adozona.hu
ÍH 2013.86
ÍH 2013.86
VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS CÉLJA - VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS ALÁ VONHATÓ VAGYONTÁRGY A vagyonrendezési eljárás célja a megszűnt, és jogalanyiságát vesztett cég vagyonához tartozó vagyontárgy jogi sorsának rendezése, ezért ilyen eljárás csak olyan vagyontárgyra indulhat, amely a cég törlésekor kétséget kizáróan a törölt cég vagyonához tartozott. A vagyonrendezési eljárás nem helyettesíti a tulajdoni pert [Ctv. 119. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a kérelmező által 2010. október 25-én kezdeményezett vagyonrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint a kérelmező kérelmében a Bp. XI. kerület, 8317/A/40. számú, természetben N. út 18. pinceszintjén lévő teremgarázs 1/48-ad része tulajdonjogának a vagyonrendezési eljárás keretében történő rendezését kezdeményezte. Bejelentette és igazolta, hogy mind a lakás, mind a gépkocsibeálló vonatkozásában a te...
ÍH 2013.86 VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS CÉLJA - VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS ALÁ VONHATÓ VAGYONTÁRGY
A vagyonrendezési eljárás célja a megszűnt, és jogalanyiságát vesztett cég vagyonához tartozó vagyontárgy jogi sorsának rendezése, ezért ilyen eljárás csak olyan vagyontárgyra indulhat, amely a cég törlésekor kétséget kizáróan a törölt cég vagyonához tartozott. A vagyonrendezési eljárás nem helyettesíti a tulajdoni pert [Ctv. 119. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a kérelmező által 2010. október 25-én kezdeményezett vagyonrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint a kérelmező kérelmében a Bp. XI. kerület, 8317/A/40. számú, természetben N. út 18. pinceszintjén lévő teremgarázs 1/48-ad része tulajdonjogának a vagyonrendezési eljárás keretében történő rendezését kezdeményezte. Bejelentette és igazolta, hogy mind a lakás, mind a gépkocsibeálló vonatkozásában a teljes vételárat kifizette az eladónak, és az eladó hozzájárult a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. A Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal azonban a garázsrész tulajdonjogának bejegyzését elutasította azzal az indokkal, hogy az eladó tulajdonjogának bejegyzésére nem került sor. Kiderült, hogy az eladó a garázsrészt is a H. Ingatlanfejlesztő Kft.-tól vásárolta 2005. november 4-én.
A mostani eladó a vételárat kifizette, azonban a H. Ingatlanfejlesztő Kft. nem adta ki a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatát. Időközben a Kft. 2007. március 14-i hatállyal megszűnt, a cégnyilvántartásból törlésre került. Ezért kérte beadványában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását.
Az elsőfokú bíróság megállapította a 2006. évi V. törvény 119. § (1) bekezdése alapján, hogy vagyonrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha a cég törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. Ebben az esetben a bíróság vagyonrendezőt jelöl ki, és ezzel egy időben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait (részvényeseit), hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeket jelentsék be a vagyonrendezőnek. Jelen esetben azonban a törölt cég tulajdonát képező garázsrész már egyszer eladásra került igazoltan, ezt követően az új tulajdonos eladta ismét a garázsrészt a kérelmezőnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a törölt cégnek nincs olyan tulajdona, ami a vagyonrendezési eljárás tárgyát képezi. Ezért az elsőfokú bíróság a Pp.</a> l30. § (l) bekezdés b) pontja alapján a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Tájékoztatta továbbá a kérelmezőt, hogy jelen esetben jognyilatkozat pótlására van szükség, ami nem jelen eljárás tárgya.
E végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, a vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendelését és vagyonrendező kijelölését kérte. Másodlagosan kérte: a másodfokú bíróság a vagyonrendezési eljáráson kívül állapítsa meg, hogy a kérelmező megszerezte a fenti teremgarázs 1/48-ad részét, és rendelje el, hogy a kérelmező tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban vezessék át.
A fellebbezés indokolásában előadta, hogy 2010. október 25-én terjesztette elő kérelmét a vagyonrendezési eljárás lefolytatása, vagy a tulajdonjoga megállapítása érdekében. A kérelem előterjesztésére azért került sor, mert a kérelmező fent megjelölt ingatlanilletőséget a H. Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság 2005. november 4-én eladta a kérelmező jogelődeinek, V. Jurijnak, V. Galinának és V. Viktóriának, akik az ingatlanilletőség tulajdonosaivá annak ellenére nem válhattak, hogy annak teljes vételárát megfizették. A tulajdonjog bejegyzésének akadálya az eladó ehhez hozzájáruló nyilatkozatának a hiánya volt. Miután a kérelmező jogelődei maguk sem váltak az ingatlanilletőség telekkönyvi tulajdonosaivá, így a velük kötött adásvételi szerződés alapján a kérelmező tulajdonjoga sem jegyezhető be.
