adozona.hu
AVI 2013.10.114
AVI 2013.10.114
Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében erre nem hivatkozik, a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálja, hogy a másik fél nem szegte-e meg a keresetváltoztatás szabályait [Pp. 1275. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 2002-2003. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél, amelynek alapján a felperes terhére 11 383 563 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2007. október 1-jei határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes kft.-jének 49 100 000 Ft tagi kölcsönt nyújtott. A felperes keresetében az ...
AVI 2013.10.114 Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében erre nem hivatkozik, a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálja, hogy a másik fél nem szegte-e meg a keresetváltoztatás szabályait [Pp. 275. § (2) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság 2002-2003. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél, amelynek alapján a felperes terhére 11 383 563 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2007. október 1-jei határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes kft.-jének 49 100 000 Ft tagi kölcsönt nyújtott. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A per során csatolta egy osztrák biztosító igazolásait arról, hogy meghatalmazottja részére 2002. november 15-én mintegy 9000 euró került visszafizetésre. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes által alkalmazott becslés feltételei fennálltak, azonban a felperes a perben hitelt érdemlően bizonyította, hogy 2002. november 15-én mintegy 9000 euró összeghez jutott, így elfogadható, hogy a felperes 2003 év eleji kiadásait ebből az összegből finanszírozta. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy ez a ténymegállapítás független attól, hogy az összeget a vámhatóságnak bejelentette-e.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmét a Pp. 164. § (1) bekezdésére, 215. §, 339. § (1) bekezdés, 339/A. §, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Pm. tv.) 2/C. §-ára, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 193. § (3) bekezdésére alapította. Előadta, hogy a biztosítótól történő pénzfelvétel hitelesen nem igazolt, a pénzösszeget nem a felperes vette fel, a pénz Magyarországra történő behozatalát, átváltását nem igazolta, holott a Pm. tv. a vámhatóságra való bejelentést előírta. A Pp. 215. §-ára hivatkozással sérelmezte, hogy a felperes az osztrák biztosítótól kapott pénzösszegre a peres eljárás megindulása után több mint 1 évvel, a harmadik tárgyaláson hivatkozott.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének, ezzel összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésére, 2. § (3) bekezdésére már az első tárgyalást megelőzően benyújtott előkészítő iratában hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a pénz felvételét a becsatolt dokumentumok hitelt érdemlően bizonyították. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002/29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996/505.). A megyei bíróság ítéletének indokolásában részletesen indokolta, hogy a felperes által csatolt igazolások alapján miért találta hitelt érdemlően bizonyítottnak a 9000 eurónyi összeg felvételét és meglétét. Az ezzel kapcsolatos ítéleti bizonyítékok elfogadását az alperes tétesen nem indokolta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a pénzösszeget valóban nem személyesen a felperes, hanem meghatalmazás alapján lánya vette fel, ez azonban a bizonyítás hitelt érdemlőségét nem befolyásolta. A megyei bíróság helyes álláspontra helyezkedett, amikor nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget annak a körülménynek, hogy a felperes valuta-behozatalát a vámhatóságnak nem jelentette be. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok értékelésére, felülmérlegelésére nem látott lehetőséget.
A Pp. 215. §-a az ítéleti döntés terjedelmére vonatkozóan szab korlátot, amikor kimondja, hogy az nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetve az ellenkérelmen. A megyei bíróság nem sértette meg a fenti szabályt akkor, amikor a per során előterjesztett felperesi bizonyítékot figyelembe vette. Az arra vonatkozó előadás és becsatolt okiratok ugyanis a kereset részét képezték.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott a Pp. 335/A. § (1) bekezdésére, ezért a Legfelsőbb Bíróság - miután a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja - nem nyilváníthatott véleményt a tekintetben, hogy a felperes nem szegte-e meg a keresetváltoztatás szabályait [Pp. 275. § (2) bekezdés].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.003/2010.)