adozona.hu
ÍH 2013.58
ÍH 2013.58
AZ ALAPÍTVÁNY NEM AZ ALAPÍTÓ VAGYONA - ALAPÍTÓI JOGOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÓ MEGSZŰNÉSE ESETÉN - AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSÁRA TÖRTÉNŐ KIJELÖLÉS LEHETŐSÉGE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN I. Az alapítvány nem tekinthető az alapító jogi személy vagyonának; az alapítványnak mint önálló jogi személynek az alapítótól elkülönült vagyona van. II. Amennyiben az alapító gazdasági társaság összeolvadással megszűnt, az átalakulással létrejött új gazdasági társaság nem lép automatikusan az alapító helyébe; az alapítói jo
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. R. Rt. által létrehozott alapítványt a Fővárosi Bíróság 2005. december 28. napján jogerős végzésével vette nyilvántartásba közhasznú szervezetté minősítése mellett.
A R. Y. Zrt. mint az alapító jogutódja 2012. augusztus 23. napján kérelmet terjesztett elő az alapítvány nyilvántartási adataiban bekövetkezett változás (alapító személye, kezelő szerv, tagjai és elnöke, felügyelő szerv tagjai, alapító okirat módosítása) nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a Fővárosi Törvényszék 2012. n...
ÍH 2013.58 AZ ALAPÍTVÁNY NEM AZ ALAPÍTÓ VAGYONA - ALAPÍTÓI JOGOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÓ MEGSZŰNÉSE ESETÉN - AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSÁRA TÖRTÉNŐ KIJELÖLÉS LEHETŐSÉGE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN
I. Az alapítvány nem tekinthető az alapító jogi személy vagyonának; az alapítványnak mint önálló jogi személynek az alapítótól elkülönült vagyona van.
II. Amennyiben az alapító gazdasági társaság összeolvadással megszűnt, az átalakulással létrejött új gazdasági társaság nem lép automatikusan az alapító helyébe; az alapítói jogokat akkor sem gyakorolhatja, ha egyébként a megszűnt gazdasági társaságnak a polgári jog szabályai szerinti jogutódja. Az alapító halála, megszűnése esetére a törvény kizárólag azt a lehetőséget biztosítja, hogy az alapító még életében, illetve fennállása alatt az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására maga helyett más személyt jelöljön ki [Ptk. 74/A. § (1) bek., 74/B. § (5) bek., 74/C. § (6), (7) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 29. § (3) bek., 38. § (3) bek., 53. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. 80. § (1) bek.].
A C. R. Rt. által létrehozott alapítványt a Fővárosi Bíróság 2005. december 28. napján jogerős végzésével vette nyilvántartásba közhasznú szervezetté minősítése mellett.
A R. Y. Zrt. mint az alapító jogutódja 2012. augusztus 23. napján kérelmet terjesztett elő az alapítvány nyilvántartási adataiban bekövetkezett változás (alapító személye, kezelő szerv, tagjai és elnöke, felügyelő szerv tagjai, alapító okirat módosítása) nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a Fővárosi Törvényszék 2012. november 22. napján kelt 12-I. sorszámú végzésével elutasította. A R. Y. Zrt. 2012. december 11. napján ismételt változás-bejegyzési kérelmet terjesztett elő, bejegyezni kért adatként az alapító jogutódját, a kezelő szervezet tagjait és elnökét, a felügyelő szerv új tagjait és az alapító okirat újonnan elfogadott rendelkezéseit jelölte meg. Egyúttal csatolta az alapítvány egységes szerkezetbe foglalt, 2012. november 26. napján kelt módosított alapító okiratát, valamint a tisztségviselői nyilatkozatokat. 2013. február 4. napján új kérelem-nyomtatvány került benyújtásra.
Ezt követően az elsőfokú bíróság meghozta 14. sorszámú végzését, amelyben az alapítvány megváltozott adatainak nyilvántartásba vétele iránt előterjesztett kérelmet elutasította.
