adozona.hu
BH+ 2013.7.293
BH+ 2013.7.293
A gazdasági társaság tagjait az egymás közötti viszonyukban kötik a végrehajtásukban fel nem függesztett, bíróság által hatályon kívül nem helyezett legfőbb szervi határozatok, melyek akkor sem hagyhatók figyelmen kívül, ha az azok lapján bekövetkezett adatváltozásokat a cégjegyzékbe még nem jegyezték be, nem tették közzé, arról kívülálló harmadik személyek még nem tudnak [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.) 45. § (1) és (3) bek., 46. § (2) bek., 142. § (3) bek., 143. § (1) bek., 144. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. november 28-a óta az alperes társaság 25%-os üzletrésszel rendelkező tagja.
Az alperes 2010. május 31-ére összehívott taggyűlését, illetve az ugyanazon a napon megtartott megismételt taggyűlést a cégjegyzékben ebben az időpontban ügyvezetőként feltüntetett Sz. M. hívta össze, a cégnyilvántartásban székhelyként jelölt Sz., Sz. út 21. címre.
A megismételt taggyűlésen a felperes nem volt jelen. A megjelent, 50%-os üzletrésszel, illetve ugyanilyen arányban szavazati joggal rend...
BH+ 2013.7.293 A gazdasági társaság tagjait az egymás közötti viszonyukban kötik a végrehajtásukban fel nem függesztett, bíróság által hatályon kívül nem helyezett legfőbb szervi határozatok, melyek akkor sem hagyhatók figyelmen kívül, ha az azok lapján bekövetkezett adatváltozásokat a cégjegyzékbe még nem jegyezték be, nem tették közzé, arról kívülálló harmadik személyek még nem tudnak [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.) 45. § (1) és (3) bek., 46. § (2) bek., 142. § (3) bek., 143. § (1) bek., 144. § (1) bek.].
A felperes 2007. november 28-a óta az alperes társaság 25%-os üzletrésszel rendelkező tagja.Az alperes 2010. május 31-ére összehívott taggyűlését, illetve az ugyanazon a napon megtartott megismételt taggyűlést a cégjegyzékben ebben az időpontban ügyvezetőként feltüntetett Sz. M. hívta össze, a cégnyilvántartásban székhelyként jelölt Sz., Sz. út 21. címre.
A megismételt taggyűlésen a felperes nem volt jelen. A megjelent, 50%-os üzletrésszel, illetve ugyanilyen arányban szavazati joggal rendelkező tag öt határozatot hozott. Az 5/2010. (V. 31.) számú határozattal a törzstőke 5 000 000 Ft-tal történő felemeléséről döntött. Felhívta a tagokat a törzstőkeemelésben való, tulajdoni arányuknak megfelelő részvételre vonatkozó elsőbbségi joguk gyakorlására, illetve az azzal kapcsolatos nyilatkozatuk 15 napon belüli megtételére. Kikötötte, ha az értesítést követő 8 napon belül nemlegesen nyilatkoznak, vagy a nyilatkozattételt elmulasztják, vagy a fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a tőkeemelésben történő részvételi jogot elvesztik. A kieső részre eső befizetést az elsőbbségi jogot gyakorló tag teljesítheti. Sz. M. az ismertetett határozatot 2010. június 15-én ajánlott, tértivevényes küldeményként küldte el az alperes társaság taggyűlésen meg nem jelent tagjainak, köztük a felperesnek.
2010. július 8-án - a 2010. április 15-én tartott taggyűlésen hozott határozatokra alapítva előterjesztett adatváltozás bejegyzési kérelem alapján - a cégbíróság 2010. április 15-i hatállyal törölte az alperes székhelyeként feltüntetett sz.-i címet és az 1065 B., J. u. 26. szám alatti címet új székhelyként bejegyezte. E napon rendelkezett - ugyancsak 2010. április 15-i hatállyal - Ha. A. M.-nek és P. Gy.-nek ügyvezetőként a cégnyilvántartásba való bejegyzéséről. 2010. július 16-án, pedig - egyszerűsített cégeljárásban - 2010. április 15-i hatállyal törölte Sz. M. ügyvezetői tisztségére vonatkozó cégjegyzéki adatot.
