adozona.hu
BH+ 2014.1.32
BH+ 2014.1.32
Ha a felszámolási eljárásban a Hitelezői Választmány nyújtotta be a kifogást, az eljárásban ő minősül félnek, és gyakorolhatja - képviselője útján - az eljárási jogokat és nem a Választmányt működtető hitelezők [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 5/A. §, 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 2011. március 17-én megindult felszámolási eljárásban a törvényszék 2011. április 4-én indította meg a felszámolást, melynek lefolytatására a bíróság a H. Zrt.-t jelölte ki felszámolóként.
Az Á. L., T. J. és dr. P. P. hitelezők által megalakított hitelezői választmány képviseletében dr. P. P. 2012. február 22-én terjesztett elő kifogást, melyben kérte, hogy a törvényszék a felszámoló 2012. február 16-i válaszlevelében részletezett intézkedéseket semmisítse meg és állítsa helyre...
BH+ 2014.1.32 Ha a felszámolási eljárásban a Hitelezői Választmány nyújtotta be a kifogást, az eljárásban ő minősül félnek, és gyakorolhatja - képviselője útján - az eljárási jogokat és nem a Választmányt működtető hitelezők [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 5/A. §, 51. §].
Az adós ellen 2011. március 17-én megindult felszámolási eljárásban a törvényszék 2011. április 4-én indította meg a felszámolást, melynek lefolytatására a bíróság a H. Zrt.-t jelölte ki felszámolóként.Az Á. L., T. J. és dr. P. P. hitelezők által megalakított hitelezői választmány képviseletében dr. P. P. 2012. február 22-én terjesztett elő kifogást, melyben kérte, hogy a törvényszék a felszámoló 2012. február 16-i válaszlevelében részletezett intézkedéseket semmisítse meg és állítsa helyre az eredeti állapotot. Kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (2) bekezdése alapján a kifogásolt intézkedés felfüggesztését, és a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján a felszámoló felmentését. Kérte, a törvényszék kötelezze a felszámolót arra, hogy terjessze a bíróság elé és rajta keresztül adja át a hitelezői választmánynak az általa az irattározásra megkötött szerződést és az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb okiratot annak érdekében, hogy a hitelezők a felszámoló rosszhiszemű magatartásával szemben jogaikkal élhessenek. Kérte az Alkotmánybíróságnál normakontrollra vonatkozó eljárás kezdeményezését.
Az adós képviseletében eljáró felszámoló kérte a kifogás elutasítását.
Az elsőfokú bíróság végzésében a kifogás alapján indult eljárást a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján megszüntette. Álláspontja szerint a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 48. §-a szerint a hitelezői választmány önálló perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így a kifogás alapján indult eljárásnak sem lehet alanya.
A végzés ellen dr. P. P. hitelezőként és a hitelezői választmány képviselőjeként terjesztett elő fellebbezést.
A másodfokú bíróság dr. P. P. hitelező fellebbezését hivatalból elutasította, az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A hitelezői választmánynak a kifogásolt felszámolói intézkedések felfüggesztése és az Alkotmánybíróság felé történő eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította, s megállapította a másodfokú eljárás során felmerült költségeket.
Dr. P. P. hitelező saját nevében előterjesztett fellebbezését azzal az indokkal utasította el, hogy a kifogás alapján indult eljárásban dr. P. P. hitelező nem szerepelt, a kifogást a hitelezői választmány nyújtotta be. Hivatkozva a Cstv. 51. § (4) bekezdésében foglaltakra megállapította, hogy dr. P. P. hitelező ebben az ügyben fellebbezés előterjesztésére a saját nevében nem jogosult, ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 237. §-a alapján hivatalból el kellett utasítani a fellebbezését.
Részletesen kifejtette álláspontját arra vonatkozóan, hogy a hitelezői választmány a választmányi jogok gyakorolhatóságához kapcsolódóan kifogás előterjesztési joggal rendelkezik. (Győri Ítélőtábla Fpkhf. II. 25.277/2010/4.; Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.021/2011/5.)
A végzés ellen a hitelezői választmány képviseletében és a saját nevében dr. P. P. nyújtott be fellebbezést, melyben - egyebek mellett - kérte a dr. P. P. által benyújtott fellebbezés hivatalból történt elutasítását tartalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését a kifogás érdemi elbírálására. Kérte továbbá az ítélőtábla végzése indokolásának megváltoztatását annyiban, hogy a hitelezői választmánynak a nemperes eljárásban fennálló jog- és perképességét a hitelezők fennálló jogaival egyező jogi tartalommal állapítsa meg akként, hogy a hitelezői választmány fellépése a benne egyesült hitelezők fellépésével azonosnak tekintendő. Kérte a felszámoló kötelezését az eljárás költségeinek a viselésére.
