adozona.hu
BH+ 2013.11.472
BH+ 2013.11.472
Törvényi felhatalmazás hiányában a felszámolási eljárásokban nem alkalmazhatók a Pp. törvénykezési szünetre vonatkozó szabályai [Pp. 104/A. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Sz.-i Törvényszék határozatában az adós felszámolását - fizetésképtelensége miatt - elrendelte, s a végzést megküldte az adós jogi képviselője részére. A jogi képviselő távollétében a küldeményt 2010. július 17-én családtagja vette át.
Az adós jogi képviselője a végzés ellen 2012. augusztus 2-án adta postára fellebbezését és igazolási kérelmét. Előadta, hogy 2012. július 15. - augusztus 1-je között szabadságon volt, ám a hazaérkezését követő napon azonnal benyújtotta a fellebbezést.
Az í...
BH+ 2013.11.472 Törvényi felhatalmazás hiányában a felszámolási eljárásokban nem alkalmazhatók a Pp.</a> törvénykezési szünetre vonatkozó szabályai [Pp. 104/A. § (3) bek.].
Az Sz.-i Törvényszék határozatában az adós felszámolását - fizetésképtelensége miatt - elrendelte, s a végzést megküldte az adós jogi képviselője részére. A jogi képviselő távollétében a küldeményt 2010. július 17-én családtagja vette át.Az adós jogi képviselője a végzés ellen 2012. augusztus 2-án adta postára fellebbezését és igazolási kérelmét. Előadta, hogy 2012. július 15. - augusztus 1-je között szabadságon volt, ám a hazaérkezését követő napon azonnal benyújtotta a fellebbezést.
Az ítélőtábla az igazolási kérelmet elutasította és a fellebbezést hivatalból utasította el. Megállapította, hogy a felszámolást elrendelő végzés tekintetében a fellebbezési határidő 2012. augusztus 1-jén lejárt.
Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp.</a> szabályokra. A Pp. 104/A. § (3) bekezdése alapján a törvénykezési szünet rendelkezései a nemperes eljárásokban - így a felszámolási eljárásban - nem alkalmazhatók. Ebből következően az elkésetten benyújtott fellebbezés tekintetében elsőként azt kellett vizsgálni, hogy az időben előterjesztett igazolási kérelem alkalmas-e a jogi képviselő mulasztásának kimentésére. Kifejtette - eseti döntésekkel is alátámasztottan -, hogy a jogi képviselő nyári szabadság miatti távolléte nem alkalmas a mulasztás kimentésére, mert a helyettesítéséről az általa képviselt fél jogainak megóvása, a törvényes határidők betartása érdekében ebben az esetben is gondoskodnia kell.
A kifejtett indokok alapján, a Pp. 109. § (1) bekezdésére hivatkozva az igazolási kérelmet elutasította, és miután ily módon az adós fellebbezése elkésett, azt a Pp. 237. §-a szerint hivatalból utasította el.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, melyben részletesen előadta, hogy álláspontja szerint miért nem fizetésképtelen az adós, és a hitelező számára is előnyösebb lenne, ha megvárná az adós teljesítését. Az igazolási kérelem elmulasztásával kapcsolatban kérte annak elfogadását arra hivatkozva, hogy a jogi képviselő csak egy napot mulasztott és azt is azonnal pótolta.
A hitelező észrevételében a fizetésképtelenséggel kapcsolatosan tett nyilatkozatot, az igazolási kérelem elutasítása tekintetében nem.
A fellebbezés alaptalan.
Az ítélőtábla a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg és helytálló az arra alapított döntése is.
A Kúria teljes mértékben egyetért az ítélőtáblának azzal a megállapításával, hogy a felszámolási eljárások esetén a törvénykezési szünet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a Pp. 104/A. § (3) bekezdése alapján, mert a Cstv. nem tartalmaz külön rendelkezést e kérdésben, ezért a jogi képviselő mulasztott. A mulasztás vétlensége körében kiemeli, hogy a folyamatban levő eljárásokban a fél jogi képviselőjének fokozottan figyelnie kell arra, hogy szabadsága esetén a helyettesítést megoldja.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria az ítélőtábla jogszabályoknak megfelelő végzését a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Fpkf. VII. 30.110/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint másodfokú bíróság a Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30.376/2012/2. számú végzése ellen az adós részéről 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyja.