A kérelmező szerint az elsőfokú bíróság végzése érdemében nem helytálló, hiszen a bíróság a vagyonrendezési eljárásra irányuló kérelmet azért nem találta alaposnak, mert álláspontja szerint a törölt cég tulajdonában az adott ingatlanilletőség nem maradt. A kérelméhez csatolta az érintett ingatlan tulajdoni lapját, amelyből megállapítható, hogy az adott ingatlanilletőség a törölt cég nevén szerepel. Kétségtelen, hogy a törölt cég az érintett ingatlanilletőséget eladta, azonban a Ptk. 117. § (3) bekezdése értelmében a tulajdonjog átruházásához ingatlan esetében a szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, tulajdonosnak azt kell tekinteni, aki az ingatlan-nyilvántartásban ilyenként van feltüntetve. Ez azt jelenti, hogy az érintett ingatlanilletőség az ingatlan-nyilvántartás szerint jelenleg is a törölt cég tulajdonában van.
Utalt a kérelmező arra, kétségtelen, hogy a vagyonrendezési eljárás célja nem az ehhez hasonló probléma rendezése általában, ugyanakkor ismeretei szerint nincs más jogilag szabályozott mód arra, hogy az adott esetben a tulajdonjog kérdése rendeződjék.
A fellebbezés nem alapos.
A jelen eljárásban alkalmazandó a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 119. § (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. E törvényhely (2) bekezdése értelmében a vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp.</a> szabályait - ha e fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A Ctv. 119. § (4) bekezdése alapján az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn.
A Ctv. 119. § (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelmező követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható.
Az adott ügyben a kérelmező azért kérte a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, mert 2008. június 3-án ingatlan adásvételi szerződést kötött V. Jurij, V. Galina és V. Viktória eladókkal annak érdekében, hogy megvásárolja tőlük a B. XI. kerület, 8317/A/30. helyrajzi számon felvett, természetben N. út 18. IV/4. szám alatti társasházi öröklakást, továbbá a B. XI. kerület, 8317/A/40. helyrajzi számon felvett, természetben N. út 18. pinceszintjén lévő teremgarázs 1/48-ad részét. A kérelmező mind a lakás, mind a teremgarázs-rész vételárát kifizette, így az eladók hozzájárultak ahhoz, hogy a kérelmező tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A kérelmező a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét előterjesztette. A lakásingatlan esetében a tulajdonjoga bejegyzésére sor is került, azonban a Budapest I. számú Körzeti Földhivatal határozatával a garázsban meglévő ingatlanilletőség esetében a kérelmét elutasította. Az elutasítás okaként a földhivatal azt jelölte meg, hogy az eladók tulajdonjoga nem került korábban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, így tőlük a kérelmező vevő sem szerezhet tulajdont. A kérelmező a tényállást felderítve megállapította, hogy az eladók a lakást és a garázsingatlant a H. Ingatlanfejlesztő Kft.-től vásárolták meg 2005. november 4-én. E szerződés úgy rendelkezett, hogy az eladó a tulajdonjogát fenntartotta mindaddig, amíg a teljes - 33 300 000 forint - vételár kiegyenlítésre nem kerül. A vételáron belül a lakás ellenértéke 29 900 000 forint volt, a garázsrészé pedig 3 400 000 forint. Bár a vevők a vételár fizetési kötelezettségnek eleget tettek, az eladó a garázsban meglévő ingatlanilletőség esetében elfelejtette a tulajdonjog bejegyzését megengedő nyilatkozatot kiadni, így nem intézkedett a vevők tulajdonjogának bejegyzéséről. Emiatt maradt el a tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A H. Ingatlanfejlesztő Kft. azonban időközben megszűnt, azt a cégnyilvántartásból 2007. május 14-i hatállyal törölték. A garázsban a kérelmező által megvásárolt ingatlanilletőség azonban változatlanul a társaság tulajdonaként van nyilvántartva. A probléma a kérelmező szerint csak úgy oldható meg, ha az arra jogosult elismeri, hogy V. Jurij, V. Galina és V. Viktória a teljes vételárat a garázsrész esetében is kifizette, és hozzájárul a tulajdonjoguk bejegyzéséhez. Kérelmében a kérelmező utalt arra, hogy a vagyonrendezési eljárás lefolytatásához nyilvánvaló jogi érdeke fűződik, hiszen csak így juthat a megvásárolt ingatlantulajdonához. A kérelméhez csatolta a hivatkozott adásvételi szerződéseket; annak igazolását, hogy V. Jurij, V. Galina és V. Viktória a garázsingatlan vételárát megfizette, továbbá annak az igazolását, hogy a kérelmező is megfizette a felek közötti szerződésben meghatározott vételárat. Mellékelte továbbá az ingatlan tulajdoni lapját is.
