adozona.hu
ÍH 2013.118
ÍH 2013.118
ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS ESETEI - GT. KÓGENCIÁJA ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁSI OKOKNÁL - RÉSZVÉNYES HÁTRALÉKOS BEFIZETÉS ALÓLI MENTESÍTÉSÉNEK TILALMA - BEJEGYZÉSI, VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁSBAN, AZZAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN HIVATALBÓLI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK KIZÁRTSÁGA I. A Gt. meghatározza a részvénytársaság önkéntes akaratelhatározáson (közgyűlési határozaton, alapítói határozaton) alapuló, és a kötelező alaptőke-leszállításának eseteit. Nincs jogszabályi lehetőség az alaptőke-leszállításra abból a cé
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2003. augusztus 11-én alapított, a cégjegyzékbe 2003. október 27-én 100 000 000 forint alaptőkével (jegyzett tőkével) bejegyzett P. Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: társaság) az F.-i Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság egyedüli részvényese (továbbiakban: alapító) az A. Ingatlanfejlesztő, Ingatlanközvetítő és Forgalmazó Korlátolt Felel...
ÍH 2013.118 ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁS ESETEI - GT. KÓGENCIÁJA ALAPTŐKE-LESZÁLLÍTÁSI OKOKNÁL - RÉSZVÉNYES HÁTRALÉKOS BEFIZETÉS ALÓLI MENTESÍTÉSÉNEK TILALMA - BEJEGYZÉSI, VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁSBAN, AZZAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN HIVATALBÓLI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK KIZÁRTSÁGA
I. A Gt.</a> meghatározza a részvénytársaság önkéntes akaratelhatározáson (közgyűlési határozaton, alapítói határozaton) alapuló, és a kötelező alaptőke-leszállításának eseteit.
Nincs jogszabályi lehetőség az alaptőke-leszállításra abból a célból, hogy a részvényesi jogviszony fenntartása mellett a részvényes mentesítésre kerüljön a hátralékos befizetésének teljesítése alól [Gt. 9. § (1) bek., 14. §, 218. §, 266-268. §].
II. Törvényességi felügyeleti eljárás a cég- és változásbejegyzési kérelem elbírálása során, a kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. Amennyiben a benyújtott okiratok a bejegyzést (változásbejegyzést) nem alapozzák meg, - szükség szerinti hiánypótlási eljárást követően - a cégbíróság az okiratok érvénytelenségének, a kérelem jogsértő voltának jogkövetkezményét elutasító végzéssel vonja le [Ctv. 46. §, 50. § (1) bek., 78. § (1) bek.].
A 2003. augusztus 11-én alapított, a cégjegyzékbe 2003. október 27-én 100 000 000 forint alaptőkével (jegyzett tőkével) bejegyzett P. Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: társaság) az F.-i Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság egyedüli részvényese (továbbiakban: alapító) az A. Ingatlanfejlesztő, Ingatlanközvetítő és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság.
A társaság vezérigazgatója Sz. József, aki egyben az alapító ügyvezetője is.
A társaság 2011. január 31-én alaptőke-leszállításra vonatkozó változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, a 100 000 000 forint alaptőkéje 51 000 000 forintra leszállításának bejegyzése iránt. Egyebek mellett csatolta a társaság vezérigazgatója 2010. december 10-én kelt, a részvényesnek (alapítónak) címzett, a hátralékos vagyoni hozzájárulás 30 napon belüli teljesítésére felhívó levelét, valamint az 1/2011. (I. 5.) számú alapítói határozatot, mely szerint az alapító a vagyoni hozzájárulásának 100%-ra pótlását nem tudja teljesíteni, ezért a társaság az alaptőkét 100 000 000 forintról 51 000 000 forintra leszállítja.
A határozat tartalmazta azt is, "a teljesítés kötelezettségét harmadik személy nem vállalta át, a további működés biztosítása érdekében a tőkeleszállítás a Gt. 218. § (3) bekezdése értelmében kötelező".
A változásbejegyzési kérelem alapján az elsőfokú bíróság 2011. január 31-én Cgt.01-11-001436 számon "hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított" a társasággal szemben.
