adozona.hu
AVI 2014.2.20
AVI 2014.2.20
Amennyiben az illeték fizetésére kötelezett helyett más teljesít, ez a visszaigényelhetőség rendjét nem befolyásolja. [1990. évi XCIII. tv. 79. § (4) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Tanácsadó és Könyvelő Bt. képviseletében eljáró felperes jegyzett tőke változása miatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál. A változásbejegyzés illetékét a felperes elektronikus úton megfizette.
Az illeték nem került felhasználásra, ezért a cégbíróság végzésével tájékoztatta a betéti társaságot, hogy az illeték a Magyar Államkincstártól visszaigényelhető.
E végzésre hivatkozva a felperes kérelmet terjesztett elő az eljárási illeték viss...
AVI 2014.2.20 Amennyiben az illeték fizetésére kötelezett helyett más teljesít, ez a visszaigényelhetőség rendjét nem befolyásolja. [1990. évi XCIII. tv. 79. § (4) bek.]
A P. Tanácsadó és Könyvelő Bt. képviseletében eljáró felperes jegyzett tőke változása miatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál. A változásbejegyzés illetékét a felperes elektronikus úton megfizette.Az illeték nem került felhasználásra, ezért a cégbíróság végzésével tájékoztatta a betéti társaságot, hogy az illeték a Magyar Államkincstártól visszaigényelhető.
E végzésre hivatkozva a felperes kérelmet terjesztett elő az eljárási illeték visszatérítése iránt, amelyet az ügyvédi iroda letéti számlájára kért utalni.
Az elsőfokú hatóság határozatával a kérelmet elutasította.
A határozat elleni fellebbezést követően az alperes jogelődje 2009. február 5-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 79. § (4) bekezdésére utalással idézte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Árt.) 4. § (1) bekezdését és (3) bekezdés b) pontját, 7. § (2) bekezdését, továbbá a 38. § (3) bekezdését, azzal, hogy a jogszabályi rendelkezésekből következően, függetlenül attól, hogy az adózó személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján jár el az adó-visszatérítési ügyében, az adóhatóság az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszatérítést) közvetlenül az adózó bankszámlájára utalja át. Megjegyezte, hogy az elsőfokú hatóság elrendelte az illeték visszatérítését az adózó bankszámlájára és erről a felperest tájékoztatta is.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának felülvizsgálatát, eredményeképpen annak megváltoztatását és a 15 000 forint összegű illeték visszatérítését.
A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában részletesen idézte a változásbejegyzési kérelem kapcsán irányadó jogszabályi előírásokat, rámutatva, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 33. § (1) és (2) bekezdéséből fakadóan a változásbejegyzés kérelmezője, valamint az illetékfizetés kötelezettje a P. Bt. volt. Az Itv. 80. § (1) bekezdése alapján illeték-visszatérítési kérelmet kizárólag a betéti társaság terjeszthetett elő. Tényként rögzítette, hogy a felperes az eljárási illetéket saját vagyonából a társaság helyett, annak javára fizette meg, azonban ennek okán nem vált jogosulttá az illeték visszatérítésére, mivel kizárólag az illetékfizetésre kötelezett kezdeményezhette a megfizetett illeték visszatérítését.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adást. Álláspontja szerint mind az adóhatóság, mind a Fővárosi Bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett a kérelme teljesíthetősége körében. A tartozatlanná vált illetéket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli gazdagodás alapján kell megítélni, amely szerint a befizetőnek, azaz a felperesnek jár vissza az illeték. Az Itv. 80. § (1) bekezdés f) és g) pontja külön értelmezést nem igénylő rendelkezései szerint is a felperes részére kell visszatéríteni az illetéket, hiszen azt ő fizette meg.
Ezen túlmenően, az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekről szóló 25/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ába, az Art. 123. §-ába és az Itv. 73. § (12) bekezdésébe is ütközőnek tartotta a jogerős ítéletet.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság előre bocsátja, hogy a Pp. 272. § (2) bekezdéséből fakadóan a felülvizsgálati kérelemben olyan új jogszabálysértés nem jelölhető meg, amelyre a fél korábban, a keresetlevelében nem hivatkozott, és amelyre nézve a jogerős ítélet döntést nem tartalmazott. A Legfelsőbb Bíróság ezért nem vizsgálta a Ptk. 361. §-ára, az Art. 123. §-ára, az Itv. 73. § (12) bekezdésére történt felperesi hivatkozásokat.
Az ügy érdemét érintően a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a jogvita alapját pénzügyi jogviszony képezi, az ezen jogviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezések tartalmaznak előírásokat az illeték visszatérítése kapcsán. Amennyiben az illeték fizetésére kötelezett helyett más teljesít, úgy az érintettek között az elszámolásra más, adott esetben polgári jogviszony az irányadó, de ez a visszaigényelhetőség rendjét, a kérelem előterjesztésére jogosult személyek körét nem érinti.
Az R. 9. §-ában megfogalmazottak szerint a cégbírósági eljárásban fel nem használt illeték visszaigényelhető, azonban a visszaigénylési eljárásra az Art. 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, és (3) bekezdés b) pontjában írtak alapulvételével az Art. 38. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Utóbbi jogszabályhely a következőket rögzíti: a bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak.
A felperes természetszerűleg nem volt elzárva attól, hogy a cégeljárásban képviselje a betéti társaságot, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a törvény kógens rendelkezése folytán nincs mód arra, hogy az illeték visszatérítéséről az adóhatóság másik adózó bankszámlájára történő teljesítéssel rendelkezzen. Az illeték visszatérítésének az adózó számlájára kell történnie. A perbeli esetben a változásbejegyzés iránti kérelmet a P. Bt. terjesztette elő, ő volt az illetékfizetés kötelezettje, de ő a visszaigénylés jogosultja is. Az illeték visszatérítés a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből fakadóan a felperes részére jogszerűen nem lett volna teljesíthető.
A Fővárosi Bíróság a tényállás teljes körű tisztázása mellett helytálló jogi következtetést vont le, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.062/2010.)