adozona.hu
BH 2013.11.317
BH 2013.11.317
Formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartásra nem lehet költségelszámolást alapítani (1995. évi CXVII. tv. 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2008. június 3-ig tulajdonosa volt a ... forgalmi rendszámú Suzuki Swift Sedan típusú, továbbá 2008. május 13-től a ... forgalmi rendszámú Suzuki Ignis típusú gépjárműveknek. A felperes személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja.) bevallásában bevételét és egyéni vállalkozásával kapcsolatban felmerült költségét 3 788 941 Ft-ban, 2008. évben pedig 3 551 276 Ft-ban vallotta be mindkét évben akként, hogy egyéni vállalkozásából jövedelme nem származott. Az elszámolt költségből 2007. é...
BH 2013.11.317 Formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartásra nem lehet költségelszámolást alapítani (1995. évi CXVII. tv. 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §).
A felperes 2008. június 3-ig tulajdonosa volt a ... forgalmi rendszámú Suzuki Swift Sedan típusú, továbbá 2008. május 13-től a ... forgalmi rendszámú Suzuki Ignis típusú gépjárműveknek. A felperes személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja.) bevallásában bevételét és egyéni vállalkozásával kapcsolatban felmerült költségét 3 788 941 Ft-ban, 2008. évben pedig 3 551 276 Ft-ban vallotta be mindkét évben akként, hogy egyéni vállalkozásából jövedelme nem származott. Az elszámolt költségből 2007. évben 3 297 937 Ft, 2008. évben pedig 2 833 298 Ft gépjármű használattal összefüggő költség volt.
Az egyéni vállalkozói, biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végző felperesnél az adóhatóság 2007-2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően ellenőrzést végzett.
A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság szja, magánszemélyek különadója, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben a felperes terhére 2007. és 2008. évekre mindösszesen 3 284 029 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az elsőfokú adóhatóság nem vitatta a felperes bevallásba foglalt bevételeit, de nem fogadta el gépkocsi költségelszámolását, hiteles útnyilvántartás hiányára alapítottan havi 500 km után számolta el az üzemanyagköltséget, és ezen felül 9 Ft/km költségátalányt érvényesített, ebből következően a felperes által elszámolthoz képest 2007. évben 3 103 042 Ft, 2008. évre pedig 2 617 883 Ft eltérést határozott meg és erre figyelemmel írta elő az adókülönbözeteket, illetve ezek jogkövetkezményeit.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. január 15-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 11. számú melléklet III/9. pontjában, 5. számú melléklet II/7. pontjában, 4. § (1) bekezdésében, 49/A. § (1) bekezdésében, 49/B. § és 49/C. §-aiban foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a gépjármű üzemeléssel összefüggésben felmerült költségek elszámolhatóságát az Szja. tv. meghatározott feltételeknek megfelelően vezetett útnyilvántartáshoz köti, a formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartás alapján gépjármű használathoz kapcsolódó költségeket az adózó nem érvényesíthet. A felperes útnyilvántartásában nem szerepeltette a kilométeróra állásokat, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, továbbá olyan időpontban csatolta be a nyitó és záró kilométeróra állásokat rögzítő nyilvántartását, amelynek hitelessége megkérdőjelezhető, amikor már megismerte a vizsgálat megállapításait. A felperesi útnyilvántartás nem tartalmazza pontosan az utazások időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését és s közforgalmi úton megtett kilométerek számát.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:
Az a körülmény, hogy a felperes "az utazáshoz használt gépkocsira vonatkozó adatokat és a nyitó- és záró kilométeróra állást külön lapon szerepeltette az útnyilvántartásában", és a rendszeresen felkeresett helyeket rövidítéssel jelölte meg nem ütközik az Szja. tv. alperesi határozatban megjelölt rendelkezéseibe. A rövidítések egyértelmű lehetőséget teremtenek annak megvizsgálására, hogy az útnyilvántartásba bejegyzett kilométer felhasználást a felperes milyen feladat teljesítéséhez vette igénybe.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Szja. tv. 9/A. § (1) bekezdésében, 49/B. § (1) bekezdésében, 5. számú melléklet II/7. pontjában, 11. számú melléklet III/9. pontjában foglaltaknak, téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben - a rendelkezésére álló iratok alapján - a Pp. 275. §-a alapján eljárva a következőket állapította meg:
A felperes által revízió rendelkezésére bocsátott útnyilvántartásban nem szerepel kilométeróra állás, az útnyilvántartásként funkcionáló nyomtatványlapokon nem lehet megállapítani az év első és utolsó napjának kilométeróra állását. Ezt az útnyilvántartást a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. §-ában történt tájékoztatás, illetve figyelmeztetést követően, meghallgatása napján - 2009. április 28-án - a kimenő-bejövő számlák dosszié részeként bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére azzal, hogy iratanyagát "könyvelője összekészítette". Az iratok átadásáról-átvételéről külön jegyzőkönyv is készült. A felperes ekkor sem jelezte, hogy a revízió rendelkezésére bocsátott iratokon felül még további okiratok is állnának rendelkezésére. A felperes csak az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételét követően 2009. augusztus 11-én csatolta be a "Útnyilvántartáshoz km óra kimutatás" elnevezésű kézzel írt papírlapot, amelyen az általa használt két gépkocsihoz kapcsolódóan nyitó- és záró kilométeróra állásokat tüntetett fel.
