adozona.hu
BH 2014.3.86
BH 2014.3.86
A kérelemtől történő elállásnak minősülő nyilatkozat esetén először azt kell vizsgálni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető-e, és csak akkor kell érdemben a kérelemről határozni, ha a megszüntetés feltételei nem állnak fenn [2006. évi V. tv. (Ctv.) 80. § (3), (4) bek.; Pp. 157. § e), f) pont, 160. § (1) bek., 251. § (1) bek., 275. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett K. Város Önkormányzatának egyszemélyes társasága.
A kérelmező ügyész 2012. május 3-án előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében előadta, hogy a kérelmezett cég nem tett teljes körűen eleget a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében a közzétételi kötelezettségének.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a hivatkozott tör...
BH 2014.3.86 A kérelemtől történő elállásnak minősülő nyilatkozat esetén először azt kell vizsgálni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető-e, és csak akkor kell érdemben a kérelemről határozni, ha a megszüntetés feltételei nem állnak fenn [2006. évi V. tv. (Ctv.) 80. § (3), (4) bek.; Pp. 157. § e), f) pont, 160. § (1) bek., 251. § (1) bek., 275. § (4) bek.].
A kérelmezett K. Város Önkormányzatának egyszemélyes társasága.A kérelmező ügyész 2012. május 3-án előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében előadta, hogy a kérelmezett cég nem tett teljes körűen eleget a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében a közzétételi kötelezettségének.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a hivatkozott törvény rendelkezéseit maradéktalanul betartotta. A kft. alkalmazásában ugyan állnak munkáltatói szempontból meghatározó munkakört betöltő munkavállalók, ők azonban nem minősülnek vezető állású munkavállalóknak.
A kérelmező a fenti beadványban foglaltakra tekintettel, a 2012. július 27-én kelt nyilatkozatával a Pp. 157. § f) pontja alapján kérte a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság 2012. augusztus 14-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette. Kötelezte a kérelmezettet 5000 Ft mérsékelt felügyeleti illeték megfizetésére. Határozata indokolásában kifejtette, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. § (3) bekezdése alapján azért rendelkezett így, mert a cég a törvénysértő állapotot megszüntette. Utalt arra, hogy a mérsékelt felügyeleti illeték megfizetésére vonatkozó kötelezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § és 58. § (1) bekezdés c) pontján alapult.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Mellőzte a kérelmezett 5000 Ft cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezését és megállapította, hogy a 15 000 Ft felügyeleti illetéket az állam viseli. Kötelezte a kérelmezőt, hogy a kérelmezettnek fizessen meg 6350 Ft elsőfokú és 33 150 Ft másodfokú eljárási költséget.
Határozata indokolásában kifejtette, a kérelmező kérelme nem felelt meg a Ctv. 77. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta, hogy a kérelmezett cég mely munkavállalók adatainak közzétételét mulasztotta el. A kérelmet az elsőfokú bíróságnak ezért, mint megalapozatlant el kellett volna utasítania. Az ítélőtábla rögzítette, hogy a kérelmező az eljárás megszüntetését a Pp. 157. § f) pontjára hivatkozva kérte. Az elsőfokú bíróság azonban nem ennek alapján szüntette meg az eljárást, hanem tévesen, a Ctv. 80. § (3) bekezdését alkalmazta. A másodfokú bíróság szerint egyébként nem volt helye a Pp. 157. § f) pontja alapján sem az eljárás megszüntetésének, hiszen a kérelmezővel együtt a kérelmezett az eljárás megszüntetését nem kérte.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és új határozat hozatalával az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását kérte. Állította, mindkét fokú bíróság jogszabálysértő végzést hozott, mert a kérelem elutasítására jogszabálysértően került sor, az eljárás megszüntetésének pedig a Pp. 157. § e) pontját alkalmazva lett volna helye. Véleménye szerint a jogerős végzés sérti a Pp. 78. § (3) bekezdését is, ugyanis a perköltség megfizetésére az államot kellett volna kötelezni.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat fenntartotta.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt jogszabálysértőnek találta.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásban, mint nemperes eljárásban, ha a törvény másként nem rendelkezik, a Pp.</a> szabályait megfelelően kell alkalmazni.
