adozona.hu
BH 2013.11.313
BH 2013.11.313
Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, azt az adós képviselőjeként teszi meg akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (12) bek., 51. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós elleni felszámolási eljárást 2009. szeptember 1-jén indította meg a megyei bíróság, felszámolóként a P. Zrt.-t jelölve ki.
Az elsőfokú bíróság végzésében a hitelező, mint az adóssal szerződő fél által benyújtott kifogásnak helyt adott és a felszámoló azon intézkedését, mely szerint az adós és hitelező között a C. gyártmányú rakodógép vonatkozásában létrejött szerződést felmondja, illetve megszűntnek tekinti, megsemmisítette.
A végzés ellen az eljárás során a felszámoló jogi képvisel...
BH 2013.11.313 Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, azt az adós képviselőjeként teszi meg akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/A. § (12) bek., 51. § (4) bek.].
Az adós elleni felszámolási eljárást 2009. szeptember 1-jén indította meg a megyei bíróság, felszámolóként a P. Zrt.-t jelölve ki.Az elsőfokú bíróság végzésében a hitelező, mint az adóssal szerződő fél által benyújtott kifogásnak helyt adott és a felszámoló azon intézkedését, mely szerint az adós és hitelező között a C. gyártmányú rakodógép vonatkozásában létrejött szerződést felmondja, illetve megszűntnek tekinti, megsemmisítette.
A végzés ellen az eljárás során a felszámoló jogi képviselőjeként eljárt dr. V. J. nyújtott be fellebbezést, melyet a "H. Kft. v.a. képviseletében" megjelöléssel írt alá.
A másodfokú bíróság 2. sorszámú végzésében az adós fellebbezésének minősítette a beadványt és azt hivatalból elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a fellebbezés érdemben nem bírálható el. Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (4) bekezdésében írtakra, mely szerint a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló fellebbezhet, de az adós részére a Cstv. nem biztosít ilyen jogosítványt. Ezért az adós nevében benyújtott fellebbezést a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 237. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
Megjegyezte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás során becsatolt meghatalmazás a jogi képviselőt nem hatalmazta fel a felszámoló képviseletére. E meghatalmazásban ugyanis dr. Sz. E. mint felszámolóbiztos a H. Kft. f.a. (adós) képviseletében eljárva hatalmazta meg a jogi képviselőt. Jóllehet felszámolóbiztosként és a felszámoló bélyegzőjével aláírtan, de nem a felszámoló képviseletére hatalmazta meg dr. Sz. E. a jogi képviselőt, hanem a saját képviseletére. Dr. Sz. E.-nek az adós képviseletében eljárva tett meghatalmazó nyilatkozata legfeljebb akkor jogosítja fel a jogi képviselőt a bíróság előtti eljárásra, ha a felszámoló a felszámolóbiztos útján az adós nevében eljárva tesz nyilatkozatot. Miután azonban a Cstv. 51. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést a felszámoló nem az adós nevében, hanem a felszámoló szervezet nevében teszi meg, azaz önálló félként jár el a kifogás folytán indult eljárásban, a fellebbezési jog is félként, felszámolóként illeti meg. Az adós felszámolója pedig a társaság és nem dr. Sz. E.
Az ítélőtábla határozata ellen a felszámoló társaság nevében nyújtott be a jogi képviselő fellebbezést, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése már egy megismételt eljárásban született meg, melyet az ítélőtábla végzésével rendelt el. Az ítélőtábla érdemben vizsgálta a jogvitát és határozottan előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy mit kell vizsgálnia. Az ítélőtábla legitimáció hiányára vonatkozó megállapítása ellentétes az ítélőtábla korábbi határozatában foglaltakkal.
A kifogást előterjesztő hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Kúriának, mint másodfokú bíróságnak a fellebbezés alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámoló ellen a Cstv. 51. § alapján benyújtott kifogás alapján indult eljárásban, a felszámoló az adós képviseletében, vagy önállóan, saját nevében vesz részt, illetve van-e olyan helyzet, amikor a felszámoló az adós felszámolása során önállóan, a saját nevében jár el.
A Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, és ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében - mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - az adósnak a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincsenek önálló jogosítványai, csak a legfőbb szervének [Cstv. 8. § (1) bekezdés] van jogosultsága kifogást előterjeszteni, egyezséget kötni. A legfőbb szerve által képviselt adós tehát a törvény által korlátozott jogosítványokkal rendelkezik a felszámolás során, ezekben az esetekben azonban félként kell figyelembe venni. Az adós vagyonára vonatkozó jogviszonyokban azonban az adóst nem a legfőbb szerv képviselője, hanem a felszámoló képviseli.