A felperes a 2010. augusztus 25-én benyújtott keresetében kérte a 2010. május 31-én tartott megismételt taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (1) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a Gt. 143. § (1) bekezdését megsértve, a taggyűlést nem a társaság ügyvezetője hívta össze, a Gt. 144. § (1) bekezdésével ellentétesen, nem a társaság székhelyére. Előadta azt is, a megismételt taggyűlés megtartására az eredetileg meghirdetett időponthoz képest 1 órával később került sor, a Gt. 142. § (3) bekezdésébe ütköző módon. Állította, hogy a taggyűlési meghívót nem kapta meg. A támadott határozatok meghozataláról a Cégközlöny 2010. augusztus 12-én megjelent 32. számából értesült.
Az alperes a cégjegyzékben feltüntetett székhelyére utalással, vitatta a peres bíróság illetékességét. Emellett kérte a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását. Állította, hogy az annak benyújtására nyitva álló, a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, a határozatokról való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőt a felperes elmulasztotta. A taggyűlés megtartásáról és a törzstőke felemelésről szóló határozatról ugyanis 2010. június 15. napját követő 8 nappal értesült. Az alperes ennek alátámasztására csatolta a taggyűlési meghívót, a 2010. május 14-én ajánlott küldeményként a felperes részére történt postára adást igazoló feladóvevénnyel együtt, az 5/2010. (V. 31.) számú határozatról szóló értesítést és annak a 2010. június 15-én ajánlott, tértivevényes küldeményként a felperes részére történt postára adásáról szóló igazolását. A beadványához mellékelt, 2011. március 1. napján kiállított cégkivonatban feltüntetett cégjegyzéki adatokra hivatkozással vitatta, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogszabályba ütköznek a felperes által hivatkozott okokból.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott és az alperes 2010. május 31-én tartott taggyűlésén hozott 1-5/2010. (V. 31.) számú határozatokat hatályon kívül helyezte.
A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos cégjegyzéki adatok alapján, a Pp. 42. §-a, a Pp. 30. § (1) bekezdése alkalmazásával a jogvita elbírálására az illetékességét megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE számú polgári jogegységi határozatában foglaltakra utalással, érdemben vizsgálandónak tartotta a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, anyagi jogi, elévülési jellegű, szubjektív perindítási határidő elmulasztását az alperes ellenkérelmében előadottak alapján. Megállapította: a felperes - nem vitatottan - a perbeli taggyűlésen nem vett részt. A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint az alperest terhelte ezért annak bizonyítása, hogy a keresettel támadott határozatokról mikor szerzett tudomást. Az alperes előadása alapján kizárólag az 5/2010 (V. 31.) számú határozat elküldése volt megállapítható. E határozat tekintetében sem tett azonban eleget az alperes a bíróság 12-II. számú végzésében írt felhívásnak. A Gt. 7. § (2) bekezdése ellenére, miszerint az iratot, ha postán küldték a tértivevényen feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, a bizonyíték előterjesztésére engedélyezett határidőn belül a felperes részére történt kézbesítést igazoló tértivevényt nem csatolta, csak az említett határozat postára adását tanúsító feladóvevény állt a bíróság rendelkezésére. A keresetet ezért, a felperes által állított cégközleményből való tudomásszerzésre tekintettel határidőben előterjesztettként érdemben vizsgálta.
A Gt. 45. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a határozatok végrehajtásának felfüggesztése, illetve a Gt. 46. § (2) bekezdése szerint történt hatályon kívül helyezése hiányában a 2010. április 15-én tartott taggyűlésen a székhelyváltozásra, az új ügyvezetők megválasztására, illetve e naptól Sz. M. vezető tisztségviselői megbízatásának megszűnésére tekintettel a 2010. május 31-én megtartásra került megismételt taggyűlés összehívását jogszabályba ütközőnek tartotta. Jogi álláspontja az volt, hogy a Gt. 143. § (1) bekezdése szerint az új ügyvezetők voltak jogosultak taggyűlést összehívni, a Gt. 144. § (1) bekezdés értelmében az alperes társaság új, b.-i székhelyére. A Gt. 142. § (3) bekezdése alapján legalább három napos időköz megtartásával kerülhetett volna sor a megismételt taggyűlés megtartására.