Részletesen kifejtett álláspontja szerint a hitelezői választmánynak van eljárásjogi jogképessége a maga személyében azokban az ügycsoportokban, amelyek esetében a törvény szerinti feladata körében jár el. A hitelezői választmány által megindított eljárást akként kell tekinteni, mintha azt maguk a választmányt létrehozó hitelezők indították volna meg. A hitelezői választmány által benyújtott kifogást tehát úgy kell tekinteni, mintha maguk a hitelezői választmányt létrehozó hitelezők terjesztették volna elő, különösen olyan ügyekben, amely esetén nem kizárólagosan a hitelezői választmány a jog gyakorlója. Ebből következően a Cstv. 51. § (4) bekezdésében meghatározott "kifogással élő" fogalmába a választmányt létrehozó valamennyi hitelező is beletartozik, így ők is fellebbezhetnek a kifogást elutasító végzés ellen.
Álláspontja szerint a méltányos jogértelmezés és a joggyakorlat ezt kívánja meg.
Az adós képviseletében eljáró felszámoló észrevételében kérte dr. P. P. fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mert a jelen eljárásban nem minősül félnek - a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.021/2011/5. számú végzését is figyelembe véve.
Az ítélőtábla 8. sorszámú - 2013. április 25-én jogerőre emelkedett végzésével - a hitelezői választmány fellebbezését hivatalból elutasította, valamint hivatalból elutasította a dr. P. P. által saját nevében előterjesztett 5. sorszámú fellebbezést, a fellebbezésnek a 4. sorszámú végzésben történt hivatalbóli elutasítása tárgyában benyújtott része kivételével.
A fellebbezés nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint téves dr. P. P. fellebbezésének az a jogi érvelése, hogy a hitelezői választmány és az abban résztvevő hitelezők gyakorlatilag felcserélhető jogosítványokkal rendelkeznek, azaz, ha a hitelezői választmány kezdeményez egy eljárást, akkor valamennyi választmányt működtető hitelezőnek eljárási jogosítványai vannak a megindult ügyben, s azokat a jogokat egymástól függetlenül is gyakorolhatják.
A Cstv. 5/A. § (1) bekezdése szerint a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
Nem vitásan vannak olyan jogosítványok, amelyeket a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő, illetve egyes hitelezők is gyakorolhatnak [például a 27/A. § (7) bekezdés; 39. § (5) bekezdés]. Ugyanakkor vannak kizárólag a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára biztosított jogok: így például csak a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára tette lehetővé a Cstv. a tevékenység folytatásához való hozzájárulásról való döntést [46. § (3)-(4) bekezdés], illetve a kötelező értékesítési szabályoktól való eltérést lehetővé tevő döntést [49. § (2) bekezdés]. Ezen felül van olyan rendelkezése is a Cstv.-nek, amely a választmánynak, illetve ennek hiányában a választmány létrehozására a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezőknek ad jogot valamilyen nyilatkozat, jogcselekmény megtételére [49/B. § (7) bekezdés, 49/A. § (5) bekezdés].
Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a törvényalkotó nem kívánta azonos jogosítványokkal felhatalmazni a hitelezői választmányt és az azt működtető hitelezőket, mert az eljárásban vannak olyan helyzetek, amikor nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők csoportjának az érdekeit kell szem előtt tartani. A hitelezői választmány legalább a hitelezők egyharmadát tömöríti, akik rendelkeznek legalább a nyilvántartásba vett követelések egyharmadával. Ha a Cstv. csak a hitelezői választmány részére ad felhatalmazást valamilyen jognyilatkozat megtételére, akkor nyilvánvalóan kizárja azt, hogy a választmányt működtető hitelezők saját jogukon tegyenek ilyen nyilatkozatot. Olyan esetekben, amikor mind a hitelezői választmány, mind a hitelező felléphet a Cstv. rendelkezései szerint, akkor nem kizárt a hitelező önálló eljárása. Abban az esetben azonban, ha az eljárást a hitelezői választmány indította, az eljárásban a hitelezői választmány minősül félnek, és nem az azt működtető egyes hitelezők.
A kifejtett indokokra tekintettel az ítélőtábla helyesen utasította el dr. P. P. fellebbezését, mert a kifogást a hitelezői választmány nyújtotta be, s jelen ügyben a fél eljárási jogosítványát csak ő gyakorolhatja.