Az Szja. tv. 9/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a magánszemélynek időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és ennek ellenőrzéséhez szükséges.
Az Szja. tv. 11. számú mellékletnek III/9. pontja pedig akként rendelkezik, hogy a költség elszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II/7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futás teljesítmény után számolható el.
Az Szja. tv. 5. számú melléklet II/7. pontja szerint az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor azt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú közúton megtett kilométerek számát és tartalmazhatja az ezekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás időpontját és költségeit is.
Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezések tehát kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni, és ennek milyen adatokat kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a kilométeróra állások az útnyilvántartások részét képezik és az időbeliségre, folyamatosságra vonatkozó jogszabályi előírások sem hagyhatók figyelmen kívül, téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a kilométeróra állást, az útnyilvántartástól elkülönítve, kézzel írt, külön lapokon, utólag becsatoltan, nem ellenőrizhető módon is lehet vezetni, illetve ilyen útnyilvántartásra is költségelszámolást lehetne alapítani. Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem az útnyilvántartás külön lapokon történő vezetése az, ami jogszabálysértő, hanem az, hogy a felperesi nyilvántartás nem tartalmazta az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat. Értelemszerűen amennyiben nagy számban kerülnek úti célok felkeresésre, azok nem férhetnek el egy lapon, az adatokat azonban folyamatosan, időrendben, ellenőrizhető módon kell vezetni, és az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat az útnyilvántartásnak az előzőekben rögzített jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell tartalmaznia. Nem felel meg az időrendiség, a folyamatosság és az előzőekben előírt jogszabályi követelményeknek az olyan kilométeróra állás rögzítés, amely utólagosan, az ellenőrzési jegyzőkönyv ismeretében és nem év elején vagy év végén kerül rögzítésre. Az előzőekben említett és alperesi határozatban iratszerűen megjelölt hiányosságok nem csupán formai hiányosságok, hanem tartalmi hiteltelenség megállapítására alapot adó okok, tények körülmények, bizonyítékok. Az alperes alappal hiányolta az üzleti partnerek megnevezését is, mivel az útnyilvántartásban több alkalommal bejegyzett "TR" megjegyzés, illetve "MIG" rövidítésből hitelt érdemlő módon, kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy kit, mely üzleti partnert, illetve pontosan mit takar. Utal e körben a Kúria arra is, hogy az elsőfokú bíróság maga is rögzítette ítéletében, hogy az üzleti partnerek feltüntetése "valóban nem szerepel" a felperes útnyilvántartásában és az útnyilvántartásban csak olyan rövidített jelölés kerülhet alkalmazásra, amelyből "egyértelműen megállapítható, hogy az ténylegesen kit, mely üzleti partnert takar". Az elsőfokú bíróság azonban a ténybeli és jogkövetkeztetések levonásánál nem e megállapításainak megfelelően járt el, az alperes ezért helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz, összhangban áll az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő bírói gyakorlattal, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította (Kfv. I. 35.179/2007/4., Kfv. I. 35.257/2010/6.).
