adozona.hu
BH+ 2013.11.474
BH+ 2013.11.474
A Cstv. 6. § jelen ügyben irányadó (2) bekezdésének [jelenleg 6. § (3) bekezdésének] alkalmazása egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetén [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. Kft. az adós gazdálkodó szervezet egyetlen részvényeseként kérte az elsőfokú bíróságtól egyezségi tárgyalás kitűzését. E kérelmet az adóstól származónak tekintetve az elsőfokú bíróság a 2011. június 2-án meghozott végzésével elutasította.
A részvényes fellebbezését az ítélőtábla a 2012. szeptember 28-án kelt végzésével a Pp. 237. §-a alapján hivatalból elutasította. Kifejtette, hogy az adott ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 19...
BH+ 2013.11.474 A Cstv. 6. § jelen ügyben irányadó (2) bekezdésének [jelenleg 6. § (3) bekezdésének] alkalmazása egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetén [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek.]
Az E. Kft. az adós gazdálkodó szervezet egyetlen részvényeseként kérte az elsőfokú bíróságtól egyezségi tárgyalás kitűzését. E kérelmet az adóstól származónak tekintetve az elsőfokú bíróság a 2011. június 2-án meghozott végzésével elutasította.A részvényes fellebbezését az ítélőtábla a 2012. szeptember 28-án kelt végzésével a Pp. 237. §-a alapján hivatalból elutasította. Kifejtette, hogy az adott ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek a felszámolás során kötendő egyezségre vonatkozó szabályai nem biztosítanak külön fellebbezési jogot az egyezségi tárgyalás kitűzésére vonatkozó kérelmet elutasító végzés ellen. A Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében pedig nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben, vagy a pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi.
Az ítélőtábla végzése ellen annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezés érdemi elbírálására utasítása iránt az adós részvényese nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés az adóst és a hitelezőket is elzárja attól, hogy a felszámolási eljárásban egyezséget kössenek, így a Pp.</a>-nek az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Utalt arra, hogy a elsőfokú bíróság végzése tartalmazza a fellebbezési jogra vonatkozó kioktatást, amiből az a következtetés vonható le, miszerint e végzés ellen helye van fellebbezésnek.
A felszámoló a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Kúria mindenekelőtt rögzíti, az ítélőtábla döntésében feltehetően elírás folytán hivatkozott a Pp. 233. § (3) bekezdésének b) pontja helyett ugyanezen § (2) bekezdésére. Ettől az elírástól függetlenül a Kúria a következőkre mutat rá.
A Cstv. 6. § (2) bekezdése a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel rendeli megfelelően alkalmazni a Pp.</a> rendelkezéseit azokban az eljárási kérdésekben, melyeket a Cstv. külön nem szabályoz.
A Pp. 5. § (1) bekezdése a peres eljárásokra vonatkozóan mondja ki, hogy a bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. A Kúria már korábban is kifejtette, hogy a tárgyalási elv a polgári eljárásjog olyan alapelve, amely a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkén, valamint az Alkotmány 57. § (1) bekezdésén alapul. A feleknek a tárgyaláshoz való jogának megsértése az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértés (BH 2013.75.).
A Cstv. azonban a nemperes eljárás sajátosságaira tekintettel a felszámolási eljárásban csak kivételesen írja elő tárgyalás tartását. Ilyen esetet szabályoz a Cstv. 41. § (5) bekezdése, amelynek alapján a bíróságnak az adós kérelmére, a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül - ha a törvényben rögzített feltételek fennállnak - egyezségi tárgyalást kell tartania. Az egyezségi tárgyalás lehetőséget ad az adós számára arra, hogy a hitelezőkkel megállapodjon. A bíróság által jóváhagyott egyezség folytán akár az adós fizetésképtelensége is megszűnhet [Cstv. 45. § (1) bekezdés], mely a felszámolási eljárásnak az adós fennmaradásával történő befejezését eredményezi. Ekként az egyezségi tárgyalás kitűzésére irányuló kérelem elutasítása nem tekinthető azonos joghatásúnak, mint egy, a fél számára esetleg sérelmes pervezető végzés, mellyel szemben a Pp.</a> fellebbezési jogot nem biztosít. Ezért a Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság végzése helyesen, a felszámolási eljárás mint nemperes eljárás sajátosságait figyelembe véve rögzítette, hogy az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben az adós fellebbezéssel élhet.
Mindezekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 252. § (2) bekezdése és 259. §-a alapján hatályon kívül helyezte, s a másodfokú bíróságot a fellebbezés elbírálására utasította.