A Kúria a Cstv. szövegét vizsgálva megállapította, hogy a Cstv. szövegében általában a "felszámolót" jogosítja, illetve kötelezi. Kizárólag a Cstv.33/A. §-a, illetve a Cstv. 40. §-a szerint indítandó perek vonatkozásában nevesíti azt, hogy a felszámolónak az "adós nevében" kell a keresetet benyújtania, illetve a Cstv. 63/A. §-ában az "adós képviseletében" jár el a felszámoló a per megindításakor.
Ebből következően tehát abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy amikor nincs külön megjelölve, hogy a felszámoló az adós nevében vagy képviseletében jár el, akkor a felszámoló a saját nevében tesz-e jognyilatkozatokat, vagy pedig az adós nevében és képviseletében eljárva.
A Cstv. 27/A. § (12) bekezdése szerint "a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el."
A Kúria álláspontja szerint a fenti rendelkezésből következően a felszámoló - mint az adós vagyonával rendelkezni jogosult - az adós külső kapcsolataiban a hitelezőkkel, harmadik személyekkel, a hatóságokkal szemben az adós nevében jogosult jognyilatkozatot tenni, sőt az adós nevében fellépő tulajdonosokkal szemben is megilleti ez a jog, ha az adós legfőbb szerve képviselője útján [Cstv. 51. § (1) bekezdés] kifogást terjeszt elő.
A felszámoló társaság ugyanis önmagában egy gazdálkodó szervezet, a felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámolónak - mint az adós harmadik személyek felé eljáró képviselőjének - a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását a felszámolás során nem lehet peres vagy más nemperes eljárásban vitássá tenni, erre - a felszámolási eljárás specialitása miatt - csak a kifogás jogintézménye nyújt lehetőséget. Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez stb., azt az adós képviselőjeként teszi még akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi.
A felszámoló nyilatkozata tehát általában az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezhető még akkor is, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél (Cstv. 51. §).
A Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján azonban az állapítható meg, hogy van olyan helyzet, amikor a kifogás alapján indult eljárásban a felszámolót nem az adós képviselőjeként kötelezi a bíróság, és ha a felszámoló ezzel nem ért egyet, akkor nem az adós képviselőjeként jár el a jogorvoslat során sem. Ha ugyanis a felszámoló jogellenesen felszámolási költségként számol el egy összeget, akkor annak az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a bíróság a felszámolót. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a felszámoló nem az adós képviselőjeként eljárva kerül kötelezésre, hiszen a jogosult ebben az esetben az adós, míg a kötelezett a felszámoló társaság.
A fentiekből következően az állapítható meg, hogy csak azokban a különleges esetekben, amelyekben a felszámoló és az adós érdekellentéte miatt a felszámoló nem járhat el az adós képviseletében, akkor rendelkezik a felszámoló saját személyében is a fél jogosítványával.
Nincs ellentétben a fent kifejtett álláspont a BH 2007.345. számú eseti döntésben kifejtettekkel, melyben azt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Cstv. 51. § (4) bekezdése az ellenérdekű felek - felszámoló és a kifogást benyújtó fél - számára biztosítja a fellebbezés jogát, miután azzal a kérdéssel az eseti döntésben a bíróság nem foglalkozott, hogy a felszámoló milyen minőségben vesz részt az eljárásban.
A fent kifejtettekből következően tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fellebbező félnek nincs eljárási legitimációja, mert egyrészt a felszámoló az adós nevében eljárva tehet jognyilatkozatot, ezért a kifogás alapján indult eljárásban hozott határozattal szemben a fellebbezést a felszámoló által képviselt adós benyújthatja, másrészt pedig a felszámolóbiztos, mint a felszámolónak az adósnál tevékenységet végző képviselője meghatalmazhatta az adós nevében a jogi képviselőt. (Nem vitásan a felszámoló jogi képviselője az adós nevét a beadvány végén tévesen "v.a." jelöléssel látta el, azonban az eljárás adataiból következően ez az elírás nem okozhatott kétséget azzal kapcsolatban, hogy melyik adós ellen indított eljárásról van szó.)
A kifejtett indokokra tekintettel - a Pp. 233/A. § szerint eljárva - a Kúria az ítélőtábla 2. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján és az ítélőtáblát új határozat hozatalára kötelezte.
(Kúria Fpkf. VII. 30 012/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint másodfokú bíróság a Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.30.609/2011/2. számú végzése ellen az adóst képviselő felszámoló részéről 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
Az adós elleni felszámolási eljárást 2009. szeptember 1-jén indította meg a Zala Megyei Bíróság az 1. Fpk. 20-09-010293 számú eljárásban, felszámolóként a P. Zrt.-t jelölve ki.