(Kúria Kfv. V. 35.214/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság 2011. december 5. napján kelt 10.K.20.219/2010/16. számú ítélete ellen az alperes által 17. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.219/2010/16. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 25 000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 197 000 (százkilencvenhétezer) kereseti és 328 400 (háromszázhuszonnyolcezer-négyszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2008. június 3-ig tulajdonosa volt a ... forgalmi rendszámú Suzuki Swift Sedan típusú, továbbá 2008. május 13-től a ... forgalmi rendszámú Suzuki Ignis típusú gépjárműveknek. A felperes személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) bevallásában bevételét és egyéni vállalkozásával kapcsolatban felmerült költségét 3 788 941 Ft-ban, 2008. évben pedig 3 551 276 Ft-ban vallotta be mindkét évben akként, hogy egyéni vállalkozásából jövedelme nem származott. Az elszámolt költségből 2007. évben 3 297 937 Ft, 2008. évben pedig 2 833 298 Ft gépjármű használattal összefüggő költség volt.Az egyéni vállalkozói, biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végző felperesnél az adóhatóság 2007-2008. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően ellenőrzést végzett.
A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság szja, magánszemélyek különadója, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben a felperes terhére 2007. és 2008. évekre mindösszesen 3 284 029 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az elsőfokú adóhatóság nem vitatta a felperes bevallásba foglalt bevételeit, de nem fogadta el gépkocsi költségelszámolását, hiteles útnyilvántartás hiányára alapítottan havi 500 km után számolta el az üzemanyagköltséget, és ezen felül 9 Ft/km költségátalányt érvényesített, ebből következően a felperes által elszámolthoz képest 2007. évben 3 103 042 Ft, 2008. évre pedig 2 617 883 Ft eltérést határozott meg és erre figyelemmel írta elő az adókülönbözeteket, illetve ezek jogkövetkezményeit.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. január 15-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. számú melléklet III/9. pontjában, 5. számú melléklet II/7. pontjában, 4. § (1) bekezdésében, 49/A. § (1) bekezdésében, 49/B. § és 49/C. §-aiban foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a gépjármű üzemeléssel összefüggésben felmerült költségek elszámolhatóságát az Szja tv. meghatározott feltételeknek megfelelően vezetett útnyilvántartáshoz köti, a formailag nem megfelelő, tartalmilag hiteltelen útnyilvántartás alapján gépjármű használathoz kapcsolódó költségeket az adózó nem érvényesíthet. A felperes útnyilvántartásában nem szerepeltette a kilométeróra állásokat, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, továbbá olyan időpontban csatolta be a nyitó és záró kilométeróra állásokat rögzítő nyilvántartását, amelynek hitelessége megkérdőjelezhető, amikor már megismerte a vizsgálat megállapításait. A felperesi útnyilvántartás nem tartalmazza pontosan az utazások időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését és s közforgalmi úton megtett kilométerek számát.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint nincs jogszabályi előírás arra, hogy az útnyilvántartást egy és ugyanazon papíron kell vezetni, nyilvántartása az általa megtett kilométereket "reálisan" tartalmazza, üzleti partnereket nem keresett fel, mivel vezetői feladatokat látott el, ezért alaptalanok az útnyilvántartása kapcsán tett adóhatósági megállapítások.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:
Az a körülmény, hogy a felperes "az utazáshoz használt gépkocsira vonatkozó adatokat és a nyitó- és záró kilométeróra állást külön lapon szerepeltette az útnyilvántartásában", és a rendszeresen felkeresett helyeket rövidítéssel jelölte meg nem ütközik az Szja tv. alperesi határozatban megjelölt rendelkezéseibe. A rövidítések egyértelmű lehetőséget teremtenek annak megvizsgálására, hogy az útnyilvántartásba bejegyzett kilométer felhasználást a felperes milyen feladat teljesítéséhez vette igénybe.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Szja tv. 9/A. § (1) bekezdésében, 49/B. § (1) bekezdésében, 5. számú melléklet II/7. pontjában, 11. számú melléklet III/9. pontjában foglaltaknak, téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben - a rendelkezésére álló iratok alapján - a Pp. 275. §-a alapján eljárva a következőket állapította meg:
A felperes által revízió rendelkezésére bocsátott útnyilvántartásban nem szerepel kilométeróra állás, az útnyilvántartásként funkcionáló nyomtatványlapokon nem lehet megállapítani az év első és utolsó napjának kilométeróra állását. Ezt az útnyilvántartást a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. §-ában történt tájékoztatás, illetve figyelmeztetést követően, meghallgatása napján - 2009. április 28-án - a kimenő-bejövő számlák dosszié részeként bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére azzal, hogy iratanyagát "könyvelője összekészítette". Az iratok átadásáról-átvételéről külön jegyzőkönyv is készült. A felperes ekkor sem jelezte, hogy a revízió rendelkezésére bocsátott iratokon felül még további okiratok is állnának rendelkezésére. A felperes csak az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételét követően 2009. augusztus 11-én csatolta be a "Útnyilvántartáshoz km óra kimutatás" elnevezésű kézzel írt papírlapot, amelyen az általa használt két gépkocsihoz kapcsolódóan nyitó- és záró kilométeróra állásokat tüntetett fel.
