adozona.hu
ÍH 2013.156
ÍH 2013.156
ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSÁNÁL BIZTOSÍTÉK NYÚJTÁSA HITELEZŐNEK - KOMFORTLEVÉL ÉS GARANCIALEVÉL MEGÍTÉLÉSE A komfortlevél és a garancialevél jogintézményét a hatályos magyar jog nem ismeri, ezért - jogszabályi felhatalmazás hiányában - olyan egyoldalú jognyilatkozatnak számítanak, amelyekre alapítottan a biztosítékkérők hitelezői igényüket a nyilatkozóval szemben hazai bíróság előtt nem érvényesíthetik. Emiatt megfelelő hitelezői biztosítéknak a komfortlevél illetve garancialevél nem tekinthető [Gt. 268. § (2) bek
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Zrt. 2012. november 6-án rendkívüli közgyűlést tartott. A 8/2012. (XI. 6.) számú közgyűlési határozata szerint a közgyűlés elhatározta a társaság alaptőkéjének 2 milliárd forintról 1 900 000 000 forinttal történő leszállítását 100 000 000 forintra. Az "alaptőke leszállítás okai az eredménytartalék növelése esetleg később felmerülő veszteség fedezetére 668 000 000 forint összegben és a tőke kivonása 1 232 000 000 forint összegben". Az alaptőke leszállításáról hozott döntés második közzét...
ÍH 2013.156 ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSÁNÁL BIZTOSÍTÉK NYÚJTÁSA HITELEZŐNEK - KOMFORTLEVÉL ÉS GARANCIALEVÉL MEGÍTÉLÉSE
A komfortlevél és a garancialevél jogintézményét a hatályos magyar jog nem ismeri, ezért - jogszabályi felhatalmazás hiányában - olyan egyoldalú jognyilatkozatnak számítanak, amelyekre alapítottan a biztosítékkérők hitelezői igényüket a nyilatkozóval szemben hazai bíróság előtt nem érvényesíthetik. Emiatt megfelelő hitelezői biztosítéknak a komfortlevél illetve garancialevél nem tekinthető [Gt. 268. § (2) bek., 271. § (2)-(4) bek., 272. §; Ctv. 81. § (1) bek. c) pontja].
Az M. Zrt. 2012. november 6-án rendkívüli közgyűlést tartott. A 8/2012. (XI. 6.) számú közgyűlési határozata szerint a közgyűlés elhatározta a társaság alaptőkéjének 2 milliárd forintról 1 900 000 000 forinttal történő leszállítását 100 000 000 forintra. Az "alaptőke leszállítás okai az eredménytartalék növelése esetleg később felmerülő veszteség fedezetére 668 000 000 forint összegben és a tőke kivonása 1 232 000 000 forint összegben". Az alaptőke leszállításáról hozott döntés második közzététele 2012. december 27-én jelent meg a Cégközlönyben.
A kérelmező hitelezők 2013. január 22-én kelt levelükben biztosíték iránti igényüket a kérelmezett részvénytársaságnál bejelentették, biztosíték iránti igényük összegét 2 092 802 euró tőke és ennek 2008. december 23-tól 2013. január 31-ig számított kamataiban, azaz 674 792 euróban, továbbá 20 493 320 forint elsőfokú perköltségben jelölték meg. Ezen követelésük biztosítékaként az előbbi összegek erejéig szóló, első osztályú kereskedelmi banktól származó, a kérelmezettet marasztaló jogerős ítélettel lehívható, legalább 2015. december 31-ig érvényes, bármilyen egyéb feltételtől mentes bankgaranciára tartottak igényt. A kérelmező hitelezők kompromisszumként az előbbi összegek banki óvadéki számlán történő elhelyezésének elfogadását is felajánlották. A hitelezői igényüket az E.-i Törvényszék 4.G.20.449/2010/76. számú nem jogerős ítéletére és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 271. § (2) bekezdésére alapították. Előadták, hogy a kérelmezett korábbi, 2012. évben megvalósult alaptőke leszállításakor anyavállalati kezességvállalást kaptak, de az nem elegendő, mivel a kérelmezett jegyzett tőkéje jóval a megítélt összeg alá csökken.
