adozona.hu
AVI 2014.2.18
AVI 2014.2.18
Nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki termék birtokosa jó vagy rosszhiszemű volt-e. [2003. évi CXXVII. tv. 114. §; Ptk. 186. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Z. Vám- és Pénzügyőri Hivatal járőrei 2009. február 27-én ellenőrzést tartottak a felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben. A bontott állapotban lévő 1 literes üvegben 0,4 liter K. Szilva és 1 literes üvegben 0,6 liter K. Barack alkoholtermékek helyszínen mért szeszfoka eltért a palackokon jelzett 33 v/v%-tól, ezért az alkoholtermékekből mintát vettek. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: VPVI) bevizsgált minták alapján a szakvéleményében megállapította...
AVI 2014.2.18 Nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki termék birtokosa jó vagy rosszhiszemű volt-e. [2003. évi CXXVII. tv. 114. §; Ptk. 186. § (1) bek.]
A Z. Vám- és Pénzügyőri Hivatal járőrei 2009. február 27-én ellenőrzést tartottak a felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben. A bontott állapotban lévő 1 literes üvegben 0,4 liter K. Szilva és 1 literes üvegben 0,6 liter K. Barack alkoholtermékek helyszínen mért szeszfoka eltért a palackokon jelzett 33 v/v%-tól, ezért az alkoholtermékekből mintát vettek. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: VPVI) bevizsgált minták alapján a szakvéleményében megállapította, hogy a termékek alkoholtartalma a címkén feltüntetett 33 v/v% helyett 29,9 illetve 34,5 v/v%.A felperes két számlát csatolt annak igazolására, hogy az alkoholterméket a Z. Diszkont Kft.-től vásárolta, és úgy nyilatkozott, hogy a szeszfok eltérés a gyártó hibájából következhetett be.
Az elsőfokú hatóság a 2009. június 26-án kelt határozatával jövedéki törvénysértés miatt a felperest 70 000 Ft jövedéki bírság és a 39 000 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (2) bekezdés b) pontjában, 116/A. § (1)-(2) bekezdéseiben, 119. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2009. augusztus 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperes jövedéki törvénysértést követett el, mivel a birtokában lévő alkoholtermékek adózott voltát nem tudta igazolni. Az alkoholtermék valódi szeszfoka a címkén feltüntetett szeszfokhoz képest eltért, ezért a felperes által bemutatott két számla nem alkalmas a termékek adózott voltának igazolására. A Jöt. szankciórendszere az objektív felelősség elvén alapul, a felperes az adózatlan jövedéki termékek birtoklása folytán jövedéki bírság fizetésére kötelezett.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt. Azzal érvelt, hogy az alperes nem tisztázta megfelelően a tényállást, tévesen értelmezte és alkalmazta a Jöt. rendelkezéseit. Nem követett el törvénysértést, az alkoholtermékek beszerzését hiteles számlával tudta igazolni. Az alkoholfok eltérés miatt felelősség nem terheli. Hivatkozott arra, hogy a VPVI sem állapította meg azt, hogy a beszerzett termékben módosítás, utántöltés történt. Az alperes ezért tévesen nem fogadta el azt az állítást valósnak, hogy gyártási hiba miatt nem volt megfelelő az ellenőrzött alkoholtermékek minősége.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a két alkoholtermék származását, adózott voltát két hiteles számlával hitelt érdemlően bizonyította. A 2009. február 7-én és 11-én kelt számlákkal egy-egy üveg beszerzése volt igazolt, az ellenőrzés nem talált több üveggel az adott termékekből. A VPVI vizsgálata sem tárt fel hamisítást, változtatásra utaló adatot. A termék címkéjén levő, alkoholfokra utaló jelölés nem bizonyítja kétséget kizáróan, hogy az üvegben ténylegesen is az adott szeszfokú termék volt. Pusztán az a tény, hogy a bontott üvegben levő alkoholtermék szeszfoka eltért a címkén jelölttől, egyéb adat hiányában nem alkalmas annak a következtetésnek a levonására, hogy a számla nem igazolja a termék származását, adózott voltát. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek nem álltak fenn, a szankcionálásra jogsértően került sor.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint - a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezéseket. A felperes mint az alkoholtermékek birtokosa felel a forgalmazott termék minőségéért és az objektív felelőssége folytán a jövedéki törvénysértésért. Közömbös a birtokos jó- vagy rosszhiszeműsége, és a felróhatóságnak vagy a vétkességnek sincs jelentősége. Azzal, hogy a termék szeszfoka eltért a címkén feltüntetettől, a más szeszfokú termékről szóló számlával a termék adózott volta nem volt igazolható.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Jöt. 114. § (1) bekezdése értelmében a természetes személynek amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot kell fizetnie. A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
A Ptk. 187. § (1) bekezdése értelmében birtokos az, aki a dolgot megszerzi, magához veszi, vagy az, akinek más módon hatalmába kerül.
Az alperes helyesen állapította meg, hogy a felperes nem tudta bizonyítani az ellenőrzött szeszesital beszerzését, adózott voltát. Az ellenőrzéskor megvizsgált termékek adózott voltának igazolására a felperes által bemutatott két számla nem volt alkalmas, mivel a termékek nem egyeztek meg a számlákon található 33 v/v% alkoholtartalmú termékkel.
A jogerős ítéletben megállapított, felperes által sem vitatott tényállás szerint a felperest a jövedéki termékek birtokosának kellett tekinteni. A felek között nem volt vita a tekintetben sem, hogy a felperes által birtokolt szeszesitalok valódi szeszfoka eltért a címkén szereplőktől. Ennélfogva az alperes helyes ténybeli és jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy a felperes nem tudta igazolni hitelt érdemlően a perrel érintett jövedéki termék adózott voltát.
Az alperes helytállóan utalt arra is, hogy a jövedéki törvénysértés megállapíthatóságánál a felelősség objektív rendszerű. Nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki törvénysértés kinek róható fel, vagy a jövedéki termék birtokosát terheli-e felróhatóság vagy vétkesség, a birtokos jó- vagy rosszhiszemű volt-e.
A közigazgatási perekben eljáró bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. §-a értelmében kizárólag a keresettel támadott határozatok jogszerűsége avagy jogszerűtlensége tárgyában dönthet, eljárása során méltányosságot nem gyakorolhat. Ennélfogva nem értékelhette a felperes javára azt az állítását, mely szerint a mintavétellel érintett szeszesitalok alkoholfokában fennálló eltérés rajta kívülálló okokból következhetett be. Mivel a felperes által birtokolt termékek adózás alól elvont termékeknek minősülnek, a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért a vele szemben alkalmazott jogkövetkezmények törvényesek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Jöt. 114. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.080/2010)