A jogszabályoknak megfelelő végzést a Kúria a Pp. 233/A. § szerint eljárva helybenhagyta a Pp. 259. §-a szerint alkalmazott 253. § (2) bekezdése alapján.
(Kúria Fpkf. VII. 30.246/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint másodfokú bíróság a Győri Ítélőtábla Fpkhf.IV.25.442/2012/4. számú végzése ellen benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyja.Kötelezi a hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az adós részére 12 700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft fellebbezési eljárási költséget.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
Az adós ellen 2011. március 17-én megindult felszámolási eljárásban a Veszprém Megyei Törvényszék Fpk. 19-11-000124 számon 2011. április 4-én indította meg a felszámolást, melynek lefolytatására a bíróság a H. Zrt-t jelölte ki felszámolóként.Az Á. L., T. J. és dr. P. P. hitelezők által megalakított hitelezői választmány képviseletében dr. P. P. 2012. február 22-én terjesztett elő kifogást, melyben kérte, hogy a törvényszék a felszámoló 2012. február 16-i válaszlevelében részletezett intézkedéseket semmisítse meg és állítsa helyre az eredeti állapotot. Kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (2) bekezdése alapján a kifogásolt intézkedés felfüggesztését, és a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése alapján a felszámoló felmentését. Kérte, a törvényszék kötelezze a felszámolót arra, hogy terjessze a bíróság elé és rajta keresztül adja át a hitelezői választmánynak az általa az irattározásra megkötött szerződést és az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb okiratot annak érdekében, hogy a hitelezők a felszámoló rosszhiszemű magatartásával szemben jogaikkal élhessenek. Kérte az Alkotmánybíróságnál normakontrollra vonatkozó eljárás kezdeményezését.
Az adós képviseletében eljáró felszámoló kérte a kifogás elutasítását.
Az elsőfokú bíróság 4.Fpkh.19-12-000006/2. számú végzésében a kifogás alapján indult eljárást a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 130.§ (1) bekezdés g) pontja alapján megszüntette. Álláspontja szerint a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 48. §-a szerint a hitelezői választmány önálló perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így a kifogás alapján indult eljárásnak sem lehet alanya.
A végzés ellen dr. P. P. hitelezőként és a hitelezői választmány képviselőjeként terjesztett elő fellebbezést.
A másodfokú bíróság dr. P. P. hitelező fellebbezését hivatalból elutasította, az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A hitelezői választmánynak a kifogásolt felszámolói intézkedések felfüggesztése és az Alkotmánybíróság felé történő eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította, s megállapította a másodfokú eljárás során felmerült költségeket.
Dr. P. P. hitelező saját nevében előterjesztett fellebbezését azzal az indokkal utasította el, hogy a kifogás alapján indult eljárásban dr. P. P. hitelező nem szerepelt, a kifogást a hitelezői választmány nyújtotta be. Hivatkozva a Cstv. 51. § (4) bekezdésében foglaltakra megállapította, hogy dr. P. P. hitelező ebben az ügyben fellebbezés előterjesztésére a saját nevében nem jogosult, ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 237. §-a alapján hivatalból el kellett utasítani a fellebbezését.
Részletesen kifejtette álláspontját arra vonatkozóan, hogy a hitelezői választmány a választmányi jogok gyakorolhatóságához kapcsolódóan kifogás előterjesztési joggal rendelkezik. (Győri Ítélőtábla Fpkhf.II.25.277/2010/4.; Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.021/2011/5.)
A végzés ellen a hitelezői választmány képviseletében és a saját nevében dr. P. P. nyújtott be fellebbezést, melyben - egyebek mellett - kérte a dr. P. P. által benyújtott fellebbezés hivatalból történt elutasítását tartalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését a kifogás érdemi elbírálására. Kérte továbbá a Győri Ítélőtábla végzése indokolásának megváltoztatását annyiban, hogy a hitelezői választmánynak a nemperes eljárásban fennálló jog- és perképességét a hitelezők fennálló jogaival egyező jogi tartalommal állapítsa meg akként, hogy a hitelezői választmány fellépése a benne egyesült hitelezők fellépésével azonosnak tekintendő. Kérte a felszámoló kötelezését az eljárás költségeinek a viselésére.
