adozona.hu
AVI 2013.9.104
AVI 2013.9.104
A bíróság a vámhatóság határozatának csak a jogszabálysértő részét helyezheti hatályon kívül és csak a jogszabálysértéssel érintett rendelkezések körében rendelhet el új eljárást [Pp. 339. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes veszélyes árut, sűrített kripton gázt szállított Ukrajnából Magyarországra. A szállítást végző tehergépjárművel 2008. szeptember 29-én jelentkezett belépésre a Z. Vámhivatalnál. A gépjárművezetőnél ukrán nyelvű írásbeli utasítás nem volt, a szállított anyagra vonatkozó információk a fuvarlevélen nem az ADR Egyezmény 5.4.0. fejezet 5.4.1.1.2. pontjában foglaltaknak megfelelően voltak feltüntetve.
A Z. Vámhivatal a 2008. szeptember 29-én kelt határozatával a felperest a szállított a...
AVI 2013.9.104 A bíróság a vámhatóság határozatának csak a jogszabálysértő részét helyezheti hatályon kívül és csak a jogszabálysértéssel érintett rendelkezések körében rendelhet el új eljárást [Pp. 339. § (1) bek.]
A felperes veszélyes árut, sűrített kripton gázt szállított Ukrajnából Magyarországra. A szállítást végző tehergépjárművel 2008. szeptember 29-én jelentkezett belépésre a Z. Vámhivatalnál. A gépjárművezetőnél ukrán nyelvű írásbeli utasítás nem volt, a szállított anyagra vonatkozó információk a fuvarlevélen nem az ADR Egyezmény 5.4.0. fejezet 5.4.1.1.2. pontjában foglaltaknak megfelelően voltak feltüntetve.A Z. Vámhivatal a 2008. szeptember 29-én kelt határozatával a felperest a szállított anyagra vonatkozó információk hiánya miatt 100 000 forint, az ukrán nyelvű írásbeli utasítás hiánya miatt 600 000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. december 2-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az ukrán nyelvű írásbeli utasítás meglétét az ADR Egyezmény 5.4.3. fejezet 5.4.3.2. pontjában írt rendelkezés kötelezően előírja, így ennek hiánya a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés e) pontja szerint közigazgatási bírság kiszabását vonja maga után. Az ukrán nyelvű írásbeli utasítás hiánya alól nem ad felmentést az a körülmény, hogy a gépjárművezető orosz anyanyelvű ukrán állampolgár, és mindkét nyelvet érti. Ukrajna, mint kiindulási ország nyelvén is, szükséges lett volna az írásbeli utasítás adása. A bárca szám hiánya tekintetében az alperes az ADR Egyezmény 5.4.0. fejezet 5.4.1.1.1. pontja c) alpontjának harmadik francia bekezdésére hivatkozással hiányolta a fuvarlevélen a szállított veszélyes anyag bárca számát és emiatt a hiányosság miatt kötelezte a felperest a 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 6. § 5. táblázat 35. pontja értelmében közigazgatási bírság megfizetésére.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Vitatta, hogy ukrán nyelvű írásbeli utasítás szükséges, továbbá állította, hogy a fuvarlevelet megfelelően töltötte ki, a bárcainformáció megfelelő volt, a fuvarlevelet az elsőfokú hatóság egyik dolgozójának útmutatása szerint töltötte ki.
Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, meghallgatta a feleket. A felperes csatolta a hatóságtól kapott fuvarlevél mintát, az alperes bemutatta az ADR 2007 Kézikönyvet. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat úgy értékelte, hogy a fuvarlevél hiányossága tekintetében az első- és a másodfokú határozat között ellentmondás van, továbbá ellentmondás áll fenn az ADR Egyezmény 5.4.0. fejezet 5.4.1.1.1. pontja és az alperes által bemutatott ADR 2007 Kézikönyv között, valamint a másodfokú határozat indokolása, az alperesi ellenkérelem és a tárgyaláson tett alperesi nyilatkozat összevetése alapján az alperes jogértelmezése ellentmondásos, egyértelmű alperesi álláspont nem állapítható meg abban a kérdésben, hogy a fuvarlevélen a bárca szám fel volt-e tüntetve, vagy nem az előírás szerint került feltüntetésre és nem tisztázott, hogy a bárca szám feltüntetésére jogszerűen, milyen módon kerülhetett volna sor. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes határozatát - az ítélet indokolása szerint - ebben a körben jogsértőnek ítélte, azt hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta a fuvarlevél kitöltéséhez mintát adó dolgozó meghallgatását és annak vizsgálatát, hogy az elsőfokú hatóság dolgozója milyen módon lett tájékoztatva a jogszabálynak megfelelő kitöltésről. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az érintett dolgozó a felettese tájékoztatásának megfelelően töltötte ki a mintaként szolgáló fuvarlevelet és a felperes ennek megfelelően töltötte ki azt, úgy a felperes a fuvarlevél téves kitöltése miatt nem sújtható pénzbírsággal. Előírta továbbá az ellentmondások feloldását és a jövőre nézve egyértelmű utasítások adását.