A kérelmezett részvénytársaság igazgatósága a hitelezők biztosíték iránti igényét mint megalapozatlant elutasította, és erről 2013. január 30-án kelt levelében értesítette a hitelezőket. Az igazgatóság az elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a mérleg szerinti tartozások és a lehetséges tartozások összege 1.342,9 millió forint, amelyben szerepel a kérelmezők követelésének kamatokkal számított teljes összege is, annak ellenére, hogy a hitelezők jogerős ítélettel nem rendelkeznek, így a követelésük összege változhat. A tervezett tőkeleszállítás előtt a társaság rendelkezésére álló pénzeszköz a bankbetét és a többségi tulajdonosnak nyújtott kölcsön figyelembevételével 2.628,8 millió forint. A likvid vagyonból kivonva a mérleg szerinti és a lehetséges tartozásokat, a fennmaradó összeg 1.285,9 millió forint. A tőkekivonás összege 1.232 millió forint, amely kevesebb, mint az összes és lehetséges tartozás kifizetése után megmaradó likvid vagyon, tehát a pénzügyi helyzete önmagában is szilárd és megfelelő biztosítékot nyújt a hitelezők követelésére. Annak érdekében, hogy az ügyet mielőbb lezárják, a főrészvényes (Európa második cukorgyártója), az N. AG által felajánlott egy "Corporate Guarantee"-t ("vállalati garanciá-t), amely a meglévő komfortlevélen túl további biztosítékot nyújt a hitelezőknek.
A kérelmező hitelezők 2013. február 7-én a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 272. §-a alapján a cégbírósághoz fordultak, amelyben a biztosíték nyújtása iránti igényüket elutasító társasági határozat felülvizsgálatát kérték.
A kérelmezett részvénytársaság a biztosíték iránti igény elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelem minden alapot nélkülöz és iratellenes. Előadta, hogy a kérelmező hitelezők már rendelkeznek a főrészvényese, az N. AG által tavaly rendelkezésükre bocsátott, 2012. február 14-én kelt komfortlevéllel (1. sorszámú melléklet), amely teljes körű biztosítékot nyújt a kérelmező hitelezők részére.
Ezen kívül a főrészvényes által felajánlott, 2013. január 16-án kelt vállalati garancia (2. sorszámú melléklet), különösen annak 4.1. pontja kifejezetten arról rendelkezik, hogy mindaddig hatályos, amíg a kérelmezett részvénytársaság nem fizette ki az ítélet alapján a hitelezőket megillető összeget. Ennek lényege, hogy az összes kedvezményezett (a kérelmező hitelezők) részéről írásban megküldött igényére indokolatlan késedelem nélkül - a kérelmezett részvénytársaság esetleges nem fizetése esetén - az N. AG kifizeti az igényelt összeget. Az N. AG pénzügyi helyzete kiemelkedően stabil, Európa második cukorgyártója, a kérelmezett részvénytársaságban 99,89% részesedéssel rendelkezik. Megítélése szerint semmi sem indokolja a hitelező kérelmezők 1.285,9 millió forint bankgarancia nyújtása vagy ezen összeg óvadéki számlára való elhelyezése iránti igényét.
A fentieken túlmenően a 2012. szeptember 30-ai fordulónapra elkészített, könyvvizsgáló által auditált mérlege (3. sorszámú melléklet) adatai alapján megállapíthatóan a kérelmező hitelezők biztonságát nem egy bankgarancia vagy az igényelt pénzösszeg óvadéki számlán való elhelyezése biztosítaná, ugyanis a likvid vagyona biztonsággal fedezetet nyújt a mérleg szerinti és lehetséges tartozásokra, valamint a tervezett tőkekivonásra, továbbá a kérelmező hitelezők biztosíték adása iránti igényének teljesítése aránytalan és túlzott terhet jelentene.
