adozona.hu
BH 2014.2.54
BH 2014.2.54
A kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló általában az adós képviseletében jár el, csak akkor rendelkezik a fél jogosítványával önállóan, ha a felszámoló és az adós közötti érdekellentét miatt nem járhat el [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., 34. § (2) bek., 27/A. § (12) bek., 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 2009. december 18-án benyújtott hitelezői kérelem alapján indult felszámolási eljárásban - melynek közzétételére 2011. február 24-én került sor a Cégközlönyben - a kérelmező által benyújtott kifogásnak az elsőfokú bíróság helyt adott, és kötelezte a felszámolót, hogy - téves átutalás miatt - a hitelező által megadott bankszámlára utaljon vissza 1 875 000 forintot a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló az adós nev...
BH 2014.2.54 A kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló általában az adós képviseletében jár el, csak akkor rendelkezik a fél jogosítványával önállóan, ha a felszámoló és az adós közötti érdekellentét miatt nem járhat el [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4) bek., 34. § (2) bek., 27/A. § (12) bek., 51. §].
Az adós ellen 2009. december 18-án benyújtott hitelezői kérelem alapján indult felszámolási eljárásban - melynek közzétételére 2011. február 24-én került sor a Cégközlönyben - a kérelmező által benyújtott kifogásnak az elsőfokú bíróság helyt adott, és kötelezte a felszámolót, hogy - téves átutalás miatt - a hitelező által megadott bankszámlára utaljon vissza 1 875 000 forintot a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló az adós nevében nyújtott be fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.
Az ítélőtábla az adós fellebbezését hivatalból elutasította. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (4) bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a kifogásnak helytadó végzés ellen csak a felszámoló nyújthat be fellebbezést. Az adott ügyben azonban a végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 237. §-a alapján, mint nem jogosulttól származót, a fellebbezést hivatalból elutasította a Pp. 240. § (1) bekezdése szerint.
A végzés ellen az adós nevében a felszámolóbiztosként és a felszámoló társaság ügyvezetőjeként is eljáró személy meghatalmazása alapján nyújtott be fellebbezést a jogi képviselő. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla kötelezését a fellebbezés érdemi vizsgálatára. Kifejtette, hogy a téves utalás az adós társaság pénzforgalmi számlájára érkezett, a felszámoló ezért csak az adós nevében és képviseletében eljárva intézkedhetett. A fellebbezés előterjesztésére ezen okból az adós társaság képviseletében került sor, és a jogi képviseletre szóló meghatalmazás is így került megfogalmazásra.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte.
A Kúriának, mint másodfokú bíróságnak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámoló ellen a Cstv. 51. § alapján benyújtott kifogás folytán indult eljárásban a felszámoló az adós képviseletében, vagy önállóan, saját nevében vesz részt, illetve van-e olyan eset, amikor a felszámoló az adós felszámolása során önállóan, a saját nevében jár el.
A Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében - mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - az adósnak a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincsenek önálló jogosítványai a vagyonnal való rendelkezés körében. Legfőbb szervének [Cstv. 8. § (1) bekezdés] - választott képviselője útján - csak a felszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére, illetve a hitelezőkkel való egyezség kötésére van joga. Az adós vagyonára vonatkozó jogviszonyokban azonban - a Cstv. rendelkezései alapján - az adóst nem a legfőbb szerv képviselője, hanem a felszámoló képviseli.
A Kúria a Cstv. rendelkezéseit vizsgálva megállapította, hogy a Cstv. általában a "felszámolót" jogosítja, illetve kötelezi. Kizárólag a Cstv. 33/A. §-a, illetve a Cstv. 40. §-a szerint indítandó perek vonatkozásában nevesíti azt, hogy a felszámolónak az "adós nevében" kell a keresetet benyújtania, illetve a Cstv. 63/A. §-a rendelkezik akként, hogy az "adós képviseletében" jár el a felszámoló a per megindításakor.
Ebből következően választ kell adni arra a jogkérdésre, hogy azokban az esetekben, amikor nincs külön megjelölve, a felszámoló az adós nevében vagy képviseletében jár el, akkor a felszámoló a saját nevében tesz-e jognyilatkozatokat, vagy pedig az adós nevében és képviseletében eljárva.