Részletesen kifejtett álláspontja szerint a hitelezői választmánynak van eljárásjogi jogképessége a maga személyében azokban az ügycsoportokban, amelyek esetében a törvény szerinti feladata körében jár el. A hitelezői választmány által megindított eljárást akként kell tekinteni, mintha azt maguk a választmányt létrehozó hitelezők indították volna meg. A hitelezői választmány által benyújtott kifogást tehát úgy kell tekinteni, mintha maguk a hitelezői választmányt létrehozó hitelezők terjesztették volna elő, különösen olyan ügyekben, amely esetén nem kizárólagosan a hitelezői választmány a jog gyakorlója. Ebből következően a Cstv. 51.§ (4) bekezdésében meghatározott "kifogással élő" fogalmába a választmányt létrehozó valamennyi hitelező is beletartozik, így ők is fellebbezhetnek a kifogást elutasító végzés ellen.
Álláspontja szerint a méltányos jogértelmezés és a joggyakorlat ezt kívánja meg.
Az adós képviseletében eljáró felszámoló észrevételében kérte dr. P. P. fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mert a jelen eljárásban nem minősül félnek - a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.021/2011/5. számú végzését is figyelembe véve.
A Győri Ítélőtábla 8. sorszámú - 2013. április 25-én jogerőre emelkedett végzésével - a hitelezői választmány fellebbezését hivatalból elutasította, valamint hivatalból elutasította a dr. P. P. által saját nevében előterjesztett 5. sorszámú fellebbezést, a fellebbezésnek a 4. sorszámú végzésben történt hivatalbóli elutasítása tárgyában benyújtott része kivételével.
A fellebbezés nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint téves dr. P. P. fellebbezésének az a jogi érvelése, hogy a hitelezői választmány és az abban résztvevő hitelezők gyakorlatilag felcserélhető jogosítványokkal rendelkeznek, azaz, ha a hitelezői választmány kezdeményez egy eljárást, akkor valamennyi választmányt működtető hitelezőnek eljárási jogosítványai vannak a megindult ügyben, s azokat a jogokat egymástól függetlenül is gyakorolhatják.
A Cstv. 5/A. § (1) bekezdése szerint a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
Nem vitásan vannak olyan jogosítványok, amelyeket a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő, illetve egyes hitelezők is gyakorolhatnak [például a 27/A. § (7) bekezdés; 39. § (5) bekezdés]. Ugyanakkor vannak kizárólag a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára biztosított jogok: így például csak a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára tette lehetővé a Cstv. a tevékenység folytatásához való hozzájárulásról való döntést [46. § (3)-(4) bekezdés], illetve a kötelező értékesítési szabályoktól való eltérést lehetővé tevő döntést [49. § (2) bekezdés]. Ezen felül van olyan rendelkezése is a Cstv-nek, amely a választmánynak, illetve ennek hiányában a választmány létrehozására a Cstv. 5/A.§ (4) bekezdése szerint jogosult hitelezőknek ad jogot valamilyen nyilatkozat, jogcselekmény megtételére [49/B. § (7) bekezdés, 49/A. § (5) bekezdés].
Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a törvényalkotó nem kívánta azonos jogosítványokkal felhatalmazni a hitelezői választmányt és az azt működtető hitelezőket, hiszen az eljárásban vannak olyan helyzetek, amikor nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők csoportjának az érdekeit kell szem előtt tartani. A hitelezői választmány legalább a hitelezők egyharmadát tömöríti, akik rendelkeznek legalább a nyilvántartásba vett követelések egyharmadával. Ha a Cstv. csak a hitelezői választmány részére ad felhatalmazást valamilyen jognyilatkozat megtételére, akkor nyilvánvalóan kizárja azt, hogy a választmányt működtető hitelezők saját jogukon tegyenek ilyen nyilatkozatot. Olyan esetekben, amikor mind a hitelezői választmány, mind a hitelező felléphet a Cstv. rendelkezései szerint, akkor nem kizárt a hitelező önálló eljárása. Abban az esetben azonban, ha az eljárást a hitelezői választmány indította, az eljárásban a hitelezői választmány minősül félnek, és nem az azt működtető egyes hitelezők.
A kifejtett indokokra tekintettel a Győri Ítélőtábla helyesen utasította el dr. P. P. fellebbezését, mert a kifogást a hitelezői választmány nyújtotta be, s jelen ügyben a fél eljárási jogosítványát csak ő gyakorolhatja.
A jogszabályoknak megfelelő végzést a Kúria a Pp. 233/A. § szerint eljárva helybenhagyta a Pp. 259. §-a szerint alkalmazott 253. § (2) bekezdése alapján.
A fellebbező fél a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján maga viseli költségeit, és köteles megfizetni a felszámoló által képviselt adós eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely az adós jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
Budapest, 2013. szeptember 12.
Dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.246/2013.)