adozona.hu
BH 2013.12.360
BH 2013.12.360
Formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartásra nem lehet költségelszámolást alapítani [1995. évi CXVII. tv. 9/A. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a felperesnél 2007. és 2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2009. szeptember 25. napján kelt határozatával a felperest 1 340 451 Ft személyi jövedelemadó (szja), 135 166 Ft különadó, 397 390 Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adókülönbözet, 936 503 Ft adóbírság és 310 399 Ft késedelmi pótlék megfizetés...
BH 2013.12.360 Formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartásra nem lehet költségelszámolást alapítani [1995. évi CXVII. tv. 9/A. § (1) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a felperesnél 2007. és 2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2009. szeptember 25. napján kelt határozatával a felperest 1 340 451 Ft személyi jövedelemadó (szja), 135 166 Ft különadó, 397 390 Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adókülönbözet, 936 503 Ft adóbírság és 310 399 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. január 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 11. számú mellékletének III/9. pontja, 5. számú mellékletének II/7. pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint az egyéni vállalkozó felperes útnyilvántartás alapján számolta el gépjárművei költségeit. Az útnyilvántartásán azonban nem szerepel kilométeróra állás, így abból nem állapítható meg az év első és utolsó napjának tételadata, továbbá a magáncélú használatot terhelő cégautó adóbevallási és befizetési kötelezettség sem.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint iratai együttesen alkalmasak a gépkocsi használata dokumentálására, az adóhatóságnak - ellenkező megállapítása esetén - becslést kellett volna alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, hogy az útnyilvántartás valamennyi adatának egy lapon kellene szerepelnie.
Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Szja. tv. 9/A. § (1) bekezdését, 49/B. § (1) bekezdés második mondatát, az 5. számú melléklet II/7. pontját, 11. számú mellékletének III/9. pontját. Lényegében megismételte és fenntartotta a határozataiban foglaltakat azzal, hogy az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályhelyek téves értelmezésével jogsértő határozatot hozott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Szja. tv. 9/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a magánszemélynek időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és ennek ellenőrzéséhez szükséges.
Az Szja. tv. 11. számú mellékletnek III/9. pontja pedig akként rendelkezik, hogy a költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként az 5. számú melléklet II/7. pontjában meghatározott külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futás teljesítmény után számolható el.
Az Szja. tv. 5. számú melléklet II/7. pontja szerint az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor azt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú közúton megtett kilométerek számát és tartalmazhatja az ezekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás időpontját és költségeit is.
E jogszabályi rendelkezések tehát kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra vonatkozóan, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni, és ennek milyen adatokat kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a kilométeróra állások az útnyilvántartások részét képezik és az időbeliségre, folyamatosságra vonatkozó jogszabályi előírások sem hagyhatók figyelmen kívül, téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a kilométeróra állást, az útnyilvántartástól elkülönítve, kézzel írt, külön lapokon, utólag becsatoltan, nem ellenőrizhető módon is lehet vezetni, illetve ilyen útnyilvántartásra is költségelszámolást lehetne alapítani.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem az útnyilvántartás külön lapokon történő vezetése az, ami jogszabálysértő, hanem az, hogy a felperesi nyilvántartás nem tartalmazta az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat. Értelemszerűen amennyiben nagy számban kerülnek úti célok felkeresésre, azok nem férhetnek el egy lapon, az adatokat azonban folyamatosan, időrendben, ellenőrizhető módon kell vezetni, és az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat az útnyilvántartásnak az előzőekben rögzített jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell tartalmaznia. Nem felel meg az időrendiség, a folyamatosság és az ismertetett jogszabályi követelményeknek az olyan kilométeróra állás rögzítés, amely meg nem állapítható időpontban és nem év elején vagy év végén kerül rögzítésre. Az előzőekben említett és alperesi határozatban iratszerűen megjelölt hiányosságok nem csupán formai hiányosságok, hanem tartalmi hiteltelenség megállapítására alapot adó okok, tények körülmények, bizonyítékok.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz, összhangban áll az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő bírói gyakorlattal (Kfv.I.35.179/2007/4., Kfv.I.35.257/2010/6., Kfv.V.35.054/2012/11., Kfv.V.35.214/2012/3.). Az adóhatóság helytálló indokát adta annak is, hogy miért nem alkalmazott becslési eljárást.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria Kfv. V. 35.168/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság 2011. december 5. napján kelt 10.K.20.164/2010/17. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 18. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.164/2010/17. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (azaz tizenötezer) forint elsőfokú és 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 112.380 (azaz száztizenkettőezer-háromszáznyolcvan) forint kereseti és 187.000 (azaz száznyolcvanhétezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a felperesnél 2007. és 2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2009. szeptember 25. napján kelt határozatával a felperest 1.340.451 Ft személyi jövedelemadó /szja/, 135.166 Ft különadó, 397.390 Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás /eho/ adókülönbözet, 936.503 Ft adóbírság és 310.399 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. január 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 11. számú mellékletének III/9. pontja, 5. számú mellékletének II/7. pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint az egyéni vállalkozó felperes útnyilvántartás alapján számolta el gépjárművei költségeit. Az útnyilvántartásán azonban nem szerepel kilométeróra állás, így abból nem állapítható meg az év első és utolsó napjának tételadata, továbbá a magáncélú használatot terhelő cégautó adóbevallási és befizetési kötelezettség sem. Az adózó 2009. június 8-án becsatolt egy kézzel írt gépjármű kilométer-nyilvántartás elnevezésű lapot, amelyen az általa használt két gépjármű kilométeróra állása található meghatározott napokon. Az ellenőrzés megállapította, hogy az utólagosan kiegészített útnyilvántartás formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen, az alapján az adózó gépjárműhasználattal kapcsolatos költségeket nem érvényesíthet, és mivel az útnyilvántartás vezetésével összefüggésben feltárt ellentmondások a nyilvántartási rendszer egészének hitelességét megdöntik, így arra költségelszámolás becslési eljárás keretében sem alapítható. Az elsőfokú hatóság ezért helytállóan az Szja tv. III. számú melléklet 6. és 11. pontjaiban előírtak alapján határozta meg az elszámolható költségeket, és rendelkezett a jogkövetkezményekről (adókülönbözet, szankciók) is.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint iratai együttesen alkalmasak a gépkocsi használata dokumentálására, az adóhatóságnak - ellenkező megállapítása esetén - becslést kellett volna alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, hogy az útnyilvántartás valamennyi adatának egy lapon kellene szerepelnie. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes milyen iraton, és mikor szolgáltatta az útnyilvántartás részét képező, a gépjárműire vonatkozó adatokat, az útnyilvántartás hiteltelenségének megállapítására nem elegendő. A felperes az útnyilvántartásában, amikor saját alkalmazójának, megbízójának az irodáját tüntette fel, eleget tett a felkeresett üzleti partnerek megjelölése kötelezettségének is.
Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Szja tv. 9/A.§ /1/ bekezdését, 49/B.§ /1/ bekezdés második mondatát, az 5. számú melléklet II/7. pontját, 11. számú mellékletének III/9. pontját. Lényegében megismételte és fenntartotta a határozataiban foglaltakat azzal, hogy az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályhelyek téves értelmezésével jogsértő határozatot hozott.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Szja tv. 9/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a magánszemélynek időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és ennek ellenőrzéséhez szükséges.
Az Szja tv. 11. számú mellékletnek III/9. pontja pedig akként rendelkezik, hogy a költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként az 5. számú melléklet II/7. pontjában meghatározott külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futás teljesítmény után számolható el.
Az Szja tv. 5. számú melléklet II/7. pontja szerint az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor azt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú közúton megtett kilométerek számát és tartalmazhatja az ezekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás időpontját és költségeit is.
E jogszabályi rendelkezések tehát kogens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra vonatkozóan, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni, és ennek milyen adatokat kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a kilométeróra állások az útnyilvántartások részét képezik és az időbeliségre, folyamatosságra vonatkozó jogszabályi előírások sem hagyhatók figyelmen kívül, téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a kilométeróra állást, az útnyilvántartástól elkülönítve, kézzel írt, külön lapokon, utólag becsatoltan, nem ellenőrizhető módon is lehet vezetni, illetve ilyen útnyilvántartásra is költségelszámolást lehetne alapítani.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem az útnyilvántartás külön lapokon történő vezetése az, ami jogszabálysértő, hanem az, hogy a felperesi nyilvántartás nem tartalmazta az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat. Értelemszerűen amennyiben nagy számban kerülnek úti célok felkeresésre, azok nem férhetnek el egy lapon, az adatokat azonban folyamatosan, időrendben, ellenőrizhető módon kell vezetni, és az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat az útnyilvántartásnak az előzőekben rögzített jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell tartalmaznia. Nem felel meg az időrendiség, a folyamatosság és az ismertetett jogszabályi követelményeknek az olyan kilométeróra állás rögzítés, amely meg nem állapítható időpontban és nem év elején vagy év végén kerül rögzítésre. Az előzőekben említett és alperesi határozatban iratszerűen megjelölt hiányosságok nem csupán formai hiányosságok, hanem tartalmi hiteltelenség megállapítására alapot adó okok, tények körülmények, bizonyítékok.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz, összhangban áll az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő bírói gyakorlattal (Kfv.I.35.179/2007/4., Kfv.I.35.257/2010/6., Kfv.V.35.054/2012/11., Kfv.V.35.214/2012/3.). Az adóhatóság helytálló indokát adta annak is, hogy miért nem alkalmazott becslési eljárást
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§-ának /4/ bekezdése alapján, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42.§ /1/ bekezdés a.) pontja, 50.§ /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2013. június 6.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria Kfv. V. 35.168/2012.)