A hitelező 2009. november 17-én terjesztette elő kifogását a felszámolóval szemben, melyben előadta, hogy az adóstól még a felszámolás megindulása előtt, 2009. június 25-én adásvételi szerződéssel megvásárolta az adós tulajdonát képező CASE típusú rakodógépet. Az írásbeli szerződés nem tartalmazta a 150 000 Ft-os vételárat, azonban ezt a hitelező közvetlenül kifizette az adósnak. A hitelező 2009. október 2-án továbbértékesítette a gépet 150 000 Ft-os vételárért, s ez a szerződés rögzítette, hogy a rakodógép üzemképtelen, használhatatlan.
A felszámoló 2009. november 3-án tájékoztatta a kifogást előterjesztőt, hogy az adós és a hitelező által kötött, az előbbiekben részletezett adásvételi szerződés érvénytelen, és felszólította a hitelezőt a gép visszaszállítására. A hitelező sérelmezte, hogy a felszámoló az adásvételi szerződést érvénytelennek tartja, és kérte, hogy a bíróság semmisítse meg a felszámoló kifogással támadott intézkedését.
Az elsőfokú bíróság az Fpkh.20-11-000041/8. számú - megismételt eljárásban - hozott végzésében a kifogásnak helyt adott és a felszámoló azon intézkedését, mely szerint az adós és hitelező között a CASE gyártmányú rakodógép vonatkozásában létrejött szerződést felmondja, illetve megszűntnek tekinti, megsemmisítette.
A végzés ellen az eljárás során a felszámoló jogi képviselőjeként eljárt dr. V.J. nyújtott be fellebbezést, melyet a "H. Kft. v.a. képviseletében" megjelöléssel írt alá.
A másodfokú bíróság 2. sorszámú végzésében az adós fellebbezésének minősítette a beadványt és azt hivatalból elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a fellebbezés érdemben nem bírálható el. Hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (4) bekezdésében írtakra, mely szerint a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló fellebbezhet, de az adós részére a Cstv. nem biztosít ilyen jogosítványt. Ezért az adós nevében benyújtott fellebbezést a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 237. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
Megjegyezte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás során a 7/F/1. sorszám alatt becsatolt meghatalmazás a jogi képviselőt nem hatalmazta fel a felszámoló képviseletére. E meghatalmazásban ugyanis dr. Sz. E., mint felszámolóbiztos a H. Kft. f.a. (adós) képviseletében eljárva hatalmazta meg a jogi képviselőt. Jóllehet felszámolóbiztosként és a felszámoló bélyegzőjével aláírtan, de nem a felszámoló képviseletére hatalmazta meg dr. Sz. E. a jogi képviselőt, hanem a saját képviseletére. Dr. Sz. E.-nek az adós képviseletében eljárva tett meghatalmazó nyilatkozata legfeljebb akkor jogosítja fel a jogi képviselőt a bíróság előtti eljárásra, ha a felszámoló a felszámolóbiztos útján az adós nevében eljárva tesz nyilatkozatot. Miután azonban a Cstv. 51. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést a felszámoló nem az adós nevében, hanem a felszámoló szervezet nevében teszi meg, azaz önálló félként jár el a kifogás folytán indult eljárásban, a fellebbezési jog is félként, felszámolóként illeti meg. Az adós felszámolója pedig a társaság és nem dr. Sz. E.
Az ítélőtábla határozata ellen a felszámoló társaság nevében nyújtott be a jogi képviselő fellebbezést, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése már egy megismételt eljárásban született meg, melyet a Győri Ítélőtábla Fpkhf.IV.25.172/2011/2. számú végzésével rendelt el. A Győri Ítélőtábla érdemben vizsgálta a jogvitát és határozottan előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy mit kell vizsgálnia. A Pécsi Ítélőtábla legitimáció hiányára vonatkozó megállapítása ellentétes a Győri Ítélőtábla határozatában foglaltakkal.
A kifogást előterjesztő hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Kúriának, mint másodfokú bíróságnak a fellebbezés alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámoló ellen a Cstv. 51. § alapján benyújtott kifogása alapján indult eljárásban, a felszámoló az adós képviseletében, vagy önállóan, saját nevében vesz részt, illetve van-e olyan helyzet, amikor a felszámoló az adós felszámolása során önállóan, a saját nevében jár el.
A Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, és ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében - mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet - az adósnak a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincsenek önálló jogosítványai, csak a legfőbb szervének [Cstv. 8. § (1) bekezdés] van jogosultsága kifogást előterjeszteni, egyezséget kötni. A legfőbb szerve által képviselt adós tehát a törvény által korlátozott jogosítványokkal rendelkezik a felszámolás során, ezekben az esetekben azonban félként kell figyelembe venni.
Az adós vagyonára vonatkozó jogviszonyokban azonban az adóst nem a legfőbb szerv képviselője, hanem a felszámoló képviseli.