Az elsőfokú ítélet meghozatala napját követően, de a kézhezvételét megelőzően az alperes igazolási kérelmet terjesztett elő az utolsó tárgyalás elmulasztása miatt. Csatolta az 5/2010. (V. 31.) számú határozat felperes részére 2010. június 17-én történt kézbesítését igazoló tértivevényt azzal, hogy azt a tárgyaláson kívánta átadni.
Az elsőfokú bíróság a 2011. augusztus 23-án jogerőre emelkedett 21-I. sorszámú végzésével az igazolási kérelmet elutasította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az arra alapított jogi következtetéssel.
A Pp. 3. § (3) bekezdése, 164. § (1) bekezdése, 141. § (2) és (6) bekezdése alapján azt hangsúlyozta, az alapos ok nélkül bizonyítékainak benyújtásával késlekedő, a bíróság felhívása ellenére mulasztó fél előterjesztésének bevárása nélkül kell a bíróságnak határoznia, kivéve, ha az előterjesztés bevárása az eljárás befejezését nem akadályozza.
Az alperes az elsőfokú bíróság bizonyítási teherre, a bizonyítás sikertelenségének, illetve az azzal kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó 12. II. számú végzésben foglaltaknak az előírt határidőig, 2011. április 6-áig nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság ezért eljárási szabálysértés nélkül hozta meg, a 2011. május 13-án tartott, utolsó tárgyaláson az ítéletét. A Pp. 235. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel e határozathozatalt követően, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról való tudomásszerzés időpontjának igazolására becsatolt tértivevények bizonyítékként a keresetlevél elkésettségének alátámasztására nem voltak értékelhetőek.
Az alperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a per megszüntetését kérte.
Állította, hogy a jogerős ítélet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontját, a Pp. 157. § a) pontját, a Pp. 158. § (1) bekezdését sérti. Az alperes nyilatkozata alapján a bíróságnak hivatalból kellett volna vizsgálnia a kereset elkésettségét, és a pert meg kellett volna szüntetnie arra tekintettel. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem értékelte a keresettel érintett taggyűlés összehívásáról szóló meghívó, a törzstőke emelést elhatározó határozat felperes részére történt postára adást igazoló feladóvevények, illetve tértivevény adatait.
Beadványának tartalma szerint hivatkozott a Gt.45. § (1) bekezdésének, a Gt. 46. § (2) bekezdésének megsértésére is. Előadta, hogy a 2010. május 31-én megtartott megismételt taggyűlés időpontjában, illetve annak azt megelőző összehívásakor a közhiteles cégnyilvántartás adatai voltak irányadók, annak ellenére, hogy utóbb, 2010. április 15-i hatállyal új székhely, illetve új ügyvezetők cégjegyzékbe való bejegyzésére került sor. Érvelt azzal is, hogy a tagok az általa összehívott taggyűlés előtt, illetve annak megtartásakor nem tájékoztatták a megelőzően bekövetkezett változásokról. Azokról csak a cégjegyzéki bejegyzés közzététele alapján szerzett tudomást. Utalt arra is, hogy a 2010. április 15-i taggyűléssel kapcsolatos valótlan iratok elkészítése miatt, az egyik, újonnan megválasztott ügyvezetővel szemben büntető eljárás is indult, amely jelenleg is folyamatban van. Várhatóan, a büntető eljárás során felmerült bizonyítékok alapján megállapítható lesz az érintett taggyűlésen hozott határozatok "érvénytelensége".
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiak miatt nem jogszabálysértő.
Az eljárt bíróságoknak elsődlegesen abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felperes a keresetét a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, a tudomásszerzéstől számított 30 napon, illetve a határozatok meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
Nem volt vitatott a peres felek között, hogy a felperes a perbeli megismételt taggyűlésen nem volt jelen, és fel sem merült az eljárás során, hogy keresetét a jogvesztő 90 napos határidőn túl nyújtotta be. Így a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003. Polgári jogegységi határozat értelmében a bíróságot a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítása nem terhelte. Ha ugyanis a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. A jogerős ítélet emiatt a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontját, a Pp. 157. § a) pontját, a Pp. 158. § (1) bekezdését nem sérti.
