adozona.hu
ÍH 2013.124
ÍH 2013.124
KÖZBENSŐ MÉRLEGGEL KAPCSOLATBAN HOZHATÓ BÍRÓSÁGI DÖNTÉS - KÖZBENSŐ MÉRLEG RENDELTETÉSE A közbenső mérleggel kapcsolatban a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja vagy jóváhagyja a közbenső mérleget. Kifogás hiányában a bíróság nem vizsgálhatja a felszámolói intézkedések jogszerűségét, csak azt, hogy a közbenső mérleg megfelel-e a Csődtörvény előírásainak (Cstv. 50. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 34. számú végzésével a 2012. május hó 8. napján kelt közbenső mérleget jóváhagyta, megállapította, hogy a hitelezők a közbenső mérlegre észrevételt nem tettek.
A Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30……/2012/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felszámoló az M. Zrt. 2012. május hó 17. napján kelt észrevételét és az arra adott felszámolói választ a...
ÍH 2013.124 KÖZBENSŐ MÉRLEGGEL KAPCSOLATBAN HOZHATÓ BÍRÓSÁGI DÖNTÉS - KÖZBENSŐ MÉRLEG RENDELTETÉSE
A közbenső mérleggel kapcsolatban a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja vagy jóváhagyja a közbenső mérleget. Kifogás hiányában a bíróság nem vizsgálhatja a felszámolói intézkedések jogszerűségét, csak azt, hogy a közbenső mérleg megfelel-e a Csődtörvény előírásainak (Cstv. 50. §).
Az elsőfokú bíróság 34. számú végzésével a 2012. május hó 8. napján kelt közbenső mérleget jóváhagyta, megállapította, hogy a hitelezők a közbenső mérlegre észrevételt nem tettek.
A Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30……/2012/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felszámoló az M. Zrt. 2012. május hó 17. napján kelt észrevételét és az arra adott felszámolói választ az elsőfokú bíróság részére a Cstv. 50. § (5) bekezdése szerint nem küldte meg, ezért mulasztása folytán az észrevételben foglaltak nem kerülhettek elbírálásra. Felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a megismételt eljárás során a hitelezők által benyújtott észrevételek figyelembevételével döntsön a közbenső mérleg jóváhagyása tárgyában.
A megismételt eljárás során az M. Zrt. hitelező a felszámoló észrevételre adott válaszát követően 43. szám alatt előterjesztett beadványa szerint tartotta fenn észrevételét. Kérte, hogy a felszámoló tájékoztassa, hogy az adós tulajdonát képező, de birtokába nem került gépjárművek kapcsán tett-e büntető feljelentést az adós volt képviselőjével szemben. Az őrzés-védelem költségeként kifizetett 1 598 040 forint indokoltságát vitatta, kérte az alapul szolgáló okiratok megküldését, és ezen összeg "visszahelyezését" az adós pénztárába. Sérelmezte, hogy a G. F. Pénzügyi Zrt. hitelezői igénye alapjául szolgáló iratokat a felszámoló nem küldte meg részére.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a közbenső mérleget jóváhagyta. Megállapította, hogy a felszámoló a hitelező észrevételére törvényes kötelezettségének megfelelően válaszolt, a közbenső mérleg megfelel a Számviteli törvény és a Csődtörvény rendelkezéseinek. Utalt arra, hogy a hitelező bizonyítási eljárás lefolytatását lehetővé tevő kifogást nem terjesztett elő, észrevétel alapján viszont bizonyításra nincs lehetőség, a közbenső mérlegről a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
A végzés ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte hivatkozással arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait [Pp. 3. § (1) bekezdés, Pp. 21. § (1) bekezdés]megsértette, mivel a hitelező beadványát tartalma szerint nem értékelte kifogásként, és az észrevétel megalapozatlanságával kapcsolatos álláspontját nem indokolta.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Tévesen hivatkozott arra a hitelező, hogy az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt az eljárás megismétlése, illetve kiegészítése szüksége. A Pp. 3. § (2) bekezdése rögzíti a kérelemhez kötöttség elvét, a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Az elsőfokú bíróság 42. számú végzésével felhívta a hitelezőt, hogy az észrevételben foglaltak változatlanul való fenntartása mellett kíván-e előterjeszteni a Cstv. 51. § (1) bekezdés szerinti kifogást a felszámoló jogszerűtlennek tartott intézkedése vagy mulasztása ellen. Hitelező a bíróság felhívását követően kifogást nem terjesztett elő, nyilatkozatát kifejezetten észrevételként tartotta fenn, kérte a közbenső mérleg módosítását, és új közbenső mérleg elkészítését. A kérelemhez kötöttség miatt a bíróság a hitelező észrevételnek tekintett beadványát hivatalból a hitelező egyértelmű nyilatkozatára figyelemmel nem minősíthette kifogásnak, és nem volt olyan kötelezettsége, hogy a hitelezőt ennek kapcsán hiánypótlásra hívja fel.