Az elsőfokú bíróság 2011. január 31-én kelt Cg.01-10-044963/50. és Cgt.01-11-001436 számú határozatával a változásbejegyzési kérelmet elutasította, megállapította, hogy a társaság 2011. január 11-én a törvény erejénél fogva megszűnt, elrendelte kényszer-végelszámolását, végelszámolónak kirendelte a B. Csődgondnok és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A végzés indokolásában tényként rögzítette, hogy a társaság alapítója, az alapításkor 50 000 000 forintot befizetett, az alapító okirat szerint az alaptőke fennmaradó 50 000 000 forintos része a cégbírósági bejegyzést követő 1 éven belül bocsátandó a társaság rendelkezésére. Az alapító 2011. január 5-én meghozott részvényesi határozatával úgy döntött, a vagyoni hozzájárulása 100%-ra pótlását nem tudja teljesíteni, a társaság alaptőkéjét 51 000 000 forintra leszállítja. A társaság tőkeleszállítás iránti kérelméhez benyújtotta a társaság Gt. 14. § (1) bekezdése szerinti, az alapítót a nem teljesített vagyoni hozzájárulása szolgáltatásra felhívó levelét. A felhívás eredménytelenségét igazolja a táraság alapítójának 2011. január 5-i határozata. Tekintve, hogy az alapító vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, a Gt. 14. § (2) bekezdése értelmében mulasztásának jogkövetkezménye a részvényesi jogviszonya megszűnése, ebből következően a tőkeleszállításáról nem határozhatott volna. A társaság tehát a Gt. 14. § (1)-(2) bekezdése alapján megszűnt. A kényszer-végelszámolás elrendeléséről, a végelszámoló kirendeléséről a Ctv. 116. § (1) és a 117. § (2) bekezdése alapján határozott.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását, a kényszer-végelszámolás elrendelésének mellőzését, az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelem elbírálására felhívását, másodsorban más végelszámoló kirendelését kérte. Előadta, a Gt. 14. § (2) bekezdése értelmében a tagsági jogviszony a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának nyújtására biztosított 30 nap elteltét követő napon szűnik meg. A tőkeleszállítás időpontjában ez a határidő még nem telt el, az alapító tehát 2011. január 5-én, a határidő lejártát megelőzően határozhatott az alaptőke leszállításáról.
Arra az esetre, ha a Fővárosi Ítélőtábla osztaná az elsőfokú bíróság álláspontját, vitatta, hogy a végelszámolási eljárás elfogulatlan lefolytatása a B. Csődgondnok Tanácsadó Zrt.-től elvárható lenne.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
A gazdasági társaságok, így a részvénytársaságok működésére, a részvényesi jogviszony megszűnésére, a részvénytársaság alaptőke-leszállítására nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezést.
A 14. § (1) bekezdése szerint, ha a tag (részvényes) a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi, harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik, erről a társaság ügyvezetése a tagot (részvényest) írásban köteles értesíteni.
A Gt. 266. § (1) bekezdése és 267. § (1) bekezdése értelmében az alaptőke leszállítására a társaság szabad elhatározása alapján közgyűlési határozattal és a törvényben meghatározott esetben pedig kötelezően kerülhet sor.
A 268. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közgyűlési határozatban meg kell jelölni az alaptőke leszállítás okát, nevezetesen azt, hogy az alaptőke leszállítására tőkekivonás, vagy veszteségrendezés érdekében, vagy a részvénytársaság saját tőkéje más elemének (ideértve a lekötött tartalékot is) növelése céljából történt.
A törvény tehát a szabad elhatározáson alapuló tőkeleszállítás három fajtáját, éspedig célja szerint a tőkekivonásos veszteségrendezéses, illetve saját tőke jegyzett tőke terhére történő átcsoportosításos esetét ismeri.
A 284. § (2) bekezdése értelmében egyszemélyes részvénytársaságnál erről a részvényes (alapító) dönt.
A törvény meghatározza az alaptőke-leszállítás kötelező eseteit is. A Gt. 218. § (3) bekezdése, amely szerint, ha a részvényes részvényesi joga a 14. § szerint szűnt meg és a részvényes által az alapszabályban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, kötelező az alaptőkének a késedelembe esett részvényes által vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelő leszállítása.