Az elsőfokú bíróság végzésével a biztosíték nyújtására történő kötelezésre irányuló kérelmet elutasította. Határozatát a Gt. 271. § (4) bekezdésére és 272. §-ára, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 65. § (2) bekezdésére alapította. Az indokolás szerint a kérelmezett gazdasági társaságot a bíróság nem jogerős ítéletével 2 092 802 euró (2013. január 31-ei bankközi árfolyam alapján átszámítva 835 162 289,84 forint) megfizetésére kötelezte. A kérelmezett társaság 2012. szeptember 30-i auditált mérlege alátámasztja a kérelmezettnek az a nyilatkozatát, amely szerint az alaptőke leszállítása esetén is megfelelő likvid vagyonnal rendelkezik, és a komfortlevelekben rögzített főrészvényesi vállalással együtt megfelelő biztosítékot nyújtanak a kérelmezőknek. Az alaptőke leszállításához készített közbenső mérleg szerint a kérelmezett vagyonának összetétele fedezetet nyújt a tervezett tőkekivonásra és a mérleg szerinti, valamint a kérelmezőkkel szemben a bírósági peres eljárás jogerős befejezése esetén megítélt lehetséges tartozásra. A főrészvényes 2013. január 16-án kelt nyilatkozatában vállalati garanciát nyújtott a kérelmezők részére a folyamatban lévő peres eljárásban megítélt követelésük erejéig. Mindezek együttesen megfelelő biztosítékul szolgálnak a kérelmezők részére követelésük fedezeteként, továbbá a kérelmezők által igényelt biztosíték nyújtása aránytalan és túlzott terhet jelentene a kérelmezett részére, tehát a kérelmezők indokolatlanul kérték a kérelmezett részvénytársaság biztosíték adására kötelezését.
A végzés ellen a kérelmezők fellebbeztek, kérték az elsőfokú határozat megváltoztatásával a kérelmezett részvénytársaság kötelezését a kérelemben meghatározott megfelelő mértékű biztosíték adására a Gt. 271. §-a alapján. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság határozata megalapozatlan és hiányos, mivel az nem tartalmazza, hogy a 2012. szeptember 30-i auditált mérleg mely tételéből jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmezett részvénytársaság a tőkeleszállítást követően is megfelelő likvid vagyonnal rendelkezik. Hiányolták annak elsőfokú bíróság által történő vizsgálatát, mennyiben nyújtana egy külföldi vállalat által tett zavaros nyilatkozata megfelelő biztosítékot, állításuk szerint a komfortlevél érvényesítése újabb perre kényszerítené a kérelmezőket pernyertességük esetén is, de már Németországban. A komfortlevél olyan nem magyar jogi személytől származik, amelyik az említett perben nem fél, így fizetési kötelezettség nem terheli, ráadásul a kérelmezett részvénytársaság tőkéjének 98%-át kivonja, ha ez a második alaptőke leszállítás is megvalósul. Az a tény, hogy a kérelmezett részvénytársaság könyvelésében a nem jogerősen megítélt összeg céltartalékként szerepel, részéről nem jelent semmiféle kötelezettségvállalást. A kérelmezettet nem kötelezi semmi arra, hogy ezt az összeget elkülönített számlán tartsa és azt ne vonja ki a cégből. Egyértelműen csak legalább egy óvadékszámla jelenthetne megfelelő biztosítékot a kérelmezők részére.
A kérelmezett részvénytársaság a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helyben hagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást kellőképpen feltárta, a rendelkezésére álló okiratok alapján helytálló következtetéseket vont le, az elsőfokú határozat megváltoztatása minden jogi alapot nélkülözne. Megismételte, hogy a kérelmezett részvénytársaság likvid vagyona fedezetet nyújt a mérleg szerinti és lehetséges tartozásokra és a tervezett tőkekivonásra. A korlátozásmentesen kiadott könyvvizsgálói jelentés is azt igazolja, hogy a lehetséges tartozások mellett a kérelmezett részvénytársaság a tervezett mértékű tőkeleszállítást aggálytalanul végrehajthatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptőke leszállítása nem kizárólag tőkekivonás céljából történik, hanem a saját tőke egyéb elemeinek a növelése céljából is, amelyet a Gt. 268. § (3) bekezdése ír elő. Visszautasította a kérelmezőknek azt a nyilatkozatát, amelyben a komfortlevelet zavaros nyilatkozatnak minősítették.
A fellebbezés megalapozott.
