adozona.hu
ÍH 2013.81
ÍH 2013.81
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSBAN UNIÓS JOGHATÓSÁG - AZ ADÓS FŐ ÉRDEKELTSÉGEINEK (COMI) KÖZPONTJA A Cstv. 3. § (1) bekezdésében és az Európai Unió Tanácsának 1346/2000/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott joghatósági szabály az Európai Unióban honos jogalanyok vonatkozásában alkalmazható [Cstv. 3. § (1) bek. a) pont, 1346/2000/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdése, Preambulum 12., 13., 14., 15. bekezdés, Pp. 130. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező a 2011. szeptember 22-én benyújtott kérelmében kezdeményezte a Seychelles szigeteken székhellyel rendelkező adós felszámolását. Kérelmében előadta, hogy az adóssal kötött szerződése alapján az adósnak bérleti díj jogcímén összesen 65 994 624 forint tőke és késedelmi kamatai nem vitatott tartozása keletkezett, amit írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem fizetett meg. A hitelező a Cstv. 25. § (2) bekezdés a) pontja és az 1346/2000. EK rendelet 1. cikkének - preambulumának - (12)...
ÍH 2013.81 HATÁROKON ÁTNYÚLÓ FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSBAN UNIÓS JOGHATÓSÁG - AZ ADÓS FŐ ÉRDEKELTSÉGEINEK (COMI) KÖZPONTJA
A Cstv. 3. § (1) bekezdésében és az Európai Unió Tanácsának 1346/2000/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott joghatósági szabály az Európai Unióban honos jogalanyok vonatkozásában alkalmazható [Cstv. 3. § (1) bek. a) pont, 1346/2000/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdése, Preambulum 12., 13., 14., 15. bekezdés, Pp. 130. § (1) bek. a) pont].
A hitelező a 2011. szeptember 22-én benyújtott kérelmében kezdeményezte a Seychelles szigeteken székhellyel rendelkező adós felszámolását. Kérelmében előadta, hogy az adóssal kötött szerződése alapján az adósnak bérleti díj jogcímén összesen 65 994 624 forint tőke és késedelmi kamatai nem vitatott tartozása keletkezett, amit írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem fizetett meg. A hitelező a Cstv. 25. § (2) bekezdés a) pontja és az 1346/2000. EK rendelet 1. cikkének - preambulumának - (12), (13) bekezdése és 3. cikkének (1) bekezdése alapján kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának az elrendelését. A hitelező szerint az általa csatolt iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van, mivel a felek közti bérleti szerződést az adós képviselője Budapesten írta alá, a szerződést ott is foglalták közokiratba, továbbá erre utal az is, hogy az adós képviseletében a szerződést dr. J.-né dr. B. Ildikó írta alá, és bár az adós nevében eljáró C. Péter az adósnak ugyan nem hivatalos képviselője, de ténylegesen ő vezeti az adós üzletét, és ez harmadik személyek számára is nyilvánvaló.
Az elsőfokú bíróság az 1346/2000. EK rendelet preambulumának 12. és 13. cikkelyére, valamint a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, önmagában az, hogy az adós képviselője a követelés alapjául szolgáló szerződést Budapesten írta alá, még nem igazolja, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja Magyarországon található. Ugyancsak nem támasztja ezt alá az, hogy az adós képviseletében Magyarországon magyar magánszemélyek járnak el, sőt C. Péter levelezéséből és meghatalmazásából az elsőfokú bíróság inkább arra következtetett, hogy az adós a központi adminisztrációját nem Magyarországon vezeti. Erre utal az, hogy az adós képviseletére hivatalosan jogosult személy nem tartózkodik Magyarországon, helyi képviseletét a külföldön aláírt meghatalmazásával képviseletre feljogosított magyar magánszemélyek látják el. A rendelkezésére álló adatokból az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az adós fő érdekeltségei (székhelye) a székhelyén, azaz a Seychelles szigeteken találhatók, ezért az adóssal szembeni felszámolási eljárásra a magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmét a Pp. 130. § (1) bekezdésének a) pontja és a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.
Jogorvoslati kérelme indokolásában az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját megismételve előadta, mivel a bérleti szerződést Budapesten írta alá az adós képviselője és ott foglalták azt közokiratba, így Magyarországgal a cég szoros kapcsolatban van, és ez harmadik személyek felé is nyilvánvaló. Ténylegesen C. Péter vezeti az adós üzletét, az adós pénzügyeit is Magyarországon intézik. Előadta, az adós "a jelen eljárás tárgyát képező bérleti jogviszonyt" további albérletbe adta a saját kizárólagos tulajdonát képező magyarországi székhelyű belföldi cégeknek. Az adós fő tevékenysége tehát Magyarországon van, mivel egy éven belül két belföldi céget is megvett, és azokkal tevékenységet folytat Magyarországon.
Az adós a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alaptalan.
A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság helytálló végzésének a megváltoztatására.
A jelen eljárásra irányadó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 2. § (1) bekezdése szerint e törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. A 3. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg, hogy e törvény alkalmazásában kit kell gazdálkodó szervezetnek tekinteni, e szerint többek között mindazon jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.
Az Európai Unió Tanácsának rendeletalkotási joga azonban csak az Európai Unió tagjaira, illetve az azokban honos jogalanyokra terjed ki. Ebből következően az Unió területén kívüli honosságú (székhelyű) jogalanyokra a Tanács 1346/2000/EK rendelete nem irányadó. A rendelet 3. cikk (1) bekezdésében szabályozott joghatósági szabály csak olyan társaságokra vagy jogi személyekre vonatkozik, amelyeknek a székhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában található. Az ilyen gazdálkodó szervezetek vagy jogi személyek elleni fizetésképtelenségi eljárások megindítására azon tagállam bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségei találhatók. Az Indiai Óceánban található Seychelles Köztársaság azonban nem tagja az Európai Uniónak, következésképpen az ő vonatozásában tagállami bíróság joghatóságát a tanács 1346/2000/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdése nem alapozza meg. A Fővárosi Ítélőtábla egyebekben egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy önmagában a követelés alapját képező szerződés megkötése nem bizonyítja azt, hogy egy gazdálkodó szervezet érdekeltségeinek központja hol található. Továbbá a Magyarországon folytatott gazdasági tevékenység - bármely kiterjedt is legyen - egyéb, Magyarországon kívül folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó adat hiányában nem alkalmas annak megállapítására, hogy az érdekeltségek központja hol található, figyelemmel arra, hogy még intenzív gazdasági tevékenység esetén sem kizárt az, hogy egy gazdálkodó szervezet a világ valamely más országában is hasonlóan kiterjedt gazdasági tevékenységet fejtsen ki.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 44.199/2012/3.)