Az elsőfokú bíróság nem találta viszont alaposnak az írásbeli utasítás hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírság tekintetében előterjesztett kereseti kérelmet. Azonban, mivel az alperesi határozatot a másik kereseti kérelem kapcsán hatályon kívül helyezte, ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az írásbeli utasítás hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírság is osztja a bárca szám hiánya (illetve nem megfelelő feltüntetése) miatt kiszabott közigazgatási bírságra vonatkozó határozat jogi sorsát, ezért az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozat egészét hatályon kívül helyezte - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - és nem hozott a keresetet részben elutasító döntést. Az új eljárásra csak a bárca szám hiánya, mint jogsértés vizsgálatát rendelte el.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását, azaz a bárca szám hiány miatt kiszabott közigazgatási bírság tekintetében is a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján jogsértően járt el, amikor a határozat egymástól jól elkülöníthető részei vonatkozásában, bár eltérő döntést hozott, mégis a határozat egészét - a nem jogsértő részét is - hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az elsőfokú bíróság téves és iratellenes ténymegállapítások alapján, téves jogszabály-értelmezéssel jutott arra következtetésre, hogy a bárca szám hiánya kiszabott bírság tekintetében az alperes jogértelmezése ellentmondásos, nem állapítható meg a pontos jogsértés, azaz az, hogy a közigazgatási bírság a bárca szám hiánya vagy a fuvarlevél nem megfelelő kitöltése miatt került-e kiszabásra. A jogerős ítélet sérti a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet (a továbbiakban: R.) "A" melléklet 5.4.0. fejezet 5.4.1.1.1. pontjában foglaltakat, továbbá a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontját, a 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM r.) 1. számú mellékletének 2. pontjában foglaltakat, továbbá a Korm. r. 6. §-át és az 5. táblázat 35. pontját, továbbá a Pp. 206. § (1) bekezdését. Iratellenes továbbá a megyei bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes tárgyaláson az ADR 2007 Kézikönyv alapján hiányolta a veszélyes áru megjelölését. Az alperesi határozatban a jogszabály szó szerinti idézésével, az Allil-alkoholra vonatkozó helyes áruleírást példaként felhozva az ADR Egyezmény 5.4.1.1.1. pontjában foglalt előírásokat alkalmazták és nem az ADR 2007 Kézikönyvben szereplő eltérő szöveget tekintették irányadónak, ezért ebben a körben sem merült fel ellentmondás az alperesi jogértelmezésben. Az ADR Egyezmény "A" melléklet 3.2. fejezete tartalmazza a veszélyes áruk felsorolását, valamennyi, a fuvarlevélen kötelezően feltüntetendő információ megadásával, így a felperesnek ez alapján a fuvarokmányt megfelelően ki kellett volna tudni töltenie. Az elsőfokú bíróság indokolás és jogszabályi hivatkozás nélkül írta elő a fuvarlevél kitöltése módjának, a kitöltésre vonatkozó ismeretek, a felettes erre vonatkozó utasításának vizsgálatát. A bárca szám hiányának ténye egyértelműen megállapítható volt a fuvarlevél alapján, így nem állt fenn olyan ellentmondás, amelynek vizsgálatára az elsőfokú bíróság az új eljárást elrendelte. A közigazgatási bírság objektív szankció, kimentési lehetőség nincs, ezért az elsőfokú bíróság jogszabályi hivatkozás nélkül írta elő a felperes közigazgatási bírság alóli mentesítését a téves tájékoztatás miatt bekövetkezett jogsértés esetére. Az elsőfokú bíróság a felperesnek azt az állítását, hogy a fuvarlevelet a hatóság által adott minta után töltötte ki, bizonyítás lefolytatása nélkül fogadta el valósnak. A szankció alkalmazását nem befolyásolja az a körülmény, ki, mikor, milyen felvilágosítást adott. A téves felvilágosítás következményeként esetlegesen bekövetkezett jogsértés alól a felperes nem mentesíthető, a téves felvilágosítás miatti bírságolás más eljárás tárgya lehet.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Állította, hogy a fuvarlevélen rajta volt a bárca számot is tartalmazó áruazonosító kód, a CMR nyomtatványon nincs külön hely a bárca számnak, sem más, egyéb alpontnak, így a kripton gáz UN száma (1056) és a 2.1. osztály besorolásnak van döntő jelentősége. Utalt arra, hogy a gépjárművezető számára érthető nyelven kell biztosítani az írásbeli utasításokat. Az ADR Egyezmény szerint a gépkocsivezető által beszélt és értett nyelven és a célország hivatalos nyelvén kell kiállítani az írásbeli utasítást, így Magyarország területén semmilyen körülmények között nem lehet használatos, még elvben sem az ukrán nyelvű utasítás, annak esetleges hiánya sem bír jelentőséggel.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, így nem vizsgálhatta a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerinti, keresetet elutasító rendelkezést, azaz az írásbeli utasítása hiányára alapított közigazgatási bírság jogszerűségét. A felülvizsgálati eljárás tárgya csak a fuvarlevél hiányosságára alapított közigazgatási bírság törvényessége volt, a Legfelsőbb Bíróság ezért nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az írásbeli utasítás kapcsán hivatkozottakat.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az írásbeli utasítás hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírság tekintetében a keresetet elutasította, a bárca szám hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírság tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a Pp. 339. § (1) bekezdésének megsértését vizsgálva az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta. Eljárási szabálysértést követett el az elsőfokú bíróság, amikor az írásbeli utasítás hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírságot támadó kereseti kérelem alaptalanságát megállapítva az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - mégis teljes egészében, azaz a nem jogsértő határozati rendelkezést is érintve, jogszabálysértés hiányában hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozat egymástól jól elkülöníthető, egymással össze nem függő részei tekintetében a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján csak az alperesi határozat jogszabálysértő rendelkezéseit helyezheti hatályon kívül és csak a jogszabálysértéssel érintett rendelkezések körében rendelhet el új eljárást. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint csak a fuvarlevél hiányossága miatt kiszabott közigazgatási bírság tekintetében állapított meg jogszabálysértést, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően ebben a körben kívánta hatályon kívül helyezni és új eljárást elrendelni, azonban téves jogszabály-értelmezés miatt a határozat egészének hatályon kívül helyezéséről döntött, ahelyett, hogy a kereset részbeni elutasításáról határozott volna.
