igényérvényesítési kötelezettségnek eleget tesz a jogosult azzal, hogy a teljesítésre írásban felszólítja a gazdasági társaságból kiváló, a szétválási szerződésben nevesített kötelezettet. A felszólításban kikötött teljesítési határidő elmulasztásakor a jogosult előtt megnyílik az igény érvényesítés lehetősége, a szétválással érintett másik egyetemleges jogosulttal szemben is (BH 2013.99.).
A fentiek alapján így nincs akadálya annak, hogy a II.r. alperesnek megküldött fizetési felszólításban megjelölt teljesítési határidő elmulasztását követően a felperes egyetemleges marasztalását kérje az alpereseknek. A Gt-nek a jogvita eldöntésére irányuló rendelkezései között nincs olyan előírás, amely a jogutód elleni fellépéshez az elsősorban helytállásra kötelezettel szembeni, a bírósági utat követő eredménytelen végrehajtást megkövetelné. Az I.r. alperes sortartási kifogása nem alapos, marasztalása nem volt idő előtti. A felperessel szemben felelőssége a teljes követeléséért fennáll, esetlegesen az alperesek egymás közötti jogviszonyában lehet jelentősége a szétválással történt vagyonmegosztásnak, és a vagyonmegosztás arányának. A peres eljárás alatt a II.r. alperes felszámolási eljárásának megindítása sem eredményezi azt, hogy a felperesnek a felszámolási eljárás befejezését meg kellene várnia (EBH 2012.G.2..
Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az I.r. alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint az I.r. alperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni.
Budapest, 2013. szeptember 19.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Kostyákné Dr. Vass Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró
(Kúria Pfv.V.21.361/2012.)