A Kúria a Cstv. szövegét vizsgálva megállapította, hogy a Cstv. szövegében általában a "felszámolót" jogosítja, illetve kötelezi. Kizárólag a Cstv. 33/A. §-a, illetve a Cstv. 40. §-a szerint indítandó perek vonatkozásában nevesíti azt, hogy a felszámolónak az "adós nevében" kell a keresetet benyújtania, illetve a Cstv. 63/A. §-ában az "adós képviseletében" jár el a felszámoló a per megindításakor.
Ebből következően tehát abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy amikor nincs külön megjelölve, hogy a felszámoló az adós nevében vagy képviseletében jár el, akkor a felszámoló a saját nevében tesz-e jognyilatkozatokat, vagy pedig az adós nevében és képviseletében eljárva.
A Cstv. 27/A. § (12) bekezdése szerint "a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el."
A Kúria álláspontja szerint a fenti rendelkezésből következően a felszámoló - mint az adós vagyonával rendelkezni jogosult - az adós külső kapcsolataiban a hitelezőkkel, harmadik személyekkel, a hatóságokkal szemben az adós nevében jogosult jognyilatkozatot tenni, sőt az adós nevében fellépő tulajdonosokkal szemben is megilleti ez a jog, ha az adós legfőbb szerve képviselője útján [Cstv. 51. § (1) bekezdés] kifogást terjeszt elő.
A felszámoló társaság ugyanis önmagában egy gazdálkodó szervezet, a felszámolói minősége abból ered, hogy a bíróság az adós felszámolásának lefolytatására kirendelte. A felszámolónak - mint az adós harmadik személyek felé eljáró képviselőjének - a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását a felszámolás során nem lehet peres vagy más nem peres eljárásban vitássá tenni, erre - a felszámolási eljárás specialitása miatt - csak a kifogás jogintézménye nyújt lehetőséget. Ha a felszámoló a felszámolási eljárás során a felszámolási eljárásba bevonható vagyonnal, a hitelezői igényekkel, az adós tevékenységével kapcsolatban nyilatkozatot tesz, valamilyen tevékenységet végez, stb., azt az adós képviselőjeként teszi még akkor is, ha a Cstv. arra az esetre alkalmazandó szabálya nem tartalmazza azt a kifejezést, hogy mindezt az "adós nevében" teszi.
A felszámoló nyilatkozata tehát általában az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezhető még akkor is, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél (Cstv. 51. §).
A Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján azonban az állapítható meg, hogy van olyan helyzet, amikor a kifogás alapján indult eljárásban a felszámolót nem az adós képviselőjeként kötelezi a bíróság, és ha a felszámoló ezzel nem ért egyet, akkor nem az adós képviselőjeként jár el a jogorvoslat során sem. Ha ugyanis a felszámoló jogellenesen felszámolási költségként számol el egy összeget, akkor annak az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a bíróság a felszámolót. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a felszámoló nem az adós képviselőjeként eljárva kerül kötelezésre, hiszen a jogosult ebben az esetben az adós, míg a kötelezett a felszámoló társaság.
A fentiekből következően az állapítható meg, hogy csak azokban a különleges esetekben, amelyekben a felszámoló és az adós érdekellentéte miatt a felszámoló nem járhat el az adós képviseletében, akkor rendelkezik a felszámoló saját személyében is a fél jogosítványával.
Nincs ellentétben a fent kifejtett álláspont a BH 2007.345. számú eseti döntésben kifejtettekkel, melyben azt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Cstv. 51. § (4) bekezdése az ellenérdekű felek - felszámoló és a kifogást benyújtó fél - számára biztosítja a fellebbezés jogát, miután azzal a kérdéssel az eseti döntésben a bíróság nem foglalkozott, hogy a felszámoló milyen minőségben vesz részt az eljárásban.
A fent kifejtettekből következően tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fellebbező félnek nincs eljárási legitimációja, mert egyrészt a felszámoló az adós nevében eljárva tehet jognyilatkozatot, ezért a kifogás alapján indult eljárásban hozott határozattal szemben a fellebbezést a felszámoló által képviselt adós benyújthatja, másrészt pedig a felszámolóbiztos, mint a felszámolónak az adósnál tevékenységet végző képviselője meghatalmazhatta az adós nevében a jogi képviselőt. (Nem vitásan a felszámoló jogi képviselője az adós nevét a beadvány végén tévesen "v.a." jelöléssel látta el, azonban az eljárás adataiból következően ez az elírás nem okozhatott kétséget azzal kapcsolatban, hogy melyik adós ellen indított eljárásról van szó.)
A kifejtett indokokra tekintettel - a Pp. 233/A. § szerint eljárva - a Kúria az ítélőtábla 2. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján és az ítélőtáblát új határozat hozatalára kötelezte.
Budapest, 2013. május 30.
Dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.012/2013.)