A jelen eljárásban alkalmazandó Cstv. 27/A. § (12) bekezdése szerint: "A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el…"
A Kúria álláspontja szerint a fenti rendelkezésből következően a felszámoló - mint az adós vagyonával rendelkezni jogosult - az adós külső kapcsolataiban a hitelezőkkel, harmadik személyekkel, a hatóságokkal szemben az adós nevében jogosult jognyilatkozatot tenni, sőt az adós nevében fellépő tulajdonosokkal szemben is megilleti ez a jog, ha az adós legfőbb szerve képviselője útján [Cstv. 51. § (1) bekezdés] kifogást terjeszt elő.
A felszámoló társaság felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámolónak - mint az adós harmadik személyek felé eljáró képviselőjének - a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását a felszámolás során nem lehet peres vagy nemperes eljárásban vitássá tenni, erre - a felszámolási eljárás specialitása miatt - csak a kifogás jogintézménye nyújt lehetőséget. Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez stb., azt az adós képviselőjeként teszi még akkor is, ha a Cstv. erre az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi.
A felszámoló nyilatkozata tehát általában az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezhető olyan esetben is, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél (Cstv. 51. §).
Azokban a különleges esetekben rendelkezik csak a felszámoló saját személyében is a fél jogosítványával, amelyekben a felszámoló és az adós érdekellentéte miatt a felszámoló nem járhat el az adós képviseletében, ekkor tehát a felszámoló szervezet önmagában jogosítható, illetve kötelezhető. (Így például a 3/2010. PJE jogegységi eljárásban meghatározott esetben.)
Nincs ellentétben a fent kifejtett álláspont a BH 2007.345. számú eseti döntésben kifejtettekkel, melyben azt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Cstv. 51. § (4) bekezdése az ellenérdekű felek - felszámoló és a kifogást benyújtó fél - számára biztosítja a fellebbezés jogát, mivel e döntésében azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy a felszámoló milyen minőségben vesz részt az eljárásban. (A fent kifejtett álláspontot foglalta el a Kúria a Fpkf. VII.30.012/2013/2. számú határozatában is.)
A kifejtett indokokra tekintettel tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fellebbező félnek nincs eljárásjogi legitimációja, mert a jelen ügyben a hitelező által benyújtott kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló az adós nevében eljárva tehetett jognyilatkozatot, és ezért a határozattal szemben a fellebbezést a felszámoló által képviselt adós benyújthatta.
A kifejtett indokokra tekintettel - a Pp. 233/A. § szerint eljárva - a Kúria a fellebbezéssel támadott végzést a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban az ítélőtáblának a fellebbezést érdemben kell elbírálnia.
(Kúria Fpkf. VII. 30.177/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint másodfokú bíróság a C. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló által meghatalmazott dr.Gácsi Zoltán ügyvéd által képviselt S. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós gazdálkodó szervezet felszámolására irányuló eljárásban a Hyross Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr.Hyross Virág ügyvéd által képviselt I. Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmező által előterjesztett kifogás alapján indult eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.331/2013/3 számú végzése ellen az adóst képviselő felszámoló részéről 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát új határozat hozatalára utasítja.Megállapítja, hogy az adósnak az eljárásban 32 400 (Harminckettőezer-négyszáz) Ft költsége merült fel.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
Az adós ellen 2009. december 18-án benyújtott hitelezői kérelem alapján indult felszámolási eljárásban - melynek közzétételére 2011. február 24-én került sor a Cégközlönyben - a kérelmező által benyújtott kifogásnak az elsőfokú bíróság helyt adott, és kötelezte a felszámolót, hogy - téves átutalás miatt - a hitelező által megadott bankszámlára utaljon vissza 1 875 000 forintot a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló az adós nevében nyújtott be fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.
A Fővárosi Ítélőtábla az adós fellebbezését hivatalból elutasította. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (4) bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a kifogásnak helytadó végzés ellen csak a felszámoló nyújthat be fellebbezést. Az adott ügyben azonban a végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 237.§ -a alapján, mint nem jogosulttól származót, a fellebbezést hivatalból elutasította a Pp. 240. § (1) bekezdése szerint.
A végzés ellen az adós nevében a felszámolóbiztosként és a felszámoló társaság ügyvezetőjeként is eljáró személy meghatalmazása alapján nyújtott be fellebbezést a jogi képviselő. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla kötelezését a fellebbezés érdemi vizsgálatára. Kifejtette, hogy a téves utalás az adós társaság pénzforgalmi számlájára érkezett, a felszámoló ezért csak az adós nevében és képviseletében eljárva intézkedhetett. A fellebbezés előterjesztésére ezen okból az adós társaság képviseletében került sor, és a jogi képviseletre szóló meghatalmazás is így került megfogalmazásra.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte.