A Gt. 268. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a részvénytársaság elhatározhatja az alaptőkéjének leszállítását tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, vagy a saját tőkéje más elemének (ideértve a lekötött tartalékot is) növelése céljából, de az alaptőke leszállítás okát az előbbiek közül nemcsak az egyik, hanem több okban is meghatározhatja.
A jelen esetben is a kérelmezett részvénytársaság az elhatározott alaptőke leszállításának okaként a tőkekivonást (1 332 000 000 forint) és az eredménytartalék növelését (668 000 000 forint) jelölte meg.
A Gt. 271. § (3) bekezdése alapján a részvénytársaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. A (2) bekezdés előírása szerint az alaptőke leszállításáról hozott döntést kétszer egymás után 30 napos időközzel kell közzétenni a Cégközlönyben, és a c) pont értelmében azok a hitelezők tarthatnak biztosítékra igényt, akiknek a követelése a részvénytársasággal szemben az első közzétételt megelőzően keletkezett. A (4) bekezdésben foglaltak miatt nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.
A Gt. 272. § alapján az igazgatóság a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani vagy a kérelem elutasításáról indokolással ellátott határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az alaptőke leszállítása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg az arra jogosult hitelező nem kap megfelelő biztosítékot.
A Gt. 273. § (1) bekezdése értelmében a hitelezők nem tarthatnak biztosítékra igényt, amennyiben az alaptőke leszállítására a Gt. 245. § a) pontjában meghatározott mértékű veszteség rendezése, vagy a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor.
A kérelmezők a Gt. 272. § alapján a jogszabályban meghatározott határidő alatt kezdeményezték a cégbíróságnál a 2 092 802 euró tőke, és annak 2013. január 31-ig számított 674 794 euró kamata, valamint 20 493 320 forint elsőfokú perköltség összegnek megfelelő hitelezői követelésükre biztosíték adása iránti igényüket elutasító társasági határozat felülvizsgálatát.
A kérelmezett részvénytársaság a biztosíték iránti igényt elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a kérelmező hitelezők részére a főrészvényes 2012. február 14-én kiadott komfortlevél megfelelő biztosíték, valamint a 2012. szeptember 30-i fordulónapra elkészített mérleg adatai alapján megállapíthatóan a mérleg szerinti és lehetséges tartozások (1.342,9 millió forint) után fennmaradó 1.285,9 millió forint likvid összeg miatt a pénzügyi helyzete az alaptőke leszállítás után is szilárd, az megfelelő biztosítékot jelent a hitelezők nem jogerős ítélet alapján bejelentett követelésére, továbbá a főrészvényes által kiadott "Corporate Guarantee" további biztosítékot jelent a hitelezők részére, amely álláspontot az elsőfokú bíróság elfogadta és erre figyelemmel hozta meg a fellebbezéssel támadott elutasító végzését.
A kérelmezett részvénytársaság által az iratokhoz csatolt komfortlevelet a főrészvényese, az N. AG bocsátotta ki a kérelmező hitelezők mint kedvezményezettek részére egyoldalú nyilatkozattal 2012. február 14-én. Az ebben foglaltak szerint az N. AG - a jogilag megengedett mértékig - felhasználja a befolyását annak érdekében, hogy a kérelmezett részvénytársaság teljesítse az E.-i Törvényszék ítélete elleni fellebbezés eredményeként hozott jogerős ítéletben meghatározott feltételek szerinti fizetési kötelezettségét. Az N. AG vállalja, elegendő pénzügyi eszközt bocsát a kérelmezett részvénytársaság rendelkezésére, és ezáltal garantálja, hogy a kérelmezett részvénytársaság képes lesz az ítéletből eredő fizetési kötelezettségének teljesítésére. Az N. AG a kérelmezett részvénytársaság nem-fizetése esetére vállalja, hogy az értesítése megtörténtét követő ésszerű időn belül megfizeti az ítéletből eredő összeget a kedvezményezettek részére anélkül, hogy a kérelmező hitelezők a kérelmezett részvénytársaság ellen végrehajtást kezdeményeznének. A komfortlevél a tőkeleszállítás bejegyzésének napján lép hatályba és mindaddig hatályban marad, ameddig a kérelmezett részvénytársaság az ítéletben meghatározott összes kötelezettségét nem teljesítette.