Bizonyítási eljárás keretében, tehát a bizonyítékok mérlegelésével kellett megállapítani, hogy a perbeli taggyűlésen hozott határozatok tartalmáról a jogvesztő határidőn belül a felperes mikor szerzett tudomást.
Az első- és a másodfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése, 141. § (2) és (6) bekezdése, illetve Pp. 235. § (2) bekezdése helytálló alkalmazásával, a késlekedés nélkül előterjesztett, és erre tekintettel figyelembe vehető bizonyítékok alapján következtetett a tudomásszerzés időpontjára. Az alperes kizárólag egyetlen, az 5/2010. (V. 31). számú határozat tekintetében állította, hogy a felperes részére megküldte. A bíróság felhívása ellenére, az előírt határidőben e határozatra nézve is a felperes részéről történt átvételt nem, csak a postára adást, bizonyította. Nem vitásan, a 2010. május 31-ére szóló taggyűlési meghívó elküldésének igazolására is csatolt feladóvevényt, azonban annak kézbesítésére ugyancsak nem áll rendelkezésre bizonyíték. Önmagában a meghívó átvételének bizonyítása különben sem lenne alkalmas annak bizonyítására, hogy az ellenérdekű fél tudott a taggyűlés ténylegesen megtartásról, az azon elfogadott határozatokról.
Az iratok között valóban fellelhető, de indokolatlanul csak az elsőfokú ítélet meghozatalát követően benyújtott, az 5/2010. (V. 21.) számú határozatról szóló értesítés felperes általi, 2010. június 17-ei átvételt igazoló feladóvevény, melynek a bizonyítékok sorából való kirekesztése nem volt jogszabálysértő. A bíróságok által megállapított, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról való tudomásszerzés időpontjához képest a keresetlevél benyújtását nem lehet elkésettnek tekinteni.
Helye volt az abban megjelölt, a támadott határozatok hatályon kívül helyezésének indokaként felsorolt jogszabálysértések érdemi elbírálásának.
Az eljárt bíróságok a Gt. 45. § (5) bekezdése és a Gt. 46. § (3) bekezdése alapján helytállóan utaltak arra, hogy a gazdasági társaság tagjait az egymás közötti viszonyukban kötik a végrehajtásukban fel nem függesztett, bíróság által hatályon kívül nem helyezett legfőbb szervi határozatok. Ebből következően, ha a taggyűlési határozatok alapján bekövetkezett adatváltozásokat a cégjegyzékbe még nem jegyezték be, nem tették közé, arról kívül álló harmadik személyek még nem tudnak, akkor sem hagyhatók figyelmen kívül. Ha a korábbi ügyvezető a megbízatásának megszűnéséről nem tudva, az új székhely ismeretének hiányában a régi székhelyre hívja össze a taggyűlést, az azon meghozott határozatok a Gt. 20. § (3) bekezdésében írt feltételek hiányában, miszerint a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul, illetve a társasági szerződés lehetővé teheti, hogy a tagok a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott ülésen elfogadott határozatot - legkésőbb az ülés napjától számított harminc napon belül - egyhangú határozattal érvényesnek ismerjék el, a Gt. 143. § (1) bekezdését, a Gt. 144. § (1) bekezdését sértik. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok azért is jogszabálysértőek, mert a meghozatalukra olyan megismételt taggyűlésen került sor, amelynek megtartása a Gt. 142. § (3) bekezdésébe előírt rendelkezéseket sérti. E jogszabály ugyanis azt tartalmazza: ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie.
A jelen eljárásban a 2010. április 15-i taggyűlési határozatok nem voltak felülvizsgálhatók. A megelőzően kifejtettekre - a 2010. április 15-i határozatok 2010. május 14-t illetve 31-ét megelőző hatályon kívül helyezésének hiányára, a megismételt taggyűlés időköz figyelmen kívül hagyásával történt megtartására - tekintettel a jogvita eldöntésére az alperes által először a fellebbezési eljárásban - egyébként elkésetten - hivatkozott büntető eljárás folyamatban léte nem hatott ki.