A Kúriának, mint másodfokú bíróságnak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámoló ellen a Cstv. 51. § alapján benyújtott kifogás folytán indult eljárásban a felszámoló az adós képviseletében, vagy önállóan, saját nevében vesz részt, illetve van-e olyan eset, amikor a felszámoló az adós felszámolása során önállóan, a saját nevében jár el.
A Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében - mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - az adósnak a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincsenek önálló jogosítványai a vagyonnal való rendelkezés körében. Legfőbb szervének [Cstv. 8.§ (1) bekezdés] - választott képviselője útján - csak a felszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére, illetve a hitelezőkkel való egyezség kötésére van joga. Az adós vagyonára vonatkozó jogviszonyokban azonban - a Cstv. rendelkezései alapján - az adóst nem a legfőbb szerv képviselője, hanem a felszámoló képviseli.
A Kúria a Cstv. rendelkezéseit vizsgálva megállapította, hogy a Cstv. általában a "felszámolót" jogosítja, illetve kötelezi. Kizárólag a Cstv. 33/A. §-a, illetve a Cstv. 40. §-a szerint indítandó perek vonatkozásában nevesíti azt, hogy a felszámolónak az "adós nevében" kell a keresetet benyújtania, illetve a Cstv. 63/A. §-a rendelkezik akként, hogy az "adós képviseletében" jár el a felszámoló a per megindításakor.
Ebből következően választ kell adni arra a jogkérdésre, hogy azokban az esetekben, amikor nincs külön megjelölve, a felszámoló az adós nevében vagy képviseletében jár el, akkor a felszámoló a saját nevében tesz-e jognyilatkozatokat, vagy pedig az adós nevében és képviseletében eljárva.
A jelen eljárásban alkalmazandó Cstv. 27/A. § (12) bekezdése szerint: "A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el…"
A Kúria álláspontja szerint a fenti rendelkezésből következően a felszámoló - mint az adós vagyonával rendelkezni jogosult - az adós külső kapcsolataiban a hitelezőkkel, harmadik személyekkel, a hatóságokkal szemben az adós nevében jogosult jognyilatkozatot tenni, sőt az adós nevében fellépő tulajdonosokkal szemben is megilleti ez a jog, ha az adós legfőbb szerve képviselője útján [Cstv. 51. § (1) bekezdés] kifogást terjeszt elő.
A felszámoló társaság felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámolónak - mint az adós harmadik személyek felé eljáró képviselőjének - a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását a felszámolás során nem lehet peres vagy nem peres eljárásban vitássá tenni, erre - a felszámolási eljárás specialitása miatt - csak a kifogás jogintézménye nyújt lehetőséget. Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, stb., azt az adós képviselőjeként teszi még akkor is, ha a Cstv. erre az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi.
A felszámoló nyilatkozata tehát általában az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezhető olyan esetben is, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél (Cstv. 51.§).
Azokban a különleges esetekben rendelkezik csak a felszámoló saját személyében is a fél jogosítványával, amelyekben a felszámoló és az adós érdekellentéte miatt a felszámoló nem járhat el az adós képviseletében, ekkor tehát a felszámoló szervezet önmagában jogosítható, illetve kötelezhető.(Így például a 3/2010. PJE jogegységi eljárásban meghatározott esetben.)
Nincs ellentétben a fent kifejtett álláspont a BH2007.345. számú eseti döntésben kifejtettekkel, melyben azt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Cstv. 51.§ (4) bekezdése az ellenérdekű felek - felszámoló és a kifogást benyújtó fél - számára biztosítja a fellebbezés jogát, mivel e döntésében azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy a felszámoló milyen minőségben vesz részt az eljárásban. (A fent kifejtett álláspontot foglalta el a Kúria a Fpkf. VII.30.012/2013/2. számú határozatában is.)
A kifejtett indokokra tekintettel tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fellebbező félnek nincs eljárásjogi legitimációja, mert a jelen ügyben a hitelező által benyújtott kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló az adós nevében eljárva tehetett jognyilatkozatot, és ezért a határozattal szemben a fellebbezést a felszámoló által képviselt adós benyújthatta.
A kifejtett indokokra tekintettel - a Pp. 233/A. § szerint eljárva - a Kúria a fellebbezéssel támadott végzést a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban az ítélőtáblának a fellebbezést érdemben kell elbírálnia.
A Kúria a Pp. 252. § (4) bekezdése alapján csak megállapította az eljárási költség összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdései alapján, annak viseléséről a megismételt eljárásban kell döntenie a bíróságnak.
Budapest, 2013. október 17.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.177/2013.)