BH 2014.3.92

A megfizetett illeték visszatérítésének együttes feltétele, hogy a felek a szerződést közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállítása mellett megszüntetik, és ingatlan esetén ezt az ingatlanügyi hatóság igazolja [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2010. február 9-én tartási szerződést kötött egy b.-i magánszeméllyel és ezáltal tulajdonosa lett a B. szám alatti ingatlannak, valamint a hozzá tartozó ingóságoknak, továbbá értékpapíroknak, bankszámlán lévő pénznek. 2010. február 15-én a szerződést benyújtották a földhivatalhoz, majd az illetékügyben eljáró adóhatóság az ingatlan 20 000 000 Ft-ban megállapított forgalmi értéke után fizetési meghagyásával 2010. május 10-én 720 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetés...

BH 2014.3.92 A megfizetett illeték visszatérítésének együttes feltétele, hogy a felek a szerződést közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállítása mellett megszüntetik, és ingatlan esetén ezt az ingatlanügyi hatóság igazolja [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek.].
A felperes 2010. február 9-én tartási szerződést kötött egy b.-i magánszeméllyel és ezáltal tulajdonosa lett a B. szám alatti ingatlannak, valamint a hozzá tartozó ingóságoknak, továbbá értékpapíroknak, bankszámlán lévő pénznek. 2010. február 15-én a szerződést benyújtották a földhivatalhoz, majd az illetékügyben eljáró adóhatóság az ingatlan 20 000 000 Ft-ban megállapított forgalmi értéke után fizetési meghagyásával 2010. május 10-én 720 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, melyet ő megfizetett. Ezt követően azonban 2011. április 26-án beadvánnyal fordult az illetékügyi hatósághoz kérve a 720 000 Ft visszafizetését, mivel a tartási szerződést felbontották. Csatolta a 2011. február 16-án kelt felbontó szerződést és a földhivatal határozatát az ingatlan tulajdonjogának visszajegyzéséről.
Az elsőfokú hatóság 2011. május 24-én határozatával a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem áll fenn, az ugyanis a szerződésnek az eredeti állapot helyreállítása melletti megszüntetése esetén teszi lehetővé a visszatérítést. Márpedig egy tartási szerződés esetén a vállalt tartási kötelezettség teljesítésére tekintettel az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, az lehetetlen, fogalmilag kizárt.
A felperes fellebbezésében hivatkozott a szerződéses szabadság elvére, a Ptk. 319. § (1) bekezdésére, azaz a szerződés visszamenő hatályú felbontásának polgári jogi szabályaira, mely nézete szerint nem zárja ki semmilyen szerződés esetén a felbontást csak azért, mert a teljesítés már megkezdődött. Ez esetben a teljesített szolgáltatások visszajárnak, tartási szerződés esetében az ingatlan visszajegyzése, illetőleg a teljesített tartás pénzbeni ellenértéke visszafizetése jelenti az eredeti állapot visszaállítását. Nézete szerint akkor sem tagadhatta volna meg a hatóság az illeték visszatérítését, ha a teljesítés, azaz a tartás megkezdődött volna, ugyanakkor a felek rögzítették a szerződésben, hogy az nem kezdődött meg, így az eredeti állapot helyreállítására e vonatkozásban nem is volt szükség. Az ingatlan visszajegyzése pedig igazoltan megtörtént.
A másodfokú hatóság 2011. augusztus 26-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mivel az elsőfokú hatósággal egyező álláspontja szerint a tartási szerződést nem lehet felbontani, csak a jövőre nézve megszüntetni.
Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melynek indoka lényegében megegyezett a fellebbezésben foglaltakkal.
