adozona.hu
BH 2014.1.17
BH 2014.1.17
Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság követelésének harmadik személy javára történő engedményezése esetén az engedményes a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttes felelős) személytől vele szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező közvetlen határozat hiányában is polgári perben követelje az adótartozás megfizetését, feltéve, hogy a követelésnek az adóhatóság általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor [2003. évi XCII. tv. 35
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesek az időközben 2008. június 07-én felszámolás folytán megszűnt V. Kkt. tagjai voltak. A kkt. működése során keletkezett 4 086 010 forint adó- és 67 000 forint járuléktartozást az adóhatóság a felszámolási eljárás alatt, 2007. október 15-én a felperesre engedményezte. A felperes megkísérelte a követelést a felszámolási eljárás során a kkt.-val szemben érvényesíteni, ez azonban nem vezetett eredményre. Az I. r. alperes ugyanakkor a kkt. tartozásából 2009. június 3-án 116 000 forintot...
BH 2014.1.17 Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság követelésének harmadik személy javára történő engedményezése esetén az engedményes a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttes felelős) személytől vele szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező közvetlen határozat hiányában is polgári perben követelje az adótartozás megfizetését, feltéve, hogy a követelésnek az adóhatóság általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor [2003. évi XCII. tv. 35. § (2)-(3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 55. § (1)-(2) bek., 56. § (1) bek., 90. § (1) bek.].
Az alperesek az időközben 2008. június 07-én felszámolás folytán megszűnt V. Kkt. tagjai voltak. A kkt. működése során keletkezett 4 086 010 forint adó- és 67 000 forint járuléktartozást az adóhatóság a felszámolási eljárás alatt, 2007. október 15-én a felperesre engedményezte. A felperes megkísérelte a követelést a felszámolási eljárás során a kkt.-val szemben érvényesíteni, ez azonban nem vezetett eredményre. Az I. r. alperes ugyanakkor a kkt. tartozásából 2009. június 3-án 116 000 forintot törlesztett.A felperes módosított keresetében az alpereseket egyetemlegesen 1 077 740 forint, a II. r. alperest pedig külön további 922 260 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a közkereseti társaság tartozásáért a mögöttesen felelős alperesek helytállni kötelesek; a teljes tartozásból pedig ilyen összeget kíván az alperesekkel szemben érvényesíteni.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. és a II. r. alperest egyetemlegesen 1 077 740 forint és járulékai, a II. r. alperest pedig külön további 922 260 forint és járulékai 12 havi részletben történő megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a közkereseti társaság tartozásaiért a tagok a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 90. § (1) és (3) bekezdései értelmében saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ez a szabály az adó- és járuléktartozások esetében is irányadó azzal, hogy az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 177/A. §-a alapján jogosult az ilyen követelését másra is engedményezni, az engedményes pedig a követelést az Art. 35. § (3) bekezdése értelmében a mögöttesen felelős személyekkel szemben polgári perben is érvényesítheti, feltéve, hogy az engedményezésre 2005. július 10-ét követően került sor.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt - az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtették, hogy a jogerős ítélet sérti az Art. 35. § (1) bekezdését, (2) bekezdés f) pontját és (3) bekezdését. Álláspontjuk szerint ugyanis a V. Kkt. adó- és járuléktartozásának érvényesítésére velük szemben polgári peres eljárásban nem kerülhetett volna sor, mivel a tartozás jogcímét sem az engedményezés ténye, sem felelősségük mögöttes jellege nem változtathatta meg. Az adójogi jogviszonyból eredő követelések véleményük szerint kizárólag közigazgatási eljárás keretében érvényesíthetők; az adóhatóságnak velük szemben alapvetően a közkereseti társaság tartozásáért való helytállásra kötelező közigazgatási határozatot kellett volna hoznia.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Az Art. 35. § (1) bekezdése szerint az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Ha a gazdasági társaság adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az Art. 35. § (2) bekezdése értelmében az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a rá vonatkozó szabályok szerint - mások mellett - a helytállni köteles tag. Az ilyen határozat hiánya azonban az Art. 35. § (3) bekezdéséből kitűnően nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a behajtásra jogosult szervezet a követelést 2005. július 10-ét követően engedményezte.