Mindezek egybevetésével a Kúria a Gt. 45. §(1) bekezdésében, illetve a Gt. 46. § (2) bekezdésében írt szabályok megsértését sem észlelte. A felperes, mint az alperes társaság tagja által, jogszabálysértésre hivatkozással támadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének feltételei fennálltak. Az elsőfokú bíróság taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről rendelkező ítéletének helyben hagyását tartalmazó, a jogszabályoknak megfelelő másodfokú ítéletet ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a Kúria hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.096/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróságon 26.G.41.927/2010. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2011. november 22-én kelt 10.Gf.40.373/2011/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2007. november 28-a óta az alperesi társaság 25%-os üzletrésszel rendelkező tagja.A 2010. május 31-ére összehívott alperesi taggyűlést, illetve az ugyanazon a napon megtartott megismételt taggyűlést a cégjegyzékben ebben az időpontban ügyvezetőként feltűntetett Sz.M. hívta össze, a cégnyilvántartásban székhelyként jelölt címre.
A megismételt taggyűlésen a felperes nem volt jelen. A megjelent, 50%-os üzletrésszel illetve ugyanilyen arányban szavazati joggal rendelkező tag öt határozatot hozott. Az 5/2010. (V. 31.) számú határozattal a törzstőke 5.000.000 Ft-tal történő felemeléséről döntött. Felhívta a tagokat a törzstőkeemelésben való, tulajdoni arányuknak megfelelő részvételre vonatkozó elsőbbségi joguk gyakorlására, illetve az azzal kapcsolatos nyilatkozatuk 15 napon belüli megtételére. Kikötötte, ha az értesítést követő 8 napon belül nemlegesen nyilatkoznak, vagy a nyilatkozattételt elmulasztják, vagy a fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a tőkeemelésben történő részvételi jogot elvesztik. A kieső részre eső befizetést az elsőbbségi jogot gyakorló tag teljesítheti. Sz.M. az ismertetett határozatot 2010. június 15-én ajánlott, tértivevényes küldeményként küldte el az alperes társaság taggyűlésen meg nem jelent tagjainak, köztük a felperesnek.
2010. július 8-án - egy a 2010. április 15-én tartott taggyűlésen hozott határozatokra alapítva előterjesztett adatváltozás bejegyzési kérelem alapján - a cégbíróság 2010. április 15-i hatállyal törölte az alperes székhelyeként feltüntetett sz-i címet és az ... szám alatti címet új székhelyként bejegyezte. E napon rendelkezett - ugyancsak 2010. április 15-i hatállyal - H. A. M.-nek és P.Gy.-nek ügyvezetőként a cégnyilvántartásba való bejegyzéséről. 2010. július 16-án, pedig - egyszerűsített cégeljárásban - 2010. április 15-i hatállyal törölte Sz.M. ügyvezetői tisztségére vonatkozó cégjegyzéki adatot.
A felperes a 2010. augusztus 25-én benyújtott keresetében kérte a 2010. május 31-én tartott megismételt taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (1) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a Gt. 143. § (1) bekezdését megsértve, a taggyűlést nem a társaság ügyvezetője hívta össze, a Gt. 144. § (1) bekezdésével ellentétesen, nem a társaság székhelyére. Előadta azt is, a megismételt taggyűlés megtartására az eredetileg meghirdetett időponthoz képest 1 órával később került sor, a Gt. 142. § (3) bekezdésébe ütköző módon. Állította, hogy a taggyűlési meghívót nem kapta meg. A támadott határozatok meghozataláról a Cégközlöny 2010. augusztus 12-én megjelent 32. számából értesült.