Miután a 9. § (1) bekezdése szerint kógens Gt.</a> teljes körűen szabályozása alá vonja az alaptőke leszállítást, az alaptőke leszállítása csakis a Gt.</a>-ben meghatározott módon, okból és célból történhet, tekintve, hogy eltérést a hivatkozott szabályozás nem enged.
A tőkeleszállítás Gt.</a> már idézett 218. § (3) bekezdése szerinti sajátos kötelező esete pedig a részvényesi jogviszony Gt. 14. §-ában írt megszűnéséhez kapcsolódik.
Nincs azonban az alaptőke-leszállításnak olyan módja (esete), amelynek célja a részvényesi jogviszony fenntartása mellett a részvényes mentesítése lehetne a hátralékos befizetése (teljesítése) alól.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, valamint a törvényességi felügyeleti eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
Az 50. § (1) bekezdése szerint is irányadó 46. § (1)-(2) bekezdése értelmében a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság a megváltozott adatok alapjául szolgáló, a megváltozott adatokat alátámasztó, az adott kérelemhez benyújtandó okiratok meglétét, jogszerűségét tartozik vizsgálni, így azt, hogy a csatolt okiratok a kérelemben foglalt adat bejegyzését, törlését megalapozzák-e.
(A Ctv. 1. számú mellékletének I.1.c.) pontja szerint változásbejegyzés esetén csatolandó a legfőbb szerv változás alapjául szolgáló okirata is.)
A 72. § (1) bekezdésének értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása, a cég törvényes működésének kikényszerítése.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdése sorolja fel.
A 75. § (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból folytatható.
A (2) bekezdése azokról az esetekről rendelkezik, amikor az a cégbíró, aki a bejegyző, változásbejegyző végzést hozta, a törvényességi felügyeleti eljárásnál kizárt.
A 78. § (1) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy törvényességi felügyeleti eljárás cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható.
Egy adott változásbejegyzési kérelem tekintetében tehát a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a bejegyezni kért adatváltozásokat a Ctv. melléklete előírásai szerint csatolt okiratok megalapozzák-e, azok a jogszabályoknak megfelelnek-e.
Amennyiben az okiratok a bejegyzést nem alapozzák meg - szükség esetén hiánypótlási eljárást követően - a cégbíróság kérelmet elutasító határozatot hoz, vagyis az okiratok érvénytelenségének, a kérelem jogsértő voltának jogkövetkezményét az elutasító végzéssel vonja le.
Jogszabályi (törvényi) felhatalmazás hiányában nincs lehetőség egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárás folytatására, törvényességi felügyeleti hatáskör gyakorlására, s ezen eljárásra tartozó határozat hozatalára.
Az adott ügyben az egyszemélyes részvénytársaság a 100 000 000 forint jegyzett tőke 51 000 000 forintra történt leszállításának bejegyzése iránti kérelmét lényegében az 1/2011. (I. 5.) számú részvényesi (alapítói) határozatra alapítva terjesztette elő.
A fent kifejtettek szerint azonban az alaptőke-leszállítás választott módjára nincs jogszabályi lehetőség. A célból, hogy a részvényes mentesüljön a hátralékos befizetési kötelezettsége alól, alaptőke-leszállításnak nem lehet helye, a csatolt okiratok tehát orvosolhatatlan módon jogsértőek, bejegyzés alapjául nem szolgálhatnak, érdemben helytálló ezért az elsőfokú bíróság végzésének változásbejegyzési kérelmet elutasító rendelkezése.
Az elsőfokú bíróság ugyanakkor az eljárási szabályokat megsértve járt el, amikor a Ctv. idézett 78. § (1) bekezdésben írt kizáró rendelkezés ellenére a változásbejegyzési eljárás tárgyához kapcsolódóan hivatalból törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva a társaság törvény erejénél fogva történt megszűnését is megállapította a kényszer-végelszámolás egyidejű elrendelése mellett.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének a változásbejegyzési kérelmet elutasító rendelkezését a fenti eltérő indokolással a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, egyidejűleg a törvényességi felügyeleti eljárást a Pp. 251. § (1) bekezdése alkalmazásával megszüntette, a társaság megszűnését megállapító, kényszer-végelszámolását elrendelő rendelkezését hatályon kívül helyezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.44.757/2011/2.)