A közkereseti társaság kötelezettségeiért a régi Gt. 90. § (1) bekezdése értelmében a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ezzel azonos rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 97. § (1) bekezdése is. A tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettsége a régi Gt. 55. § (2) bekezdése és 56. § (1) bekezdése, illetve az új Gt. 68. § (2) bekezdése szerint a társaság megszűnése esetén is fennmarad. Az alperesek erre figyelemmel a Vigáz-Ker. Kkt. tagjaiként a közkereseti társaság behajthatatlan adótartozásáért korlátlanul és egyetemlegesen felelősséggel tartoznak.
Az adóhatóság ezért az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja és (3) bekezdése értelmében vagy adóigazgatási eljárás keretében az adó megfizetésére kötelező határozattal, vagy peres illetve nemperes eljárásban maga is érvényesíthette volna követelését az alperesekkel szemben. Az Art. 177/A. §-a ugyanakkor lehetővé teszi az adóhatóság számára azt is, hogy a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseit a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával - az Art. 177/A. §-ában meghatározott feltételek szerint - a felperesre engedményezze. Ilyen esetben, ha az engedményezésre 2005. július 10-ét követően került sor, a felperes az engedményezett, a felszámolás alatt álló szervezettől be nem hajtható követelést a szervezet tartozásaiért helytállni köteles taggal szemben az Art. 35. § (3) bekezdése alapján peres vagy nemperes eljárásban érvényesítheti. Ezt nem zárja ki az sem, ha előzőleg az adóhatóság a helytállni köteles taggal szemben nem hozott az adótartozás megfizetésére kötelező határozatot. Az engedményezés a követelés jogcímét kétségkívül nem változtatja meg, a követelés jogcíme tehát ilyenkor is adótartozás marad. Az Art. 35. § (3) bekezdése azonban - az ott meghatározott feltételek fennállása esetén - kifejezetten lehetővé teszi az adótartozás polgári peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.
Mindezekre tekintettel - miután a perbeli engedményezésre 2007. október 17-én, tehát 2005. július 15-ét követően került sor - nem volt törvényes akadálya annak, hogy a felperes az adóhatóságtól engedményezéssel megszerzett követelését az alperesekkel szemben polgári perben érvényesítse. Ezt nem zárta ki az sem, hogy az adóhatóság előzőleg az alperesekkel szemben nem hozott az adó megfizetésére kötelező külön határozatot. A bíróság tehát jogszabálysértés nélkül kötelezte az alpereseket a V. Kkt. adótartozásának megfizetésére.
A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.259/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Földvári-Oláh és Faragó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Földvári-Oláh Csaba ügyvéd) által képviselt M. Zrt. felperesnek a dr. Koós László Zoltán ügyvéd által képviselt Sz. K. I.r. és Sz. N. II.r. alperes ellen adó- és járulékkövetelés megfizetése iránt a Debreceni Városi Bíróságon 25.P.24.052/2010. szám alatt folyamatban volt, és a Debreceni Törvényszék 2.Pf.21.554/2011/10. számú ítéletével befejezett perében az I.r. és a II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi az I.r. és a II.r. alperest, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 50 000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi az I.r. és a II.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az állam javára, felhívásra 107 800 (Egyszázhétezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra külön további 92 200 (Kilencvenkettőezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az alperesek az időközben 2008. június 07-én felszámolás folytán megszűnt kkt. tagjai voltak. A kkt működése során keletkezett 4 086 010 forint adó- és 67 000 forint járuléktartozást az adóhatóság a felszámolási eljárás alatt, 2007. október 15-én a felperesre engedményezte. A felperes megkísérelte a követelést a felszámolási eljárás során a kkt-val szemben érvényesíteni, ez azonban nem vezetett eredményre. Az I.r. alperes ugyanakkor a kkt. tartozásából 2009. június 03-án 116 000 forintot törlesztett.A felperes módosított keresetében az alpereseket egyetemlegesen 1 077 740 forint, a II.r. alperest pedig külön további 922 260 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a közkereseti társaság tartozásáért a mögöttesen felelős alperesek helytállni kötelesek; a teljes tartozásból pedig ilyen összeget kíván az alperesekkel szemben érvényesíteni.