Az alperes a cégjegyzékben feltüntetett székhelyére utalással, vitatta a peres bíróság illetékességét. Emellett kérte a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását. Állította, hogy az annak benyújtására nyitvaálló, a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, a határozatokról való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőt a felperes elmulasztotta. A taggyűlés megtartásáról és a törzstőke felemelésről szóló határozatról ugyanis 2010. június 15. napját követő 8 nappal értesült. Az alperes ennek alátámasztására csatolta a taggyűlési meghívót, a 2010. május 14-én ajánlott küldeményként a felperes részére történt postára adást igazoló feladóvevénnyel együtt, az 5/2010. (V. 31.) számú határozatról szóló értesítést és annak a 2010. június 15-én ajánlott, tértivevényes küldeményként a felperes részére történt postára adásáról szóló igazolását. A beadványához mellékelt, 2011. március 1. napján kiállított cégkivonatban feltűntetett cégjegyzéki adatokra hivatkozással vitatta, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogszabályba ütköznek a felperes által hivatkozott okokból.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott és az alperes 2010. május 31-én tartott taggyűlésén hozott 1- 5/2010. (V. 31.) számú határozatokat hatályon kívül helyezte.
A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos cégjegyzéki adatok alapján, a Pp. 42. §-a, a Pp. 30. § (1) bekezdése alkalmazásával a jogvita elbírálására az illetékességét megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE számú polgári jogegységi határozatában foglaltakra utalással, érdemben vizsgálandónak tartotta a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, anyagi jogi, elévülési jellegű, szubjektív perindítási határidő elmulasztását az alperesi ellenkérelemben előadottak alapján. Megállapította: a felperes - nem vitatottan - a perbeli taggyűlésen nem vett részt. A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint az alperest terhelte ezért annak bizonyítása, hogy a keresettel támadott határozatokról mikor szerzett tudomást. Az alperesi előadás alapján kizárólag az 5/2010 (V. 31.) számú határozat elküldése volt megállapítható. E határozat tekintetében sem tett azonban eleget az alperes a bíróság 12-II.számú végzésében írt felhívásnak. A Gt. 7. § (2) bekezdése ellenére, miszerint az iratot, ha postán küldték a tértivevényen feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, a bizonyíték előterjesztésére engedélyezett határidőn belül a felperes részére történt kézbesítést igazoló vétívet nem csatolta, csak az említett határozat postára adását tanúsító feladóvevény állt a bíróság rendelkezésére. A keresetet ezért, a felperes által állított cégközleményből való tudomásszerzésre tekintettel határidőben előterjesztettként érdemben vizsgálta.
A Gt. 45. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a határozatok végrehajtásának felfüggesztése, illetve a Gt. 46. § (2) bekezdése szerint történt hatályon kívül helyezése hiányában a 2010. április 15-én tartott taggyűlésen a székhelyváltozásra, az új ügyvezetők megválasztására, illetve e naptól Sz.M. vezető tisztségviselői megbízatásának megszűnésére tekintettel a 2010. május 31-én megtartásra került megismételt taggyűlés összehívását jogszabályba ütközőnek tartotta. Jogi álláspontja az volt, hogy a Gt. 143. § (1) bekezdése szerint az új ügyvezetők voltak jogosultak taggyűlést összehívni, a Gt. 144. § (1) bekezdés értelmében az alperes társaság új, budapesti székhelyére. A Gt. 142. § (3) bekezdése alapján legalább három napos időköz megtartásával kerülhetett volna sor a megismételt taggyűlés megtartására.
Az első fokú ítélet meghozatala napját követően, de a kézhezvételét megelőzően az alperes igazolási kérelmet terjesztett elő az utolsó tárgyalás elmulasztása miatt. Csatolta az 5/2010. (V. 31.) számú határozat felperes részére 2010. június 17-én történt kézbesítését igazoló tértivevényt azzal, hogy azt a tárgyaláson kívánta átadni.
Az elsőfokú bíróság a 2011. augusztus 23-án jogerőre emelkedett 21-I. sorszámú végzésével az igazolási kérelmet elutasította.
Az alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az arra alapított jogi következtetéssel.