A Fővárosi Törvényszék 2012. április 11-én kelt ítéletével mindkét fokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Döntése alapjaként hivatkozott az Itv. 79. § (1) bekezdésére, 80. § (1) bekezdés c) pontjára, a Ptk. 319. § (1)-(3) bekezdéseire. Álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy milyen típusú szerződés került felbontásra, azaz hogy az ügy tárgya tartási szerződés felbontása volt, ugyanis az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szerint az eredeti állapot helyreállításával történő megszűnést ingatlan esetében a földhivatal határozata igazolja. Ez jelen esetben rendelkezésre állt, mást nem kell igazolni, az illeték visszajár.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Idézte a jogszabályokat és kifejtette, hogy az illeték visszatérítéséhez kell az eredeti állapot helyreállítása, amely azonban bizonyos szerződések esetében fogalmilag kizárt, ha a teljesítés már megkezdődött. Ezért ezen szerződések visszamenőleges hatállyal nem bonthatók fel, ilyen a tartási szerződés is. Jelen ügyben a teljesítés megkezdődött, ezt támasztja alá a felbontó szerződés 2.7. pontja, amely rögzíti, hogy a tartási szerződés 3) A)-C) pontjában foglalt szolgáltatást az eltartó minimális mértékben teljesítette.
A Ptk. kommentárra és a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.39.107/2010/6. számú ítéletére alapozza azt, hogy igen is jelentőséggel bír a teljesítés megkezdése, amire az elsőfokú ítélet azért nem tért ki, mert úgy értelmezte az Itv.-t, hogy az ingatlan visszajegyzésének igazolása önmagában elég az eredeti állapot helyreállítása megtörténtéhez. Ez azonban a jogszabály indokolatlanul szűkítő értelmezése. A szerződés eredeti állapot helyreállítása melletti megszüntetése és egyben az ingatlan tulajdoni helyzete igazolása együttes fennállása eredményezhet csak illeték visszatérítést. Nem vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy jelen ügyben egyáltalán lehetséges volt-e a jogügylet eredeti állapot helyreállításával történő megszüntetése (felbontása), és ha igen, akkor az ténylegesen megtörtént-e.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szerint: "Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:
c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják."
A fent rögzített tényállás és az idézett jogszabály alapján a Kúria megállapította, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának a perbeni időben hatályos szövegállapota szerint az illeték visszatérítésére azon konjunktív feltételek fennállása esetén volt mód, ha a felek közös megegyezéssel az eredeti állapotot helyreállították, és ingatlan esetén az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság határozata is igazolja. (Kfv.I.35.133/2011/7., Kfv.I.35.635/2011/5.) Jelen esetben az elsőfokú bíróság a két együttes feltétel közül csupán az egyik fennállását tartotta relevánsnak, és mivel a földhivatal visszajegyzése megtörtént, így a bíróság az illeték visszatéríthetőségéről rendelkezett. Ugyanakkor egyáltalán nem vizsgálta az eredeti állapot mindkét félre kiterjedő helyreállítása lehetőségét illetve megtörténtét. Kétségtelen, hogy e vonatkozásban a felek döntési kompetenciájába tartozó kérdésről van szó, azaz polgári jogi kötelezettségek teljesítéséről, amelyet azonban a rendelkezésre álló adatok alapján jelen közigazgatási perben is el lehet dönteni, abban az elsőfokú bíróság állást foglalhat, pl. a szerződés tartalmának értelmezésével.
A Kúria álláspontja szerint tehát vizsgálni kell, hogy helyreállítható volt-e az eredeti állapot, ténylegesen történt-e teljesítés és, ha igen milyen teljesítés, a szerződés keretében vagy azon kívüli, akadályozza-e a teljesítés az eredeti állapot helyreállítását. Ezekre a további kérdésekre az elsőfokú bíróságnak kell választ adnia, és a válaszok ismeretében dönteni a kereseti kérelem felől.
Rögzíti a Kúria, hogy az alperes által a felülvizsgálati kérelemhez csatolt Kfv.VI.39.109/2010/6. számú ítélet jelen ügyben való analóg alkalmazása nem lehetséges, mivel más tényállás mellett született, és abban a bíróság tényként rögzítette, hogy az eredeti szerződés teljesítésére egyik fél részéről sem került sor.
Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
(Kúria Kfv. I. 35.460/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Szarvas Imre ügyvéd által képviselt K. E. felperesnek a dr. Fodor András jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. április 11-én kelt 11.K.34.257/2011/4. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 11.K.34.257/2011/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 20 000 (húszezer) - 20 000 (húszezer) forintban állapítja meg.