A másodfokú bíróságnak a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között eljárva [Pp. 253. § (3) bekezdés], figyelemmel a kérelmező, elsőfokú határozat helybenhagyására vonatkozó fellebbezési ellenkérelmének utolsó bekezdésében írtakra, elsődlegesen azt kellett volna vizsgálnia, hogy mire irányult tartalma szerint a kérelmező 2012. július 27-én kelt nyilatkozata. Azt helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a nyilatkozat alapján az adott ügyben rendelkezésre álló tényállás szerint a Ctv. 80. § (3) bekezdése nem volt alkalmazható. Azt is helyesen észlelte, hogy a Pp. 157. § f) pontja alapján a mindkét fél által előterjesztett közös nyilatkozat hiányában az eljárás megszüntetésének nem volt helye. Ugyanakkor a kérelmező nyilatkozata a helytelen jogszabályi hivatkozás ellenére, egyértelműen az eljárás megszüntetésére irányult. Erre sor kerülhet akkor is, amikor a felperes a keresettől, a nemperes eljárásban a kérelmező a kérelemtől eláll [Pp. 157. § e) pont]. Ebben az esetben azonban a Pp. 160. § (1) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak, vagyis az elállásra akkor van lehetőség, ha az érdemi tárgyalás után az alperes, a nemperes törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem kérelmezettnek történt megküldése után, a kérelmezett az elálláshoz hozzájárul. A másodfokú bíróságnak tehát a kérelmező nyilatkozatát a kérelemtől való elállásként kellett volna értelmeznie. Az elsőfokú bíróság mulasztása ellenére a másodfokú eljárásban nem volt akadálya [Pp. 251. § (1) bekezdés] a kérelmezett megnyilatkoztatásának arról, hogy az elálláshoz hozzájárul-e, felhívja a figyelmét arra, hogy a nemperes eljárásban felmerült költségei megtérítését igényelheti. Amennyiben az eljárás megszüntetéséhez a kérelmezett nem járult volna hozzá, abban az esetben lett volna törvényes lehetőség a törvényességi felügyeleti kérelem érdemi vizsgálatára.
A fent hivatkozott eljárási cselekmény foganatosítása annak ellenére nem volt jogszerűen mellőzhető, hogy a kérelmezett a fellebbezésben a Ctv. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával a kérelem elutasítását és a terhére megítélt felügyeleti illeték megfizetése alóli mentesítését kérte. A fellebbezés benyújtására ugyanis azért került sor, mert az elsőfokú bíróság, szemben a kérelmező nyilatkozatában foglaltakkal, jogszabálysértően a Ctv. 80. § (3) bekezdése alkalmazásával szüntette meg az eljárást és a kérelmezettet mérsékelt összegű felügyeleti illeték megfizetésére kötelezte.
A kérelem érdemi vizsgálatát, figyelemmel a fellebbezési ellenkérelemben írtakra, mindenképpen meg kellett volna előznie az eljárás megszüntetésének feltételei fennállására vonatkozó vizsgálatnak.
A jogerős végzés a Pp. 78. § (3) bekezdésébe is ütközik, figyelemmel arra, hogy az ügyész kérelmének eredménytelensége esetén az eljárási költség megfizetésére nem az ügyészt, hanem az államot kell kötelezni.
A fent kifejtett érdemi elbírálásra kiható eljárási szabálysértésre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a jelen végzésben kifejtetteknek megfelelően kell eljárni.
(Kúria Gfv. VII. 30.154/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az Ügyész kérelmezőnek dr. Vezsenyi Péter ügyvéd által képviselt N. Kft. kérelmezett ellen a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága előtt Cgt.16-12-000200 számon folyamatban volt és a Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.723/2012/2. számú végzésével befejezett törvényességi felügyeleti eljárásban a jogerős végzés ellen a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja.Megállapítja, hogy a kérelmező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 30.000 (Harmincezer) Ft.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A kérelmezett K. Város Önkormányzatának egyszemélyes társasága.A kérelmező 2012. május 3-án előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében előadta, hogy a kérelmezett cég nem tett teljes körűen eleget a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § /1/ bekezdésében meghatározott adatok tekintetében a közzétételi kötelezettségének.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a hivatkozott törvény rendelkezéseit maradéktalanul betartotta. A kft. alkalmazásában ugyan állnak munkáltatói szempontból meghatározó munkakört betöltő munkavállalók, ők azonban nem minősülnek vezető állású munkavállalóknak.
A kérelmező a fenti beadványban foglaltakra tekintettel, a 2012. július 27-én kelt nyilatkozatával a Pp. 157. § f) pontja alapján kérte a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság 2012. augusztus 14-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette. Kötelezte a kérelmezettet 5000 Ft mérsékelt felügyeleti illeték megfizetésére. Határozata indokolásában kifejtette, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. § (3) bekezdése alapján azért rendelkezett így, mert a cég a törvénysértő állapotot megszüntette. Utalt arra, a mérsékelt felügyeleti illeték megfizetésére vonatkozó kötelezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § és 58. § (1) bekezdés c) pontján alapult.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Mellőzte a kérelmezett 5000 Ft cégbírósági felügyeleti illeték megfizetésére kötelezését és megállapította, hogy a 15.000 Ft felügyeleti illetéket az állam viseli. Kötelezte a kérelmezőt, hogy a kérelmezettnek fizessen meg 6350 Ft elsőfokú és 33.150 Ft másodfokú eljárási költséget.
