adozona.hu
ÍH 2013.157
ÍH 2013.157
KÉNYSZERTÖRLÉS FOLYTÁN ÜGYVEZETŐK ELTILTÁSA - LEMONDOTT ÜGYVEZETŐ ELTILTÁSA A kényszertörlés alá került cég cégjegyzékében szereplő ügyvezetője - e minőségére hivatkozással - nem tiltható el, ha megállapítható, hogy a Gt. 23. § (3) bekezdésében meghatározott határidő előtt lemondott tisztségéről [Gt. 5. § (10) bek., 23. § (3) bek., 31. § (1) bek. d) pontja; Ctv. 118. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2007. április 18. napján bejegyzett S. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság képviseletére a cégkivonat tanúsága szerint D. Antal ügyvezető önállóan, D. Attila, D. Miklós, T. Lajos és T. Márk ügyvezetők pedig együttesen jogosultak.
Az Sz.-i Törvényszék Cégbírósága a 2012. július 6. napján kelt végzésében rögzítette, hogy az S. Kft. ellen hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban a 2012. június 28. napján jogerőre emelkedett végzésével elrend...
A cégjegyzékbe 2007. április 18. napján bejegyzett S. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság képviseletére a cégkivonat tanúsága szerint D. Antal ügyvezető önállóan, D. Attila, D. Miklós, T. Lajos és T. Márk ügyvezetők pedig együttesen jogosultak.
Az Sz.-i Törvényszék Cégbírósága a 2012. július 6. napján kelt végzésében rögzítette, hogy az S. Kft. ellen hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban a 2012. június 28. napján jogerőre emelkedett végzésével elrendelte a cég kényszertörlését. Megtette a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 117. §-ában foglalt felhívásokat, és a határozatot a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőknek megküldte.
Az Sz.-i Törvényszék Cégbírósága a 2012. november 8. napján kelt végzésével elrendelte a cég törlését. D. Antal, D. Attila, D. Miklós, T. Lajos és T. Márk vezető tisztségviselőket eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagjai, valamint közkereseti társaság tagjai és betéti társaság beltagjai, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a 2. sorszámú végzés a Cégközlönyben 2012. július 26. napján közzétételre került. Mivel a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, a cég vagyonára vonatkozóan nem merült fel adat, a Cégközlönyben közzétett felhívásra bejelentés nem érkezett, ezért a cég kényszertörléséről a Ctv. 118. § (1) bekezdése, míg a vezető tisztségviselők eltiltásáról a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 5. § (10) bekezdése és 23. § (3) bekezdése, valamint a Ctv. 118. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.
A végzés ellen T. Lajos és T. Márk - jogi képviselő útján - fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatásával az eltiltásuk mellőzését kérték. Előadták, hogy a cég alapítására egy magazin megjelentetése miatt került sor, azonban a társaság tagjai között nézeteltérés alakult ki egy szerződéstervezet kapcsán.
Csatolták a kft. 2008. március 18. napján megtartott taggyűlésének valamennyi tag által aláírt jegyzőkönyvét, amelyben rögzítésre került, hogy T. Lajos és T. Márk jelezte kilépési szándékát, törzstőkéjükre - a kft. további működése érdekében - igényt nem tartottak, azt a társaságban maradó tagokra hagyták. A tagok elfogadták, hogy a továbbiakban a társaság tulajdonosi hányada, törzstőkéje úgy alakul, hogy D. Antal 40, D. Attila és D. Miklós pedig 30-30%-kal rendelkezik. Rögzítették még - többek között - azt is, hogy a cég jegyzésére D. Antal egyedül, D. Attila és D. Miklós tagok együttesen jogosultak. A taggyűlés megbízta D. Antal ügyvezetőt a változások cégbíróságon történő átvezetésével.
Előadták, hogy ezt követően nem volt rálátásuk a céggel kapcsolatos ügyekre, így nem volt tudomásuk arról sem, hogy a társaság a bevallások elmaradása miatt kényszertörlés alá került. A 2. sorszámú végzés kézhezvételekor szembesültek azzal is, hogy még mindig ügyvezetőként szerepelnek a cégnyilvántartásban. Megjegyezték továbbá, hogy felvették a kapcsolatot D. Antallal, aki ígéretet tett arra, hogy a cég törvényes működését helyreállítja.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel bírálta felül.
Megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján lemondással megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy T. László és T. Márk ügyvezetők hitelt érdemlően igazolták, hogy vezető tisztségviselői jogviszonyuk 2008. március 18. napján - lemondásukkal - megszűnt. A csatolt jegyzőkönyvből kitűnik továbbá, hogy a taggyűlésen nem csak vezető tisztségviselői pozíciójukról mondtak le, de a társaságban tagként sem kívántak a továbbiakban részt venni.
Amennyiben a lemondás nem érinti a cég működőképességét, a lemondás annak közlésével azonnal hatályossá válik. Mivel a cégnek több ügyvezetője volt, így a cég nem maradt törvényes képviselő nélkül, működőképessége nem került veszélybe, illetve a taggyűlés sem hozott olyan határozatot, amely a lemondások azonnali hatályosulását a bejelentésektől eltérő, későbbi időpontban határozta volna meg. Mindebből az következik, hogy 2008. március 18. napjától az S. Kft.-nek nem voltak vezető tisztségviselői a fellebbezést előterjesztő korábbi ügyvezetők. Ennek cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében a cég ügyvezetésének a Ctv. 34. § (1) bekezdése alapján a taggyűlést követő 30 napon belül változásbejegyzési kérelmet kellett volna előterjesztenie. Ennek elmaradása a lemondott vezető tisztségviselőknek nem róható fel, ez nem alapozza meg felelősségüket.
A Ctv. 118. § (1) bekezdése szerint amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy
a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint
b) a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett,
a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdés figyelembevételével - a céget törli a cégjegyzékből, és a Gt. 5. § (10) bekezdése és a 23. § (3) bekezdése alapján az egyedüli vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja.
A Gt. 5. § (10) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
A 23. § (3) bekezdése alapján a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
A Ctv. 118. § (1) bekezdése a kényszertörlési eljárás szabályai között tartalmazza a vezető tisztségviselők eltiltását kimondó rendelkezést, amely a Gt. 5. § (10) és 23. § (3) bekezdéseire utal. A Gt.</a> hivatkozott jogszabályhelyei úgy rendelkeznek, hogy azokra vonatkozik az eltiltás, akik a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselők voltak.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy T. László és T. Márk ügyvezetők 2008. március 18. napján a megbízatásukról lemondtak, lemondásuk hatályosult, ezért a cég ellen indult megszüntetési eljárás megindításakor annak ellenére sem voltak a társaság vezető tisztségviselői, hogy a cégnyilvántartásból nem kerültek törlésre. Ezért tévesen rendelkezett az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi helyek alapján az eltiltásukról.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint részben megváltoztatta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 43.065/2013/2.)