adozona.hu
BH 2013.11.312
BH 2013.11.312
A csődeljárásban előterjesztett kifogás érdemi elbírálását tartalmazó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 12. § (5) bek., Pp. 271. § (1) bek. a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós csődeljárását 2012. december 13-án közzétett végzésével megindította, vagyonfelügyelőként a H. Gazdasági Tanácsadó és Felszámoló Kft.-t jelölve ki.
A hitelező kifogást nyújtott be a vagyonfelügyelővel szemben arra hivatkozva, hogy a vagyonfelügyelő az általa bejelentett igény nyilvántartásba vételét elutasította, mert a nyilvántartásba vételi díj a 30 napos hitelezői igénybejelentési határidőn túl került befizetésre. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre...
BH 2013.11.312 A csődeljárásban előterjesztett kifogás érdemi elbírálását tartalmazó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 12. § (5) bek., Pp. 271. § (1) bek. a) pontja].
Az elsőfokú bíróság az adós csődeljárását 2012. december 13-án közzétett végzésével megindította, vagyonfelügyelőként a H. Gazdasági Tanácsadó és Felszámoló Kft.-t jelölve ki.A hitelező kifogást nyújtott be a vagyonfelügyelővel szemben arra hivatkozva, hogy a vagyonfelügyelő az általa bejelentett igény nyilvántartásba vételét elutasította, mert a nyilvántartásba vételi díj a 30 napos hitelezői igénybejelentési határidőn túl került befizetésre. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 30 napos határidő 2013. január 14-én, hétfőn járt le, s ezen a napon az átutalási megbízást megadta a bankja részére a nyilvántartásba vételi díj átutalására, de a bank - technikai okok folytán - azt csak másnap, 2013. január 15-én teljesítette. A vagyonfelügyelő ezért jogszabálysértően utasította el követelésének nyilvántartásba vételét. Kérte az elutasító intézkedés megsemmisítését és a vagyonfelügyelő kötelezését arra, hogy a bejelentett igényt hitelezői igényként vegye nyilvántartásba.
A vagyonfelügyelő kérte a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint a 30 napos határidő már 2013. január 11-én lejárt, ezért a 2013. január 14-én indított utalás, amely január 15-én érkezett meg a bírósághoz, elkésett.
Az elsőfokú bíróság a kifogást alaptalanság miatt érdemben utasította el. Megállapította, hogy a 30 napos bejelentési határidő számítására a Pp. 103. §-a irányadó, ennek megfelelően az 2013. január 14-én járt le. Ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a 30 napos határidőn belül a pénzösszegnek a vagyonfelügyelő számlájára meg is kell érkeznie, s e körben utalt a 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 11. § (1) bekezdésére.
Álláspontja szerint a hitelező a kifogásában - tartalmilag - igazolási kérelmet terjesztett elő a befizetés tekintetében a 30 napos határidő elmulasztása miatt, melyben állította, hogy az adós nem tájékoztatta a befizetési határidőről. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a hitelező a mulasztásának vétlenségét nem tudta alátámasztani. Emiatt arra a következtetésre jutott, nem követett el jogszabálysértést a vagyonfelügyelő azzal, hogy a hitelező igényének nyilvántartásba vételét elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Kúria a kifogásának adjon helyt, s állapítsa meg, hogy a hitelezői igénybejelentést határidőben tette meg.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy bár az elsőfokú bíróság által a határidő számítás tekintetében kifejtettekkel nem ért egyet, a végzés helyesen tartalmazza azt, hogy a hitelező a nyilvántartásba vételi díj befizetésével elkésett.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei hiányoznak.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye felülvizsgálatnak.
A Cstv. 12. §-ának (5) bekezdése szerint az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A Cstv. 12. §-ának (5) bekezdése tehát a kifogást elutasító végzés ellen külön fellebbezést nem enged, hanem e végzés az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben sérelmezhető. Ezért e végzés ellen a Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.
A Kúria kiemeli, hogy a Pp. 110. § (1) bekezdése alapján az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. (Cspkf. VII. 30.146/2013/3). A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében azonban a Pp.</a> szabályai a csődeljárásban csak a csődeljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazhatók. Jelen ügyben a kifogást elbíráló végzésnek az igazolási kérelem tárgyában hozott rendelkezése nem különíthető el a vagyonfelügyelő tevékenységével kapcsolatos érdemi határozattól. Miután a csődeljárás speciális rendelkezései miatt ez utóbbi külön fellebbezéssel nem támadható, ennek következtében az igazolási kérelmet elbíráló tartalom sem fellebbezhető külön fellebbezéssel.
(Kúria Gfv. VII. 30.179/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Törvényszék 9.Cspkh.01-12-3/000049/9. számú végzése ellen T. J. Zs. hitelező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
végzést:
A Kúria a hitelező felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.