A kérelmezett részvénytársaság által az iratokhoz csatolt vállalati garanciát a főrészvényese, az N. AG bocsátotta ki a kérelmező hitelezők mint kedvezményezettek részére egyoldalú nyilatkozattal 2013. január 16-án, annak tartalma szinte teljesen azonos a komfortlevélben foglaltakkal. A 4.1. pontja csupán arról rendelkezik, hogy a vállalt garanciát megszüntető egyik jogi esemény, amikor a kérelmezett részvénytársaság a jogerős ítélet alapján a kedvezményezett hitelezők részére kifizette.
A Gt. 9. § (2) bekezdése alapján a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A komfortlevél és a garancialevél intézményét a magyar hatályos szabályozás nem ismeri, erre tekintettel ezek jogi megítélése csak a Ptk. általános rendelkezései alapján lehetséges.
A Ptk. 199. § szerint egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A fentiek szerint egyoldalú jognyilatkozat kötelmi jogviszonyt csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén keletkeztet, azaz akkor, amikor a törvény kifejezett rendelkezése teszi lehetővé az egyoldalú kötelezettségvállalás teljesítésének követelésére szóló jogosultságot {így pl. a díjkitűzés [Ptk. 592. § (1) bekezdés] és a közérdekű célra történő kötelezettségvállalás [Ptk. 593. § (1) bekezdés] esetében}, a komfortlevélre és garancialevélre vonatkozóan viszont nincs ilyen törvényi előírás, ezért a Ptk 199. § értelmében a kérelmezők a hitelezői igényüket a komfortlevél és a garancialevél alapján nem érvényesíthetik az N. AG főrészvényessel szemben. Az N. AG főrészvényes által egyoldalú nyilatkozattal 2012. február 14-én kibocsátott komfortlevelet és a 2013. január 16-án kibocsátott garancialevelet nem lehet a kérelmezők hitelezői követelésének megfelelő biztosítékaként értékelni.
A kérelmezett részvénytársaság 2012. szeptember 30-i fordulónapra vonatkozóan elkészített közbenső mérlegének adatai szerint a jegyzett tőke 2 000 000 000 forint, a saját tőke 1 691 216 000 forint, az eszközök és források egyező végösszege 3 003 749 000 forint. A 8/2012. (XI. 6.) számú közgyűlési határozat szerint az alaptőke leszállítása 2 000 000 000 forintról 1 900 000 000 forinttal történik 100 000 000 forintra, ennek során 1 232 000 000 forint a tőkekivonás összege, és 668 000 000 forint az eredménytartalékba kerül a később felmerülő veszteség fedezetére. A saját tőke és a tőkekivonás összegének különbözete 459 216 000 forint. A kérelmező hitelezők biztosíték adása iránt előterjesztett igényét elutasító társasági határozat szerint a mérleg szerinti tartozások és a lehetséges tartozások összege 1 342 900 000 forint. Amennyiben a 459 216 000 forint összeget összehasonlítjuk az összes tartozással és az E.-i Törvényszék nem jogerős ítéletében a kérelmezett részvénytársaságot marasztaló összeggel, a 835 162 289,84 forint tőke (a 2013. január 31-ei bankközi árfolyam alapján az elsőfokú bíróság által elvégzett számítás eredménye szerint, amelyet a felek a másodfokú eljárásban nem vitattak) és kamatai, valamint a 20 493 320 forint perköltség összegével, akkor az adatok alapján az állapítható meg, hogy a kérelmezett részvénytársaság vagyoni helyzete nem nyújt megfelelő fedezetet a kérelmező hitelezők követelésére.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. § szerint irányadó 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Gt. 272. § előírása szerint a Ctv. megfelelő alkalmazásával a Ctv. 81. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a kérelmezett részvénytársaság biztosítékadást megtagadó határozatát megsemmisítette, és a kérelmezett részvénytársaságot a kérelmező hitelezők részére megfelelő biztosíték adására kötelezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 44.089/2013/2.)