A Pp. 3. § (3) bekezdése, 164. § (1) bekezdése, 141. § (2) és (6) bekezdése alapján azt hangsúlyozta, az alapos ok nélkül bizonyítékainak benyújtásával késlekedő, a bíróság felhívása ellenére mulasztó fél előterjesztésének bevárása nélkül kell a bíróságnak határoznia, kivéve, ha az előterjesztés bevárása az eljárás befejezését nem akadályozza.
Az alperes az elsőfokú bíróság bizonyítási teherre, a bizonyítás sikertelenségének illetve az azzal kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó 12.II.számú végzésben foglaltaknak az előírt határidőig, 2011. április 6-áig nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság ezért eljárási szabálysértés nélkül hozta meg, a 2011. május 13-án tartott, utolsó tárgyaláson az ítéletét. A Pp. 235. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel e határozathozatalt követően, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról való tudomásszerzés időpontjának igazolására becsatolt tértivevények bizonyítékként a keresetlevél elkésettségének alátámasztására nem voltak értékelhetőek.
Az alperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a per megszüntetését kérte.
Állította, hogy a jogerős ítélet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontját, a Pp. 157. § a) pontját, a Pp. 158. § (1) bekezdését sérti. Az alperesi nyilatkozat alapján a bíróságnak hivatalból kellett volna vizsgálnia a kereset elkésettségét, és a pert meg kellett volna szüntetnie arra tekintettel. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem értékelte a keresettel érintett taggyűlés összehívásáról szóló meghívó, a törzstőke emelést elhatározó határozat felperes részére történt postára adást igazoló feladóvevények, illetve tértivevény adatait.
Beadványának tartalma szerint hivatkozott a Gt. 45. § (1) bekezdésének, a Gt. 46. § (2) bekezdésének megsértésére is. Előadta, hogy a 2010. május 31-én megtartott megismételt taggyűlés időpontjában, illetve annak azt megelőző összehívásakor a közhiteles cégnyilvántartás adatai voltak irányadók, annak ellenére, hogy utóbb, 2010. április 15-i hatállyal új székhely illetve új ügyvezetők cégjegyzékbe való bejegyzésére került sor. Érvelt azzal is, hogy a tagok az általa összehívott taggyűlés előtt illetve annak megtartásakor nem tájékoztatták a megelőzően bekövetkezett változásokról. Azokról csak a cégjegyzéki bejegyzés közzététele alapján szerzett tudomást. Utalt arra is, hogy a 2010. április 15-i taggyűléssel kapcsolatos valótlan iratok elkészítése miatt, az egyik, újonnan megválasztott ügyvezetővel szemben büntető eljárás is indult, amely jelenleg is folyamatban van. Várhatóan, a büntető eljárás során felmerült bizonyítékok alapján megállapítható lesz az érintett taggyűlésen hozott határozatok “érvénytelensége”.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiak miatt nem jogszabálysértő.
Az eljárt bíróságoknak elsődlegesen abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felperes a keresetét a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt, a tudomásszerzéstől számított 30 napon, illetve a határozatok meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
Nem volt vitatott a peres felek között, hogy a felperes a perbeli megismételt taggyűlésen nem volt jelen, és fel sem merült az eljárás során, hogy keresetét a jogvesztő 90 napos határidőn túl nyújtotta be. Így a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003. Polgári jogegységi határozat értelmében a bíróságot a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítása nem terhelte. Ha ugyanis a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. A jogerős ítélet emiatt a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontját, a Pp. 157. § a) pontját, a Pp. 158. § (1) bekezdését nem sérti.
Bizonyítási eljárás keretében, tehát a bizonyítékok mérlegelésével kellett megállapítani, hogy a perbeli taggyűlésen hozott határozatok tartalmáról a jogvesztő határidőn belül a felperes mikor szerzett tudomást.