Az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a törölt cég a tulajdonát igazoltan eladta, azt követően az új tulajdonos adta el a kérelmezőnek, ezért a törölt cégnek nincs olyan tulajdona, ami a vagyonrendezési eljárás tárgyát képezi.
A kérelmező fellebbezésében felhozottak nem alkalmasak az elsőfokú bíróság érdemben helytálló határozatának a megváltoztatására.
A Ctv. felhívott 119. § (4) bekezdése értelmében a vagyonrendezési eljárás során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a kérelmező a törölt cég hitelezője vagy tagja volt-e, illetőleg olyan személy-e, akinek a megjelölt törölt cég vagyonára vonatkozóan követelése áll fenn. A Fővárosi Ítélőtábla több jogerős határozatában - Vpkf.43.830/2005/2.; Vpkf.45.753/2011/3. - kifejtett álláspontja szerint "a vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn" kitétel nem értelmezhető úgy, hogy ebben az eljárásban a kérelmező a törölt cég ingatlanára, vagy egyéb vagyontárgyra valamely tulajdonszerzési jogcímen támaszt igényt. A vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, jellegénél fogva korlátozott lehetőséget biztosít a bizonyítási eljárás lefolytatására. Anyagi jogi (tulajdonjogi) jogvita eldöntésére egy hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, perben, széles körű bizonyítási eljárás lefolytatása útján kerülhet sor, s ilyen peres eljárás keretében állapíthatja meg a bíróság a jogvita eldöntéséhez releváns tényállást és hozhatja meg döntését. A vagyonrendezési eljárás nem helyettesíti a tulajdoni pert, és figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vagyonrendezési eljárás tartamára a törölt cég még időlegesen sem éled fel.
Ebből az következik, hogy a vagyonrendezési eljárás csak olyan vagyontárgyakra indulhat, amelyek a törlés időpontjában - kétséget kizáróan - a törölt cég vagyonához tartoztak, mivel a nemperes eljárás célja az adós vagyonához tartozó vagyontárgy jogi sorsának rendezése. Az adott ügyben a kérelmező a vagyonrendezés lefolytatása iránti kérelmét nem a törölt cég és a kérelmező közötti jogviszonyból eredő követelésére alapította. A kérelmező a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a törölt cég és az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, illetőleg elutasított tulajdonosok (vevők) közötti adásvételi szerződésre hivatkozva kérte. A kérelmező maga állította és bizonyította, hogy a törölt cég a kérelmében megjelölt ingatlant harmadik személyeknek, és nem a kérelmezőnek adta el.
Abban az esetben, ha a kérelmező azt állítja, hogy érvényes adásvételi szerződéssel az ingatlant megvásárolta, csupán a tulajdonjog bejegyzése maradt el, akkor kötelmi igénye lehet a tulajdonjog bejegyzésére. Ez az igény azonban nem a vagyonrendezési eljárásban, hanem polgári peres eljárásban érvényesíthető.
Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel. A kérelmező kezdeményezheti az illetékes hatóságnál a bejelentést, azonban ebben az esetben is a vagyonrendező kötelezettsége a Ctv. 122. § (1) bekezdése értelmében elsődlegesen az, hogy a vagyont értékesítse. A befolyt bevétel pedig ekkor is a vagyonrendezési eljárás költségeinek, illetőleg a hitelezői igényeknek a kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése kötelezettségeik arányában történik meg. A vagyonrendezési eljárás során tehát előfordulhat, hogy a kérelmező igénye ellenére nem jut hozzá a törölt cég vagyonához, mert az a cég többi hitelezőjének kielégítésére is szolgál.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, érdemben helytálló végzését - az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 15. Vpkf. 45.584/2011/4.)