Alaposnak találta a Legfelsőbb Bíróság alperes felülvizsgálati kérelmét a fuvarlevél hiányossága kapcsán hivatkozott jogszabálysértések vonatkozásában is.
Az elsőfokú bíróság e körben jogszabályi hivatkozások nélkül, a rendelkezésre álló tényeket és adatokat iratellenesen rögzítve hozott döntést, ezért az ítélete törvénysértő és megalapozatlan. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az első- és a másodfokú határozatban kifejtett jogi álláspont között ellentmondás nincs, a bárca szám hiányát az elsőfokú határozat rendelkező része rögzíti, az alperesi határozat pedig a jogszabály szó szerinti szövegét idézve rögzítette azt a megállapítását, hogy a fuvarlevél nem tartalmazta a ADR Egyezmény 5.4.1.1.1. pont c) alpontja harmadik francia bekezdése szerint kötelezően feltüntetendő bárca számot, és ez a hiányosság volt a bírság kiszabásának jogalapja.
Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság az alperesnek a tárgyaláson tett nyilatkozatát is. Az alperes a tárgyaláson arra utalt, hogy az ADR Egyezmény szövege és az ADR 2007 Kézikönyv - elsőfokú bíróság által fénymásolt oldalai - között eltérés van, ezért a jogszabály szöveg az irányadó és azt is alkalmazták a határozat meghozatalakor. Ez a hivatkozott eltérés nem ellentmondás és nem jelenti azt, hogy az alperes ellentmondásos jogértelmezéssel hozta volna meg a határozatát.
Nem jelölte meg az elsőfokú bíróság, hogy melyik jogszabályi rendelkezés alapján mentesíthető a felperes a közigazgatási bírság fizetése alól. A Kkt. 20. § (1) bekezdésében felsorolt jogsértések miatt a közigazgatási bírság kiszabása a Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján objektív felelősség alapján kiszabott szankció, sem a Kkt., sem más, a perben irányadó jogszabály a közigazgatási bírság mérséklését, a közigazgatási bírság megfizetése alóli mentesítést nem teszi lehetővé. Az elsőfokú bíróság ezért törvénysértően, a Pp. 221. § (1) bekezdésébe ütközően írta elő - jogszabályi hivatkozással alátámasztott indokolás hiányában - a felperes bírságfizetés alóli mentesítését.
Az elsőfokú bíróság az iratellenesen megállapított tényekből téves következtetést vont le, megsértve a Pp. 206. § (1) bekezdését, és a téves jogértelmezése miatt érdemben nem foglalt állást a felperesnek a fuvarlevél hiányossága miatti szankciót vitató kereseti kérelméről. A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 275. § (1) bekezdés alapján bizonyítás felvételének helye nincs, a szükséges bizonyítást az elsőfokú bíróságnak kell lefolytatnia, a releváns tényeket tisztáznia és a kereseti kérelemről ennek alapján döntenie.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A felülvizsgálati kérelemmel nem támadott, a keresetet elutasító rendelkezésre figyelemmel, az elsőfokú ítélet indokolásának megfelelően a felperesnek az írásbeli utasítás hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírságra vonatkozó keresetét elutasította. A bárca szám hiánya miatt kiszabott közigazgatási bírságra vonatkozó kereset tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárása és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelmét a fuvarlevél hiányosságával kapcsolatban kiszabott bírság tekintetében érdemben kell felülbírálnia és a jogvitát eldöntenie, az irányadó jogszabályokat értelmeznie és alkalmaznia, a döntését a jogszabályi hivatkozásokkal megfelelően alátámasztva indokolnia.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.032/2009.)