Az első és a másodfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése, 141. § (2) és (6) bekezdése, illetve Pp. 235. § (2) bekezdése helytálló alkalmazásával, a késlekedés nélkül előterjesztett, és erre tekintettel figyelembe vehető bizonyítékok alapján következtetett a tudomásszerzés időpontjára. Az alperes kizárólag egyetlen, az 5/2010. (V. 31.) számú határozat tekintetében állította, hogy a felperes részére megküldte. A bíróság felhívása ellenére, az előírt határidőben e határozatra nézve is a felperes részéről történt átvételt nem, csak a postára adást, bizonyította. Nem vitásan, a 2010. május 31-ére szóló taggyűlési meghívó elküldésének igazolására is csatolt feladóvevényt, azonban annak kézbesítésére ugyancsak nem áll rendelkezésre bizonyíték. Önmagában a meghívó átvételének bizonyítása különben sem lenne alkalmas annak bizonyítására, hogy az ellenérdekű fél tudott a taggyűlés ténylegesen megtartásról, az azon elfogadott határozatokról.
Az iratok között valóban fellelhető, de indokolatlanul csak az elsőfokú ítélet meghozatalát követően benyújtott, az 5/2010. (V. 21.) számú határozatról szóló értesítés felperes általi, 2010. június 17-ei átvételt igazoló feladóvevény, melynek a bizonyítékok sorából való kirekesztése nem volt jogszabálysértő. A bíróságok által megállapított, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról való tudomásszerzés időpontjához képest a keresetlevél benyújtását elkésettnek tekinteni nem lehet. Helye volt az abban megjelölt, a támadott határozatok hatályon kívül helyezésének indokaként felsorolt jogszabálysértések érdemi elbírálásának.
Az eljárt bíróságok a Gt. 45. § (5) bekezdése és a Gt. 46. § (3) bekezdése alapján helytállóan utaltak arra, hogy a gazdasági társaság tagjait az egymás közötti viszonyukban kötik a végrehajtásukban fel nem függesztett, bíróság által hatályon kívül nem helyezett legfőbb szervi határozatok. Ebből következően, ha a taggyűlési határozatok alapján bekövetkezett adatváltozásokat a cégjegyzékbe még nem jegyezték be, nem tették közé, arról kívülálló harmadik személyek még nem tudnak, akkor sem hagyhatók figyelmen kívül. Ha a korábbi ügyvezető a megbízatásának megszűnéséről nem tudva, az új székhely ismeretének hiányában a régi székhelyre hívja össze a taggyűlést, az azon meghozott határozatok a Gt. 20. § (3) bekezdésében írt feltételek hiányában, miszerint a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul, illetve a társasági szerződés lehetővé teheti, hogy a tagok a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott ülésen elfogadott határozatot - legkésőbb az ülés napjától számított harminc napon belül - egyhangú határozattal érvényesnek ismerjék el, a Gt. 143. § (1) bekezdését, a Gt. 144. § (1) bekezdését sértik. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok azért is jogszabálysértőek, mert a meghozatalukra olyan megismételt taggyűlésen került sor, amelynek megtartása a Gt. 142. § (3) bekezdésébe előírt rendelkezéseket sérti. E jogszabály ugyanis azt tartalmazza: ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell eltelnie.
A jelen eljárásban a 2010. április 15-i taggyűlési határozatok nem voltak felülvizsgálhatók. A megelőzően kifejtettekre - a 2010. április 15-i határozatok 2010. május 14-t illetve 31-ét megelőző hatályon kívül helyezésének hiányára, a megismételt taggyűlés időköz figyelmen kívül hagyásával történt megtartására - tekintettel a jogvita eldöntésére az alperes által először a fellebbezési eljárásban - egyébként elkésetten - hivatkozott büntető eljárás folyamatban léte nem hatott ki.
Mindezek egybevetésével a Kúria a Gt. 45. § (1) bekezdésében illetve a Gt. 46. § (2) bekezdésében írt szabályok megsértését sem észlelte. A felperes, mint az alperes társaság tagja által, jogszabálysértésre hivatkozással támadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének feltételei fennálltak. Az elsőfokú bíróság taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről rendelkező ítéletének helyben hagyását tartalmazó, a jogszabályoknak megfelelő másodfokú ítéletet ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a Kúria hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így a felülvizsgálati eljárásban költsége sem merült fel, arról rendelkezni nem kellett.
Budapest, 2013. január 31.
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. tanács elnöke, dr. Hosszú Hedvig sk. előadó bíró, dr. Vezekényi Ursula sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.096/2012.)