Tévesen hivatkozott a hitelező arra is, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy kifogás hiányában a hitelezői észrevétel alapján bizonyításnak nincs helye, és ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglal állást a közbenső mérlegről, megállapította, hogy a közbenső mérleg a Cstv. és a Számviteli törvény rendelkezéseinek megfelel. Az érdemi határozat ennek alapján felülbírálható, mivel az elsőfokú határozatból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság mire alapította döntését, ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 206. számú állásfoglalása b) pontja értelmében az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye. A közbenső mérleg a hitelező által felhozott okból nem jogszabálysértő, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal:
A jelen felszámolási ügyben felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított egy év letelte folytán készítette el a közbenső mérleget. E közbenső mérleg - mivel vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmaz - nem szolgál más célt, mint a hitelezők tájékoztatását (mint ahogy ezzel kapcsolatos jogi álláspontját a Pécsi Ítélőtábla már a BDT 2009/2162. számú döntésében is kifejtette). A felszámolónak 52. § (3) és (4) bekezdése szerinti kimutatások elkészítésével a hitelezőket tényszerűen és a valóságnak megfelelően tájékoztatnia kell arról, hogy a felszámolási eljárásban milyen bevételek realizálódtak, milyen költségek merültek fel, adós vagyonában, hitelezői állományában milyen változások következtek be. A közbenső mérleg alapján a felszámolást lefolytató bíróság a Cstv. 50. § (6) bekezdése szerint kétféle döntést hozhat, vagy jóváhagyja a közbenső mérleget, vagy azt elutasítja. A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy közbenső mérleg megfelel-e a Cstv. 50. § rendelkezéseinek, alkalmas-e a hitelezők tájékoztatására, és a tájékoztatás hiteles-e. Nem ad lehetőséget a Cstv. 50. §-a a bíróság számára arra, hogy kifogás hiányában a bíróság ezen túlmenően vizsgálódjék, a közbenső mérlegből megállapítható felszámolói intézkedések jogszerűségét tegye vizsgálat tárgyává, mert ezzel a Cstv. 51. § (1) bekezdését sérti meg.
A közbenső mérleg akkor felel meg az idézett jogszabályi követelményeknek, ha valamennyi gazdasági eseményt tartalmazza, tényszerű és a valóságnak megfelelő tájékoztatást ad a felszámolói intézkedésekről akkor is, ha azok indokoltságát a hitelezők vitatják. A felszámoló a közbenső mérlegben tájékoztatást adott arról, hogy az őrzés-védelem címén felmerült 1 598 040 forint felszámolási költségről, és annak kiegyenlítéséről, a közbenső mérleg jóváhagyása során e költség felülvizsgálatára nincs is lehetőség, a kifogással nem támadott intézkedés jogszerűségét észrevétel útján a hitelező a közbenső mérleg jóváhagyása során nem vitathatja. Az észrevétel további részében hitelező a felszámoló - büntető feljelentés megtételére, G. F. Rt. hitelezői igényére vonatkozóan - tájékoztatási kötelezettsége elmulasztását, az ezzel kapcsolatos iratok megküldése hiányát sérelmezte, amely mulasztás a fent kifejtettek szerint szintén kifogás keretében sérelmezhető, a közbenső mérleg jóváhagyása során a felszámolói mulasztása vizsgálatára nincs lehetőség.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.30.082/2013/2.)