(Kúria Fpkf. VII. 30.015/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.121/2012/4. számú végzése ellen a részvényes által 6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
végzést:
A Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot fellebbezés érdemi elbírálására utasítja.
Megállapítja, hogy a kérelmet előterjesztő fellebbező félnek a felülvizsgálati eljárásban 13 350 (Tizenháromezer-háromszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költsége merült fel.
E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
Az E. Kft. az adós gazdálkodó szervezet egyetlen részvényeseként kérte az elsőfokú bíróságtól egyezségi tárgyalás kitűzését. E kérelmet az adóstól származónak tekintetve a Fővárosi Bíróság a 2011. június 2-án meghozott 11.Fpk.01-1998-001922/110. számú végzésével elutasította.
A részvényes fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla a 2012. szeptember 28-án kelt 15.Fpkf.44.121/2012/4. számú végzésével a Pp. 237. §-a alapján hivatalból elutasította. Kifejtette, hogy az adott ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek a felszámolás során kötendő egyezségre vonatkozó szabályai nem biztosítanak külön fellebbezési jogot az egyezségi tárgyalás kitűzésére vonatkozó kérelmet elutasító végzés ellen. A Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében pedig nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben, vagy a pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi.
Az ítélőtábla végzése ellen annak hatályon kívül helyezése és a Fővárosi Bíróság elleni fellebbezés érdemi elbírálására utasítása iránt az adós részvényese nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés az adóst és a hitelezőket is elzárja attól, hogy a felszámolási eljárásban egyezséget kössenek, így a Pp.</a>-nek az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Utalt arra, hogy a Fővárosi Bíróság végzése tartalmazza a fellebbezési jogra vonatkozó kioktatást, amiből az a következtetés vonható le, miszerint e végzés ellen helye van fellebbezésnek.
A felszámoló a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a Fővárosi Ítélőtábla döntésében feltehetően elírás folytán hivatkozott a Pp. 233. § (3) bekezdésének b) pontja helyett ugyanezen § (2) bekezdésére. Ettől az elírástól függetlenül a Kúria a következőkre mutat rá.
A Cstv. 6. § (2) bekezdése a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel rendeli megfelelően alkalmazni a Pp.</a> rendelkezéseit azokban az eljárási kérdésekben, melyeket a Cstv. külön nem szabályoz.
A Pp. 5. § (1) bekezdése a peres eljárásokra vonatkozóan mondja ki, hogy a bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. A tárgyalási elv a polgári eljárásjog olyan alapelve, amely a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkén, valamint az Alkotmány 57. § (1) bekezdésén alapul. A feleknek a tárgyaláshoz való jogának megsértése az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértés (BH 2013.75.).
A Cstv. azonban a nemperes eljárás sajátosságaira tekintettel a felszámolási eljárásban csak kivételesen írja elő tárgyalás tartását. Ilyen esetet szabályoz a Cstv. 41. § (5) bekezdése, amelynek alapján a bíróságnak az adós kérelmére, a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül - ha a törvényben rögzített feltételek fennállnak - egyezségi tárgyalást kell tartania. Az egyezségi tárgyalás lehetőséget ad az adós számára arra, hogy a hitelezőkkel megállapodjon. A bíróság által jóváhagyott egyezség folytán akár az adós fizetésképtelensége is megszűnhet [Cstv. 45. § (1) bekezdés], mely a felszámolási eljárásnak az adós fennmaradásával történő befejezését eredményezi. Ekként az egyezségi tárgyalás kitűzésére irányuló kérelem elutasítása nem tekinthető azonos joghatásúnak, mint egy, a fél számára esetleg sérelmes pervezető végzés, mellyel szemben a Pp.</a> fellebbezési jogot nem biztosít. Ezért a Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság végzése helyesen, a felszámolási eljárás mint nemperes eljárás sajátosságait figyelembe véve rögzítette, hogy az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben az adós fellebbezéssel élhet.
Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését a Pp. 252. § (2) bekezdése és 259. §-a alapján hatályon kívül helyezte, s a másodfokú bíróságot a fellebbezés elbírálására utasította.
A Kúria a fellebbezési eljárásban fellebbezést előterjesztő fél költségeit a Pp. 252. § (4) bekezdése alkalmazásával csak megállapította, annak viseléséről az ítélőtáblának kell döntenie. Az eljárási költség megállapítása során figyelembe vette a lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásával áfával növelten állapította meg a felmerült ügyvédi munkadíjat. A felszámolónak a felülvizsgálati eljárásban megítélhető eljárási költsége nem merült fel.
Budapest, 2013. május 14.
Dr. Vezekényi Ursula s. k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s. k. előadó-bíró, Dr. Osztovits András s. k. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.015/2013.)