A hitelező 27 000 (Huszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
Az elsőfokú bíróság az adós csődeljárását 2012. december 13-án közzétett végzésével megindította, vagyonfelügyelőként a H. Kft.-t jelölve ki.
A hitelező kifogást nyújtott be a vagyonfelügyelővel szemben arra hivatkozva, hogy a vagyonfelügyelő az általa bejelentett igény nyilvántartásba vételét elutasította, mert a nyilvántartásba vételi díj a 30 napos hitelezői igénybejelentési határidőn túl került befizetésre. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 30 napos határidő 2013. január 14-én, hétfőn járt le, s ezen a napon az átutalási megbízást megadta a bankja részére a nyilvántartásba vételi díj átutalására, de a bank - technikai okok folytán - azt csak másnap, 2013. január 15-én teljesítette. A vagyonfelügyelő ezért jogszabálysértően utasította el követelésének nyilvántartásba vételét. Kérte az elutasító intézkedés megsemmisítését és a vagyonfelügyelő kötelezését arra, hogy a bejelentett igényt hitelezői igényként vegye nyilvántartásba.
A vagyonfelügyelő kérte a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint a 30 napos határidő már 2013. január 11-én lejárt, ezért a 2013. január 14-én indított utalás, amely január 15-én érkezett meg a bírósághoz, elkésett.
Az elsőfokú bíróság a kifogást alaptalanság miatt érdemben utasította el. Megállapította, hogy a 30 napos bejelentési határidő számítására a Pp. 103. §-a irányadó, ennek megfelelően az 2013. január 14-én járt le. Ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a 30 napos határidőn belül a pénzösszegnek a vagyonfelügyelő számlájára meg is kell érkeznie, s e körben utalt a 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet 11. § (1) bekezdésére.
Álláspontja szerint a hitelező a kifogásában - tartalmilag - igazolási kérelmet terjesztett elő a befizetés tekintetében a 30 napos határidő elmulasztása miatt, melyben állította, hogy az adós nem tájékoztatta a befizetési határidőről. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a hitelező a mulasztásának vétlenségét nem tudta alátámasztani. Emiatt arra a következtetésre jutott, nem követett el jogszabálysértést a vagyonfelügyelő azzal, hogy a hitelező igényének nyilvántartásba vételét elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Kúria a kifogásának adjon helyt, s állapítsa meg, hogy a hitelezői igénybejelentést határidőben tette meg. Továbbra is állította, hogy a nyilvántartásba vételi díj megfizetése tekintetében az adós és a vagyonfelügyelő téves és hiányos tájékoztatást adott, ezért került sor a díjnak a határidő utolsó napján történő átutalása kezdeményezésére, s ebben a tekintetben nem terheli mulasztás. Állította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 12. § (1) bekezdésének, a Pp. 109. § (3) bekezdésének és 206. § (1) bekezdésének a megsértését.
Hangsúlyozta, hogy nem igazolási kérelmet, hanem kifogást terjesztett elő a vagyonfelügyelővel szemben, mert nem esett késedelembe a nyilvántartásba vételi díj megfizetésével. Igazolási kérelemként tekintve azonban az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 109. § (3) bekezdésében előírt méltányos elbírálás kötelezettségét.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy bár az elsőfokú bíróság által a határidő számítás tekintetében kifejtettekkel nem ért egyet, a végzés helyesen tartalmazza azt, hogy a hitelező a nyilvántartásba vételi díj befizetésével elkésett.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei hiányoznak.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye felülvizsgálatnak.
A Cstv. 12. §-ának (5) bekezdése szerint az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A Cstv. 12. §-ának (5) bekezdése tehát a kifogást elutasító végzés ellen külön fellebbezést nem enged, hanem e végzés az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben sérelmezhető. Ezért e végzés ellen a Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.
A Kúria kiemeli, hogy a Pp. 110. § (1) bekezdése alapján az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. (Cspkf. VII.30.146/2013/3). A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében azonban a Pp.</a> szabályai a csődeljárásban csak a csődeljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazhatók. Jelen ügyben a kifogást elbíráló végzésnek az igazolási kérelem tárgyában hozott rendelkezése nem különíthető el a vagyonfelügyelő tevékenységével kapcsolatos érdemi határozattól. Miután a csődeljárás speciális rendelkezései miatt ez utóbbi külön fellebbezéssel nem támadható, ennek következtében az igazolási kérelmet elbíráló tartalom sem fellebbezhető külön fellebbezéssel.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §-a (1) bekezdésének f) pontja, valamint 50. §-ának (4) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán - a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték 3000 Ft, ezért a hitelező az általa illetékbélyeggel lerótt 30 000 Ft-ból 27 000 Ft-ot az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhet. A Kúria erről az Itv.-nek a 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének c) pontjával módosított 81. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóságot a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékoztatja a hitelezőt, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.
A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
Budapest, 2013. június 18.
dr. Török Judit sk. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea sk. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.179/2013.)