Határozata indokolásában kifejtette, a kérelmező kérelme nem felelt meg a Ctv. 77. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta, hogy a kérelmezett cég mely munkavállalók adatainak közzétételét mulasztotta el. A kérelmet az elsőfokú bíróságnak ezért, mint megalapozatlant el kellett volna utasítania. Az ítélőtábla rögzítette, a kérelmező az eljárás megszüntetését a Pp. 157. § f) pontjára hivatkozva kérte. Az elsőfokú bíróság azonban nem ennek alapján szüntette meg az eljárást, hanem tévesen, a Ctv. 80. § (3) bekezdését alkalmazta. A másodfokú bíróság szerint egyébként nem volt helye a Pp. 157. § f) pontja alapján sem az eljárás megszüntetésének, hiszen a kérelmezővel együtt a kérelmezett az eljárás megszüntetését nem kérte.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és új határozat hozatalával az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását kérte. Állította, mindkét fokú bíróság jogszabálysértő végzést hozott, mert a kérelem elutasítására jogszabálysértően került sor, az eljárás megszüntetésének pedig a Pp. 157. § e) pontját alkalmazva lett volna helye. Véleménye szerint a jogerős végzés sérti a Pp. 78. § (3) bekezdését is, ugyanis a perköltség megfizetésére az államot kellett volna kötelezni.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat fenntartotta.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt jogszabálysértőnek találta.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásban, mint nemperes eljárásban, ha a törvény másként nem rendelkezik, a Pp.</a> szabályait megfelelően kell alkalmazni.
A másodfokú bíróságnak a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között eljárva [Pp. 253. § (3) bekezdés], figyelemmel a kérelmező, elsőfokú határozat helybenhagyására vonatkozó fellebbezési ellenkérelmének utolsó bekezdésében írtakra, elsődlegesen azt kellett volna vizsgálnia, hogy mire irányult tartalma szerint a kérelmező 2012. július 27-én kelt nyilatkozata. Azt helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a nyilatkozat alapján az adott ügyben rendelkezésre álló tényállás szerint a Ctv. 80. § (3) bekezdése nem volt alkalmazható. Azt is helyesen észlelte, hogy a Pp. 157. § f) pontja alapján a mindkét fél által előterjesztett közös nyilatkozat hiányában az eljárás megszüntetésének nem volt helye. Ugyanakkor a kérelmező nyilatkozata a helytelen jogszabályi hivatkozás ellenére egyértelműen az eljárás megszüntetésére irányult. Erre sor kerülhet akkor is, amikor a felperes a keresettől, a nemperes eljárásban a kérelmező a kérelemtől eláll [Pp. 157. § e) pont]. Ebben az esetben azonban a Pp. 160. § (1) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak, vagyis az elállásra akkor van lehetőség, ha az érdemi tárgyalás után az alperes, a nemperes törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem kérelmezettnek történt megküldése után, a kérelmezett az elálláshoz hozzájárul. A másodfokú bíróságnak tehát a kérelmező nyilatkozatát a kérelemtől való elállásként kellett volna értelmeznie. Az elsőfokú bíróság mulasztása ellenére a másodfokú eljárásban nem volt akadálya [Pp. 251. § (1) bekezdés] a kérelmezett megnyilatkoztatásának arról, hogy az elálláshoz hozzájárul-e, felhívta a figyelmét arra, hogy a nemperes eljárásban felmerült költségei megtérítését igényelheti. Amennyiben az eljárás megszüntetéséhez a kérelmezett nem járult volna hozzá, abban az esetben lett volna törvényes lehetőség a törvényességi felügyeleti kérelem érdemi vizsgálatára.
A fent hivatkozott eljárási cselekmény foganatosítása annak ellenére nem volt jogszerűen mellőzhető, hogy a kérelmezett a fellebbezésben a Ctv. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával a kérelem elutasítását és a terhére megítélt felügyeleti illeték megfizetése alóli mentesítését kérte. A fellebbezés benyújtására ugyanis azért került sor, mert az elsőfokú bíróság, szemben a kérelmező nyilatkozatában foglaltakkal, jogszabálysértően a Ctv. 80. § (3) bekezdése alkalmazásával szüntette meg az eljárást és a kérelmezettet mérsékelt összegű felügyeleti illeték megfizetésére kötelezte.
A kérelem érdemi vizsgálatát, figyelemmel a fellebbezési ellenkérelemben írtakra, mindenképpen meg kellett volna előznie az eljárás megszüntetésének feltételei fennállására vonatkozó vizsgálatnak.
A jogerős végzés a Pp. 78. § (3) bekezdésébe is ütközik, figyelemmel arra, hogy az ügyész kérelmének eredménytelensége esetén az eljárási költség megfizetésére nem az ügyészt, hanem az államot kell kötelezni.
A fent kifejtett érdemi elbírálásra kiható eljárási szabálysértésre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a jelen végzésben kifejtetteknek megfelelően kell eljárni.
A Pp. 275. § (5) bekezdése alapján a Kúria rögzítette, hogy a kérelmező személyes illetékmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illeték nem került megfizetésre, a feleknek a felülvizsgálati eljárásban egyéb megítélhető munkadíj igénye nem merült fel. A költségek viseléséről a megismételt eljárásban kell a másodfokú bíróságnak határoznia.
Budapest, 2013. november 19.
Dr. Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.154/2013.)