Ez ellen a végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2010. február 9-én tartási szerződést kötött egy budapesti magánszeméllyel és ezáltal tulajdonosa lett a B. szám alatti ingatlannak, valamint a hozzá tartozó ingóságoknak, továbbá értékpapíroknak, bankszámlán lévő pénznek. 2010. február 15-én a szerződést benyújtották a földhivatalhoz, majd az illetékügyben eljáró adóhatóság az ingatlan 20 000 000 Ft-ban megállapított forgalmi értéke után fizetési meghagyásával 2010. május 10-én 720 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, melyet ő megfizetett. Ezt követően azonban 2011. április 26-án beadvánnyal fordult az illetékügyi hatósághoz kérve a 720 000 Ft visszafizetését, mivel a tartási szerződést felbontották. Csatolta a 2011. február 16-án kelt felbontó szerződést és a földhivatal határozatát az ingatlan tulajdonjogának visszajegyzéséről.
Az első fokú hatóság 2011. május 24-én határozatával a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem áll fenn, az ugyanis a szerződésnek az eredeti állapot helyreállítása melletti megszüntetése esetén teszi lehetővé a visszatérítést. Márpedig egy tartási szerződés esetén a vállalt tartási kötelezettség teljesítésére tekintettel az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, az lehetetlen, fogalmilag kizárt.
A felperes fellebbezésében hivatkozott a szerződéses szabadság elvére, a Ptk. 319. § (1) bekezdésére, azaz a szerződés visszamenő hatályú felbontásának polgári jogi szabályaira, mely nézete szerint nem zárja ki semmilyen szerződés esetén a felbontást csak azért, mert a teljesítés már megkezdődött. Ez esetben a teljesített szolgáltatások visszajárnak, tartási szerződés esetében az ingatlan visszajegyzése, illetőleg a teljesített tartás pénzbeni ellenértéke visszafizetése jelenti az eredeti állapot visszaállítását. Nézete szerint akkor sem tagadhatta volna meg a hatóság az illeték visszatérítését, ha a teljesítés, azaz a tartás megkezdődött volna, ugyanakkor a felek rögzítették a szerződésben, hogy az nem kezdődött meg, így az eredeti állapot helyreállítására e vonatkozásban nem is volt szükség. Az ingatlan visszajegyzése pedig igazoltan megtörtént.
A másodfokú hatóság 2011. augusztus 26-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, mivel az elsőfokú hatósággal egyező álláspontja szerint a tartási szerződést nem lehet felbontani, csak a jövőre nézve megszüntetni.
Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melynek indoka lényegében megegyezett a fellebbezésben foglaltakkal. Rögzítette, hogy a felbontó szerződésben foglalt azon megjegyzéssel, hogy "szokásos mértékű rokontartás történt" éppen azt kívánták kifejezésre juttatni, hogy a tartási szerződésben foglalt többletelemek hiányoztak. Nem teljesült a szerződés és ennek az ellenkezőjét az adóhatóság nem bizonyította. Kérte ezért az alperes határozatának megváltoztatását, az illeték visszafizetése elrendelését.
A Fővárosi Törvényszék 2012. április 11-én kelt ítéletével mindkét fokú határozatot hatályon kívül helyezte és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Döntése alapjaként hivatkozott az Itv. 79. § (1) bekezdésére, 80. § (1) bekezdés c) pontjára, a Ptk. 319. § (1)-(3) bekezdéseire. Álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy milyen típusú szerződés került felbontásra, azaz hogy az ügy tárgya tartási szerződés felbontása volt, ugyanis az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szerint az eredeti állapot helyreállításával történő megszűnést ingatlan esetében a földhivatal határozata igazolja. Ez jelen esetben rendelkezésre állt, mást nem kell igazolni, az illeték visszajár. Ennél fogva a bíróság már nem is foglalt állást abban a kérdésben, hogy természetbeni szolgáltatás esetén miként értelmezhető az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg konkrét esetben a teljesítés elkezdődött-e vagy sem.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Idézte a jogszabályokat és kifejtette, hogy az illeték visszatérítéséhez kell az eredeti állapot helyreállítása, amely azonban bizonyos szerződések esetében fogalmilag kizárt, ha a teljesítés már megkezdődött. Ezért ezen szerződések visszamenőleges hatállyal nem bonthatók fel, ilyen a tartási szerződés is. Jelen ügyben a teljesítés megkezdődött, ezt támasztja alá a felbontó szerződés 2.7. pontja, amely rögzíti, hogy a tartási szerződés 3)A)-C) pontjában foglalt szolgáltatást az eltartó minimális mértékben teljesítette.
