adozona.hu
AVI 2013.11.118
AVI 2013.11.118
Nincs lehetőség az áfa-levonásra a számla alapján, amelyet olyan társaság állított ki, amelynek cégbejegyzési kérelmét a bíróság a számla kibocsátásának időpontjában már jogerősen elutasított (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 7 db, korábban külföldről beszerzett használt gépjárművet vásárolt az M. Kft.-től (továbbiakban: Kft.). A beszerzésekről kiállított számlák szerinti teljesítési időpont 2007. április 1-jétől június 11-ig terjedt. A Kft. cégbejegyzési kérelmét 2006. december 28-án nyújtotta a cégbírósághoz, amelyet a cégbíróság elutasított. Az ismételten 2007. január 18-án előterjesztett bejegyzési kérelemmel összefüggésben kibocsátott hiánypótlási felhívásnak a Kft. nem tett eleget. Ezért a cégbíró...
AVI 2013.11.118 Nincs lehetőség az áfa-levonásra a számla alapján, amelyet olyan társaság állított ki, amelynek cégbejegyzési kérelmét a bíróság a számla kibocsátásának időpontjában már jogerősen elutasított (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
A felperes 7 db, korábban külföldről beszerzett használt gépjárművet vásárolt az M. Kft.-től (továbbiakban: Kft.). A beszerzésekről kiállított számlák szerinti teljesítési időpont 2007. április 1-jétől június 11-ig terjedt. A Kft. cégbejegyzési kérelmét 2006. december 28-án nyújtotta a cégbírósághoz, amelyet a cégbíróság elutasított. Az ismételten 2007. január 18-án előterjesztett bejegyzési kérelemmel összefüggésben kibocsátott hiánypótlási felhívásnak a Kft. nem tett eleget. Ezért a cégbíróság a bejegyzési kérelmet 2007. március 29-én jogerősen elutasította, amelyet 2007. május 10-én tett közzé a Cégközlönyben.Az adóhatóság 2007. április-július hónapjára vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél általános forgalmi adónemben. A fenti 7 db használt autóvásárlás áfájának elszámolását jogosulatlannak ítélve az adóhatóság a felperes terhére 4 780 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. július 18-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes a Kft. valódiságáról a társasági szerződés, valamint aláírási címpéldány megtekintésével meggyőződött, az adóhatóság is bevallást és befizetést fogadott el a Kft.-től bejegyzési kérelmének elutasítását követően. Ezért a felperestől sem lehet elvárni, hogy minden pillanatban kövesse a Kft. bejegyzési eljárásának állását. A kérdéses időszakban ingyenes elektronikus céginformáció még nem állt rendelkezésre, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes kellő körültekintéssel járt el. Utalt arra is, hogy a hatósági nyilvántartott autók adásvétele esetében minden tulajdonosváltás nyomon követhető. Kiemelte, hogy a Kft. által beszerzett gépkocsik ellenértékét banki átutalással egyenlítették ki. Ezért a felperes adólevonási jogát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel és azokra a felperes ráhatással nem bírt. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a számlák esetleges hiányosságát, hibáját az adózó pótoltathatja, illetve kijavíttathatja.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a Kft. közösségen belüli termékbeszerzésekről bevallást nem nyújtott be, ugyanakkor közel 40 francia, német, illetve osztrák illetőségű adózó jelentett több mint 200 millió forint értékben termékértékesítést a Kft. felé. A Kft. azonban ilyen nagyságrendű kereskedelem folytatásához szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezett. Kifejtette, hogy a külföldről behozott gépjárművek származása tisztázott. Nincs azonban adat arról, hogy a gépjárművek belföldi forgalomba helyezésével kapcsolatosan az általános forgalmi adót megfizették. A gépjárművek vételi és eladási árának összevetéséből megállapítható, hogy a Kft. a gépjárműveket a felperesnek veszteségesen értékesítette. Az alperes álláspontja szerint a Kft.-t ismeretlen személyek szándékos adóelkerülés leplezése céljából hozták létre; a társaság nevében gépjárműveket hoztak be más közösségi tagállamokból, azonban a beszerzés, illetve értékesítés után az általános forgalmi adót szándékosan elmulasztották megfizetni. Az alperes hangsúlyozta, hogy az adókülönbözet megállapítása azon a tényen alapult, hogy a számlakibocsátó Kft. jogilag nem jött létre. Az általa kibocsátott számlák sem alakilag, sem tartalmilag nem hitelesek. A felperes a számlákon és a szerződéseken kívül nem rendelkezett olyan más dokumentummal, ami igazolná, hogy a Kft. tényleges gazdasági tevékenységet folytatott, jogszerűen állíthatott ki számlát, illetve háríthatott át áfát a felperesre. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4) bekezdésére hivatkozással az alperes sérelmezte, hogy a számlák tartalmi hiteltelenségét megalapozó körülményeket a bíróság nem értékelte és nem vette figyelembe. Utalt arra, hogy a felperesnek is felróható, hogy a bizonyítható gazdasági kapcsolat a számlakibocsátó Kft. és a felperes között nem jött létre. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek fokozott körültekintéssel kellett volna eljárnia arra figyelemmel, hogy a számlakibocsátó Kft. bejegyzés alatt állt. A felperes a számlakibocsátó Kft. adóalanyiságának igazolása érdekében nem tett semmit, nem szerzett be információt az adóhatóság honlapján közzétett adatok felhasználásával. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a számla tartalmi hitelességének bizonyítására nem tett indítványt, a számlakibocsátó Kft. pedig valós gazdasági tevékenység folytatását nem igazolta. Nem adóalany által kibocsátott számlára adólevonási jog nem alapítható. Az a körülmény, hogy a Vám- és Pénzügyőrség a számlakibocsátó részéről regisztrációs adóbefizetést fogadott be, az áfa adónemet nem érinti. Álláspontja szerint a felperes a kellő körültekintést elmulasztotta, amikor több mint két hónapon keresztül fogadott be számlákat a Kft.-től annak ellenére, hogy annak bejegyzési kérelmét a Cégbíróság már elutasította. Az alperes hivatkozott arra, hogy miután a számlakibocsátó cégbejegyzés útján jogalanyiságot nem szerzett, kérdéses, hogy kit terhel a bizonylat alaki hiányosságainak kijavítása.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy a Kft. bejegyzési kérelmének elutasítása a felperesen nem kérhető számon. Előadta, hogy a felperes a Kft. cégbejegyzési kérelmének elutasításáról nem tudott, a cégeljárás folyamatosan nem kísérhető figyelemmel. A számlában feltüntetett adatok valódiságáért a számlakibocsátó Kft. a felelős. A számla hibájának kijavítása érdekében az adóhatóságnak fel kellett volna hívnia az adózót a hiba kijavíttatására vagy a hiányosság pótlására, amit az adóhatóság elmulasztott. Hivatkozott arra, hogy a gépjárművek származása ellenőrzésre került, a gépjárművek adásvételi adatai hatósági nyilvántartásban kerültek rögzítésre. A megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az adóhatóság a felperes javára szolgáló tények feltárását és figyelembevételét elmulasztotta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra a sajátosságra, hogy gépjármű értékesítések esetében - a szokásos áfa-láncolatos ügyek többségétől eltérően - a tulajdonosváltások az azokat rögzítő hatósági nyilvántartás folytán egyértelműen nyomon követhetők. Önmagában azonban az a körülmény, hogy a Kft. a gépjárművek tulajdonosaként a hatósági nyilvántartásban szerepel, nem teszi cáfolhatatlanná azt az adóhatósági álláspontot, hogy a Kft. valójában nem végzett gépjármű beszerzést és értékesítést. A perbeli ügyben döntő jelentősége van annak a körülménynek, hogy a Kft. cégbejegyzési kérelmét a Cégbíróság 2007. március 29-én jogerősen elutasította. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 17. § (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. A Gt. 15. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A Gt. 15. § (2) bekezdése előírja, hogy az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" ("b.a.") toldattal kell jelezni. Előírja továbbá, hogy az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött ügyletek - ha a Cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek. A Gt. 16. § (3) bekezdése tilalmazza a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításáról való tudomásszerzést követően azt, hogy az előtársaság további jogokat szerezzen, illetve kötelezettséget vállaljon, működését köteles haladéktalanul megszüntetni.
A fentiekre is tekintettel a felperes nem volt jogosult az általános forgalmi adó levonására olyan számlák alapján, amelyeket olyan Kft. állított ki, amelynek cégbejegyzési kérelmét a bíróság a számla kibocsátásának időpontjában már jogerősen elutasított. Az adóalanyiság hiányára figyelemmel a megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes adólevonási jogát kellően körültekintő magatartása megalapozhatta. A megyei bíróság nem értékelte kellő súllyal azt a körülményt, hogy az adóhatóság a fent kifejtettek alapjául szolgáló tényeket eljárása során kellően tisztázta, és azok a felperes terhére megállapított adókülönbözet ténybeli és jogi alapját megfelelően igazolták.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.073/2010.)