adozona.hu
ÍH 2013.166
ÍH 2013.166
STRATÉGIAILAG KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ MINŐSÍTETT CÉG FELMENTETT FELSZÁMOLÓJÁNAK DÍJA A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek állami felszámolójának kijelölésével egyidejűleg rendezni kell a felmentett felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is. A Cstv. 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni - egyebek mellett - hogy a felmentett felszámolót megilleti az általa lefolytatott értékesítés
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolását az elsőfokú bíróság a 2012. július 9-én jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, felszámolóként a K. Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolót jelölte ki.
Az elsőfokú bíróság a 72. sorszámú végzésében a K. Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolót a felszámolói tevékenysége alól hivatalból felmentette, egyidejűleg új felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságo...
ÍH 2013.166 STRATÉGIAILAG KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ MINŐSÍTETT CÉG FELMENTETT FELSZÁMOLÓJÁNAK DÍJA
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek állami felszámolójának kijelölésével egyidejűleg rendezni kell a felmentett felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is. A Cstv. 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni - egyebek mellett - hogy a felmentett felszámolót megilleti az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel, és az 59. § (1) és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad [Cstv. 66. § (3) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolását az elsőfokú bíróság a 2012. július 9-én jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, felszámolóként a K. Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolót jelölte ki.
Az elsőfokú bíróság a 72. sorszámú végzésében a K. Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolót a felszámolói tevékenysége alól hivatalból felmentette, egyidejűleg új felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki. A felmentett felszámoló részére 254 000 forint felszámolói díjat állapított meg, valamint felhívta, hogy költségeit 15 napon belül jelölje meg és igazolja, azok megtérítéséről a számlával igazolt kiadások bejelentését követően dönt.
Határozata indokolásában megállapította, hogy az adóst a 174/2013. (V. 30.) Korm. rendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette, ezért a többször módosított Cstv. 65-66. §-ai alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. A felmentett felszámoló díját a Cstv. 66. § (3) bekezdése alapján 200 000 forint + áfa összegben állapította meg, tekintettel az ügy különös bonyolultságára, valamint a felmentett felszámoló által elvégzett munka mennyiségére és minőségére.
A felszámoló a 76. sorszámú beadványában a költségeit 24 570 226 forint összegben kérte megállapítani. Majd a 72. sorszámú végzés díjmegállapító rendelkezése ellen 77. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a felszámolói díj 25 000 000 forint + áfa összegben történő megállapítását; másodlagosan, amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítéli meg, hogy a felszámoló által az adós vagyonának visszaszerzése érdekében eljáró ügyvéd megbízási díja számlával igazolt költségként elszámolható, 15 000 000 forint + áfa felszámolói díj megállapítását kérte.
Fellebbezésében kérte, a bíróság vegye figyelembe, hogy az adós felszámolása különösen bonyolult felszámolási eljárásnak minősül, melyben a felszámoló aktívan közreműködött. Kiemelte, hogy a felszámoló eljárásának következtében az adós visszaszerezte a tevékenységet záró mérleg szerinti 12 milliárd forint értékű vagyonát; a részvételével zajló peres eljárások az adós számára előnyösen zárultak; illetve közreműködött a további jogviták egyezségi tárgyalásain; valamint segítette a hatóságok munkáját az adóssal szemben indult büntetőeljárásokban. Előadta, hogy a legnagyobb hitelezővel együttműködve bérbe adta az adós társaság sz.-i papírgyárát, melynek következtében az adós visszaszerezte az elvesztett piacát, termelő tevékenysége folytán a társaság vagyona növekedett.
Érvelése szerint az adós felszámolásának elrendelésekor a Cstv. akkor hatályos 65. § (2) bekezdésében írtak szerint a Kormány legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül hirdethette ki a stratégiailag kiemeltté nyilvánítást tartalmazó rendeletét, ez a felszámoló eljárása alatt változott 365 napra, azonban a megállapítható felszámolói díj és a felszámolói tevékenység mértéke közötti összhang felborult azáltal, hogy a jogalkotó a korábbi, legfeljebb 100 000 forint mértékű díjazást nem módosította a határidő egyidejű meghosszabbításával. A felszámoló a kirendelését követően az akkor hatályos 30 napos szabályra figyelemmel joggal hihette, hogy a felszámolási eljárás során végig ő fog eljárni, és a fent részletezett tevékenységek folytán több százmillió forint összegű felszámolói díjbevétellel számolhatott. Kifogásolta, hogy ezzel szemben az elsőfokú bíróság által megállapított felszámolói díj a felszámolóbiztosi teendőket ellátó E. Zsuzsannával kötött megbízási szerződés szerint járó megbízási díj fedezetére sem elegendő.
A vagylagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az érvényesített ügyvédi megbízási díj mértéke jóval elmarad a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet által megállapíthatótól. Előadta, hogy az ügyvédi költség megállapítását azért kérte felszámolói díjként megállapítani, mert a vonatkozó eljárásokban a gyors intézkedés szükségessége nem tette lehetővé, hogy a felszámoló beszerezze a bíróság engedélyét polgári jogviszony - ügyvédi megbízás - létesítésére, így az eljáró ügyvéd a felszámoló teljesítési segédjének tekinthető, melynek következtében a díja - a bírói gyakorlat szerint - a felszámolót megillető díj terhére számolandó el.
A kifejtettekre tekintettel kérte - mivel a jogszabály kifejezetten lehetőséget biztosít a felszámolói díj mérlegelés útján történő megállapítására a bíróságnak - a kérelmének történő helyt adást, és a felszámolói díj fellebbezés szerinti felemelését.
A Fővárosi Ítélőtábla végzésével a fellebbezés folytán felterjesztetett iratokat a határozat kiegészítése céljából visszaküldte az elsőfokú bíróságnak, figyelemmel arra, hogy a felszámoló felmentésével egyidejűleg a felszámoló díjazásának a megállapítása mellett döntenie kell a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről is.
Az elsőfokú bíróság 83. sorszámú végzésével a 72. sorszámú végzés rendelkező részét kiegészítette, és a K. Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság felmentett felszámoló részére 12 700 000 forint felszámolási költséget állapított meg.
A határozatban megállapított tényállás szerint a felmentett felszámoló költségeit 24 570 226 forintban kérte megállapítani. Előadta, hogy a felszámolóbiztosi teendők ellátására megbízási szerződést kötött E. Zsuzsannával, akinek a megbízási díja - a kötelezően fizetendő szociális és szakképzési hozzájárulással együtt - bruttó 8 606 164 forint összeget tett ki. Az adós vagyonának visszaszerzése érdekében indított perben meghatalmazást adott az M.-i 2. számú Ügyvédi Irodának, a megbízási díj összege bruttó 12 700 000 forint. Továbbá az adós sz.-i telephelyének bérbeadása folytán 128 506 372 forint bevételt realizált, melyből a Cstv. 59. § (1) bekezdése alapján bruttó 3 264 062 forint felszámolói díj vehető figyelembe. A határozat indokolásában a Cstv. 66. § (1) és (3), valamint 27/A. § (3) és (12)-(13) bekezdéseinek felhívását követően a bíróság megállapította, hogy a felszámoló a feladatait a saját szervezete útján köteles ellátni, amennyiben a felszámolóbiztosi teendők ellátására megbízási szerződést köt, annak költségét a felszámolói díj terhére köteles elszámolni. Továbbá az adós társaság felszámolási eljárás alatti tevékenységből származó bérleti díjbevétel a Cstv. 59. § a szerint felszámolói díjnak minősül, ezért azt a felszámoló felszámolási költségként külön nem számolhatja el. Megállapította, hogy az F.-i Törvényszék előtt 22.G.41.725/2012. számon folyamatban volt eljárásban a bíróság engedélye nélkül meghatalmazott ügyvédi iroda nevében eljáró ügyvéd olyan teljesítési segédnek minősül, aki a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott jogi szakképzettséget meghaladó mértékű szakértelemmel rendelkezik, ezért a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyvédi iroda díja - az ügyvédi tényvázlat és számla alapján - felszámolási költségként elszámolható. Mindezekre figyelemmel a felmentett felszámoló bizonylatokkal igazolt költségeit a Cstv. 66. § (3) bekezdése alapján 10 000 000 forint + áfa összegben állapította meg. Kiemelte továbbá, hogy a felmentett felszámoló a jelen eljárásban megállapított felszámolói díjon felül 400 000 forint + áfa ideiglenes vagyonfelügyelői díjban részesült.
E végzés ellen a felmentett felszámoló terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és további 8 606 165 forint felszámolói díj megállapítását kérte.
Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a Cstv. 27/A. § (3) bekezdésében írtakra, valamint a felszámolási eljárás különösen bonyolult voltára figyelemmel kötött megbízási szerződést E. Zsuzsannával, aki több évtizedes felszámolói tapasztalattal rendelkezik, és korábban már több jelentős nagyvállalat felszámolásának lebonyolításában is részt vett. Kiemelte, hogy a felszámolóbiztos eljárásának következtében az adós az F.-i Törvényszék előtt 22.G.41.725/2012/22. számon folyamatban volt eljárásban visszaszerezte a tevékenységet záró mérleg szerinti 12 milliárd forint értékű vagyonát; sikeresen közreműködött a további jogviták egyezségi tárgyalásain; valamint segítette a hatóságok munkáját az adóssal szemben indult büntetőeljárásokban; bérbe adta az adós társaság sz.-i papírgyárát, melynek következtében az adós visszaszerezte az elvesztett piacát, termelő tevékenysége folytán a társaság vagyona növekedett. Álláspontja szerint mindezek a felszámolóbiztos megbízásának indokoltságát támasztják alá.
Hangsúlyozta, hogy a kijelöléskor hatályos szabályok alapján a felszámoló joggal hihette, hogy a felszámolási eljárás során végig ő fog eljárni, és a fent részletezett tevékenységek folytán több százmillió forint összegű felszámolói díjbevétellel számolhatott, amely bőségesen fedezte volna a megbízási szerződés költségeit.
Egyebekben elismerte, hogy a bérleti díjbevétel után járó díj felszámolói díjnak minősül, ezért azt felszámolási költségként elszámolni nem lehet.
A hitelezők a fellebbezésre nem tettek észrevételt.
A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos.
Az adós felszámolási eljárására irányadó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 65. § (1) bekezdése szerint a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék. Ugyanezen § 2013. évi XLVI. törvénnyel módosított, de a jelen eljárásban is alkalmazandó (2) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet csődeljárás esetén legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától [10. § (1) bekezdés] számított 15 napon belül, felszámolási eljárás esetén pedig legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától [27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés] számított 365 napon belül hirdetheti ki.
A Cstv. 66. § (3) bekezdése értelmében, ha a bíróság a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, annak felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről az eljárást lefolytató bíró a 65. § (1)-(2) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül hoz végzést, és haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság végzésében rendelkezni kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 100 000 forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító rendelkezése ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámoló kötelezettségeire a 27/A. § (11) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy a honlapján a felmentéséről szóló végzés kézhezvételét követő napon közzé kell tennie a kijelölés megszűnésének dátumát, az állami felszámolóval szemben együttműködési kötelezettség terheli, és elő kell segítenie az állami felszámoló feladatátvételét.
A Cstv. módosításáról szóló 2013. évi XLVI. törvény 83. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy e törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi XLVI. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdését a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó - a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos - 65. § (2) bekezdés szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 65. § (2) bekezdése szerinti rendelet kihirdetésére már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.
A fent idézett jogszabályi rendelkezésekből kitűnően az elsőfokú bíróság a felmentett felszámolót megillető díj megállapításához szükséges tényállást nem derítette fel teljes körűen, ezért az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján a felmentett felszámolót megillető díj megállapítása tárgyában megalapozott döntés nem hozható.
Ezért a további bizonyítási eljárás lefolytatásának a másodfokú eljárás kereteit meghaladó szükségességére figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének a felszámolói díj megállapításáról szóló rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.
A megismételt eljárásban fel kell hívni a felmentett felszámolót annak - az állami felszámolóval egyeztetett - bejelentésére és okirati bizonyítékokkal történő alátámasztására, hogy a tevékenységének időtartama alatt származott-e az adós vagyonának értékesítéséből, illetve a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelések behajtásából, továbbá az adós felszámolás alatti tevékenységéből bevétel. Ha igen, úgy annak számszaki kimunkálására is fel kell hívni az elsőfokú bíróságnak a felmentett felszámolót. A felmentett felszámoló által szolgáltatott bizonyítékokkal alátámasztott adatok ismeretében lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy állást foglaljon a felmentett felszámoló további felszámolói díjigénye megalapozottságáról, értékelve a felszámoló addig elvégzett tevékenységét a munkaterhével arányban állóan, figyelembe véve az ügy különös bonyolultságát is.
(Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 44.407/2013/2.)