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. és a II.r. alperest egyetemlegesen 1 077 740 forint és járulékai, a II.r. alperest pedig külön további 922 260 forint és járulékai 12 havi részletben történő megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a közkereseti társaság tartozásaiért a tagok a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 90. § (1) és (3) bekezdései értelmében saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ez a szabály az adó- és járuléktartozások esetében is irányadó azzal, hogy az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 177/A. §-a alapján jogosult az ilyen követelését másra is engedményezni, az engedményes pedig a követelést az Art. 35. § (3) bekezdése értelmében a mögöttesen felelős személyekkel szemben polgári perben is érvényesítheti, feltéve, hogy az engedményezésre 2005. július 10-ét követően került sor.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt - az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtették, hogy a jogerős ítélet sérti az Art. 35. § (1) bekezdését, (2) bekezdés f) pontját és (3) bekezdését. Álláspontjuk szerint ugyanis a kkt. adó- és járuléktartozásának érvényesítésére velük szemben polgári peres eljárásban nem kerülhetett volna sor, mivel a tartozás jogcímét sem az engedményezés ténye, sem felelősségük mögöttes jellege nem változtathatta meg. Az adójogi jogviszonyból eredő követelések véleményük szerint kizárólag közigazgatási eljárás keretében érvényesíthetők; az adóhatóságnak velük szemben alapvetően a közkereseti társaság tartozásáért való helytállásra kötelező közigazgatási határozatot kellett volna hoznia.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Az Art. 35. § (1) bekezdése szerint az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Ha a gazdasági társaság adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az Art. 35. § (2) bekezdése értelmében az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a rá vonatkozó szabályok szerint - mások mellett - a helytállni köteles tag. Az ilyen határozat hiánya azonban az Art. 35. § (3) bekezdéséből kitűnően nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a behajtásra jogosult szervezet a követelést 2005. július 10-ét követően engedményezte.
A közkereseti társaság kötelezettségeiért a régi Gt. 90. § (1) bekezdése értelmében a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ezzel azonos rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 97. § (1) bekezdése is. A tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettsége a régi Gt. 55. § (2) bekezdése és 56. § (1) bekezdése, illetve az új Gt. 68. § (2) bekezdése szerint a társaság megszűnése esetén is fennmarad. Az alperesek erre figyelemmel a kkt. tagjaiként a közkereseti társaság behajthatatlan adótartozásáért korlátlanul és egyetemlegesen felelősséggel tartoznak.
Az adóhatóság ezért az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja és (3) bekezdése értelmében vagy adóigazgatási eljárás keretében az adó megfizetésére kötelező határozattal, vagy peres illetve nemperes eljárásban maga is érvényesíthette volna követelését az alperesekkel szemben. Az Art. 177/A. §-a ugyanakkor lehetővé teszi az adóhatóság számára azt is, hogy a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseit a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával - az Art. 177/A. §-ában meghatározott feltételek szerint - a felperesre engedményezze. Ilyen esetben, ha az engedményezésre 2005. július 10-ét követően került sor, a felperes az engedményezett, a felszámolás alatt álló szervezettől be nem hajtható követelést a szervezet tartozásaiért helytállni köteles taggal szemben az Art. 35. § (3) bekezdése alapján peres vagy nemperes eljárásban érvényesítheti. Ezt nem zárja ki az sem, ha előzőleg az adóhatóság a helytállni köteles taggal szemben nem hozott az adótartozás megfizetésére kötelező határozatot. Az engedményezés a követelés jogcímét kétségkívül nem változtatja meg, a követelés jogcíme tehát ilyenkor is adótartozás marad. Az Art. 35. § (3) bekezdése azonban - az ott meghatározott feltételek fennállása esetén - kifejezetten lehetővé teszi az adótartozás polgári peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.
Mindezekre tekintettel- miután a perbeli engedményezésre 2007. október 17-én, tehát 2005. július 15-ét követően került sor - nem volt törvényes akadálya annak, hogy a felperes az adóhatóságtól engedményezéssel megszerzett követelését az alperesekkel szemben polgári perben érvényesítse. Ezt nem zárta ki az sem, hogy az adóhatóság előzőleg az alperesekkel szemben nem hozott az adó megfizetésére kötelező külön határozatot. A bíróság tehát jogszabálysértés nélkül kötelezte az alpereseket a kkt. adótartozásának megfizetésére.
A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében az alperesek kötelesek az állam javára, felhívásra megfizetni.
Budapest, 2013. szeptember 05.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró
(Kúria Pfv. V. 21.259/2012.)