Megállapítja, hogy az adós a többletként lerótt 8000 (Nyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A Szekszárdi Törvényszék 9.Fpk.17-12-000178/7. számú határozatában az adós felszámolását - fizetésképtelensége miatt - elrendelte, s a végzést megküldte az adós jogi képviselője részére. A jogi képviselő távollétében a küldeményt 2010. július 17-én családtagja vette át.
Az adós jogi képviselője a végzés ellen 2012. augusztus 2-án adta postára fellebbezését és igazolási kérelmét. Előadta, hogy 2012. július 15. - augusztus 1-je között szabadságon volt, ám a hazaérkezését követő napon azonnal benyújtotta a fellebbezést.
A Pécsi Ítélőtábla az igazolási kérelmet elutasította és a fellebbezést hivatalból utasította el. Megállapította, hogy a felszámolást elrendelő végzés tekintetében a fellebbezési határidő 2012. augusztus 1-jén lejárt.
Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp.</a> szabályokra. A Pp. 104/A. § (3) bekezdése alapján a törvénykezési szünet rendelkezései a nemperes eljárásokban - így a felszámolási eljárásban - nem alkalmazhatók. Ebből következően az elkésetten benyújtott fellebbezés tekintetében elsőként azt kellett vizsgálni, hogy az időben előterjesztett igazolási kérelem alkalmas-e a jogi képviselő mulasztásának kimentésére. Kifejtette - eseti döntésekkel is alátámasztottan -, hogy a jogi képviselő nyári szabadság miatti távolléte nem alkalmas a mulasztás kimentésére, mert a helyettesítéséről az általa képviselt fél jogainak megóvása, a törvényes határidők betartása érdekében ebben az esetben is gondoskodnia kell.
A kifejtett indokok alapján, a Pp. 109. § (1) bekezdésére hivatkozva az igazolási kérelmet elutasította, és miután ily módon az adós fellebbezése elkésett, azt a Pp. 237. §-a szerint hivatalból utasította el.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, melyben részletesen előadta, hogy álláspontja szerint miért nem fizetésképtelen az adós, és a hitelező számára is előnyösebb lenne, ha megvárná az adós teljesítését. Az igazolási kérelem elmulasztásával kapcsolatban kérte annak elfogadását arra hivatkozva, hogy a jogi képviselő csak egy napot mulasztott és azt is azonnal pótolta.
A hitelező észrevételében a fizetésképtelenséggel kapcsolatosan tett nyilatkozatot, az igazolási kérelem elutasítása tekintetében nem.
A fellebbezés alaptalan.
Az ítélőtábla a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg és helytálló az arra alapított döntése is.
A Kúria teljes mértékben egyetért az ítélőtáblának azzal a megállapításával, hogy a felszámolási eljárások esetén a törvénykezési szünet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a Pp. 104/A. § (3) bekezdése alapján, mert a Cstv. nem tartalmaz külön rendelkezést e kérdésben, ezért a jogi képviselő mulasztott. A mulasztás vétlensége körében kiemeli, hogy a folyamatban levő eljárásokban a fél jogi képviselőjének fokozottan figyelnie kell arra, hogy szabadsága esetén a helyettesítést megoldja.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria az ítélőtábla jogszabályoknak megfelelő végzését a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alaptalan fellebbezést benyújtott adós a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költséget maga tartozik viselni a Pp. 237. §-a folytán alkalmazott Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében.
A jelen fellebbezési eljárásban felmerült eljárási illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. §-ának (3) bekezdése alapján 7000 Ft. Ezért az adós az általa illetékbélyeggel lerótt 15 000 Ft-ból 8000 Ft-ot, az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhet. A Kúria tájékoztatja az adóst, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.
Budapest, 2013. július 2.
Dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.110/2013.)