A Ptk. kommentárra és a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.39.107/2010/6. számú ítéletére alapozza azt, hogy igen is jelentőséggel bír a teljesítés megkezdése, amire az első fokú ítélet azért nem tért ki, mert úgy értelmezte az Itv.-t, hogy az ingatlan visszajegyzésének igazolása önmagában elég az eredeti állapot helyreállítása megtörténtéhez. Ez azonban a jogszabály indokolatlanul szűkítő értelmezése. A szerződés eredeti állapot helyreállítása melletti megszüntetése és egyben az ingatlan tulajdoni helyzete igazolása együttes fennállása eredményezhet csak illeték visszatérítést. Nem vizsgálta az első fokú bíróság, hogy jelen ügyben egyáltalán lehetséges volt-e a jogügylet eredeti állapot helyreállításával történő megszüntetése (felbontása), és ha igen, akkor az ténylegesen megtörtént-e. Alperes álláspontja szerint jelen esetben már csak a pénzbeli ellenérték megfizetéséről lehetett szó, ami viszont a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, az nem eredeti állapot helyreállítása melletti felbontás, így nem eredményezhet illeték visszatérítést. Kérte ezért az ítélet hatályon kívül helyezését, új határozat hozatalát és a kereset elutasítását, vagy az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első fokú bíróság új eljárásra kötelezését.
A felperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a felülvizsgálati tárgyaláson szóban előadta, hogy az alperes által csatolt ítéletben valóban történik utalás a teljesítés jelentőségére, de teljesen más tényállás mellett, és jogelméleti álláspont azon ítéletben sem került kifejtésre.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szerint: "Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:
c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják."
A fent rögzített tényállás és az idézett jogszabály alapján a Kúria megállapította, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjának a perbeni időben hatályos szövegállapota szerint az illeték visszatérítésére azon konjunktív feltételek fennállása esetén volt mód, ha a felek közös megegyezéssel az eredeti állapotot helyreállították, és ingatlan esetén az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság határozata is igazolja. /Kfv.I.35.133/2011/7., Kfv.I.35.635/2011/5./ Jelen esetben az első fokú bíróság a két együttes feltétel közül csupán az egyik fennállását tartotta relevánsnak, és mivel a földhivatal visszajegyzése megtörtént, így a bíróság az illeték visszatéríthetőségéről rendelkezett. Ugyanakkor egyáltalán nem vizsgálta az eredeti állapot mindkét félre kiterjedő helyreállítása lehetőségét illetve megtörténtét. Kétségtelen, hogy e vonatkozásban a felek döntési kompetenciájába tartozó kérdésről van szó, azaz polgári jogi kötelezettségek teljesítéséről, amelyet azonban a rendelkezésre álló adatok alapján jelen közigazgatási perben is el lehet dönteni, abban az első fokú bíróság állást foglalhat, pl. a szerződés tartalmának értelmezésével.
A Kúria álláspontja szerint tehát vizsgálni kell, hogy helyreállítható volt-e az eredeti állapot, ténylegesen történt-e teljesítés és, ha igen milyen teljesítés, a szerződés keretében vagy azon kívüli, akadályozza-e a teljesítés az eredeti állapot helyreállítását. Ezekre a további kérdésekre az első fokú bíróságnak kell választ adnia, és a válaszok ismeretében dönteni a kereseti kérelem felől.
Rögzíti a Kúria, hogy az alperes által a felülvizsgálati kérelemhez csatolt Kfv.VI.39.109/2010/6. számú ítélet jelen ügyben való analóg alkalmazása nem lehetséges, mivel más tényállás mellett született, és abban a bíróság tényként rögzítette, hogy az eredeti szerződés teljesítésére egyik fél részéről sem került sor.
Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
A Kúria ugyanezen jogszabályhelyre figyelemmel a felülvizsgálati perköltség összegét csupán megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban az első fokú bíróság fog dönteni.
Budapest, 2013. november 7.
Dr. Darák Péter sk. tanácselnök, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró
(Kúria Kfv. I. 35.460/2012.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.