Az Szja tv. 9/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a magánszemélynek időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és ennek ellenőrzéséhez szükséges.
Az Szja tv. 11. számú mellékletnek III/9. pontja pedig akként rendelkezik, hogy a költség elszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II/7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futás teljesítmény után számolható el.
Az Szja tv. 5. számú melléklet II/7. pontja szerint az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor azt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú közúton megtett kilométerek számát és tartalmazhatja az ezekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás időpontját és költségeit is.
Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezések tehát kogens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni, és ennek milyen adatokat kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a kilométeróra állások az útnyilvántartások részét képezik és az időbeliségre, folyamatosságra vonatkozó jogszabályi előírások sem hagyhatók figyelmen kívül, téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a kilométeróra állást, az útnyilvántartástól elkülönítve, kézzel írt, külön lapokon, utólag becsatoltan, nem ellenőrizhető módon is lehet vezetni, illetve ilyen útnyilvántartásra is költségelszámolást lehetne alapítani. Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem az útnyilvántartás külön lapokon történő vezetése az, ami jogszabálysértő, hanem az, hogy a felperesi nyilvántartás nem tartalmazta az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat. Értelemszerűen amennyiben nagy számban kerülnek úti célok felkeresésre, azok nem férhetnek el egy lapon, az adatokat azonban folyamatosan, időrendben, ellenőrizhető módon kell vezetni, és az év eleji nyitó és év végi záró kilométer adatokat az útnyilvántartásnak az előzőekben rögzített jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell tartalmaznia. Nem felel meg az időrendiség, a folyamatosság és az előzőekben előírt jogszabályi követelményeknek az olyan kilométeróra állás rögzítés, amely utólagosan, az ellenőrzési jegyzőkönyv ismeretében és nem év elején vagy év végén kerül rögzítésre. Az előzőekben említett és alperesi határozatban iratszerűen megjelölt hiányosságok nem csupán formai hiányosságok, hanem tartalmi hiteltelenség megállapítására alapot adó okok, tények körülmények, bizonyítékok. Az alperes alappal hiányolta az üzleti partnerek megnevezését is, mivel az útnyilvántartásban több alkalommal bejegyzett "TR" megjegyzés, illetve "MIG" rövidítésből hitelt érdemlő módon. kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy kit, mely üzleti partnert, illetve pontosan mit takar. Utal e körben a Kúria arra is, hogy az elsőfokú bíróság maga is rögzítette ítéletében, hogy az üzleti partnerek feltüntetése "valóban nem szerepel" a felperes útnyilvántartásában és az útnyilvántartásban csak olyan rövidített jelölés kerülhet alkalmazásra, amelyből "egyértelműen megállapítható, hogy az ténylegesen kit, mely üzleti partnert takar". Az elsőfokú bíróság azonban a ténybeli és jogkövetkeztetések levonásánál nem e megállapításainak megfelelően járt el, az alperes ezért helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz, összhangban áll az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő bírói gyakorlattal, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította (Kfv.I.35.179/2007/4., Kfv.I.35.257/2010/6.).
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére.
A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltakon alapulnak.
Budapest, 2013. május 2.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.214/2012.)