A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alapítvány alapítója jogi személyként a C. R. Rt. volt, amely 2011. december 31. napján került törlésre. A C. R. Rt. átalakulásával, összeolvadás folytán jött létre a R. Y. Zrt., amely jogi személy az alapító jogutódaként kívánta az alapítvány vonatkozásában az alapítói jogokat gyakorolni. A Ptk. 74/A. § (1) bekezdés és 74/B. § (5) bekezdés felhívásával utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a jogi személy megszűnése esetén az alapítói jogokat a továbbiakban a megszűnt jogi személy helyett más jogi személy nem gyakorolhatja, az alapítvány alapító okiratát a jogi személy jogutóda a megszűnt alapító helyett nem módosíthatja. Így megállapította, hogy a nyilvántartási adatok megváltozásának bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, a változás nyilvántartásba vétele törvényi feltételei nem állnak fenn. Rámutatott arra, hogy a kiesett alapító helyett az alapítói jogokat a Ptk. 74/C. § (7) bekezdés értelmében az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy hiányában a bíróság gyakorolhatja a kezelő szervezet vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján. Ilyen kérelem azonban nem volt, ennek hiányában e jogokat a bíróság nem gyakorolhatta. Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság a 2011. évi CLXXXI. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontjára is figyelemmel a rendelkező rész szerint határozott.
A kérelmező a fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, a kérelemben feltüntetett megváltozott alapítványi adatok bejegyzését kérte.
Érdemben előadta: a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése csak az alapító jogutód nélküli megszűnésének esetére értelmezhető. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Ptk. Nagykommentárjára, a KGD 1999. 258. számú döntésre, a 2006. évi IV. törvény szóhasználatára, a 70. § (1) bekezdésére, 79. §-ára, a 2006. évi V. törvény 111. § (1) bekezdés e) pontjára. Ezekből megítélése szerint következik, hogy a jogalkotó eltérő joghatást kívánt fűzni a gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnéséhez és a társaságok átalakulásához, azaz jogutóddal történő megszűnéséhez. Kifejtette, hogy ha az alapítványok létrehozását követően is csak az alapító gyakorolhatná az alapítói jogokat, úgy a Ptk. nem engedné meg a 74/C. § (7) bekezdésében, hogy az alapító szabadon kijelöljön valamely személyt arra, hogy az alapítói jogokat gyakorolja akár megszűnése esetére, akár egyébként. Kiemelte, hogy a gazdasági társaságok átalakulása a társaságok szabad elhatározásából következik be, azaz az átalakulás elhatározásakor a társaság döntése nyilvánvalóan kiterjed arra a körülményre is, hogy az alapítványi alapító személye megváltozzon, és az átalakulással a jogutód alapító a jogelőd alapító helyébe lépjen. Amennyiben az alapítói jogok nem szállnának át a jogutódra, úgy az alapítói jogok jogi sorsát rendezetlennek tartotta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
A Cnytv. 29. § (3) bekezdése alapján benyújtott ismételt változás-bejegyzési kérelemre irányadó a Cnytv. 38. § (3) bekezdése, amely szerint a bíróságnak a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint kellett vizsgálnia, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Ezen túlmenően irányadó volt a Cnytv. 53. § (1) bekezdése is, amely szerint alapítvány esetében a változás-bejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania, és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.
A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése értelmében az alapító az alapító okiratot indokolt esetben az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A rendelkezésre álló iratok szerint az alapítvány alapítója a C. R. Rt. volt. Az alapító okiratban, illetőleg annak a C. R. Rt. alapító általi módosításaiban az alapító a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerint nem rendelkezett az alapítói jogok gyakorlására kijelölésről, ebből következően alapítói jog gyakorlására kijelölt személy nincs.
A cégadatok szerint az alapítvány alapítója a C. R. Rt. 2011. december 31. napján összeolvadás folytán törlésre került a cégnyilvántartásból. Az ekkor hatályos 2006. évi IV. törvény 80. § (1) bekezdése kimondta, hogy összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át. A törvényi rendelkezés értelmében tehát a vagyon száll át, és ebben az értelemben beszélhetünk jogutódlásról az összeolvadással létrejött új jogi személy vonatkozásában. A Ptk. 74/A. § (1) és (2) bekezdés értelmében az alapítvány a nyilvántartásba vételével önálló jogi személy lesz, az alapítvány nyilvántartásba vételét követően az alapító és az alapítvány egymástól függetlenné válik. A Ptk. az alapító részére a tőle függetlenné vált jogi személy működését illetően csak szűk, törvényben meghatározott körben biztosított jogosítványokat, ilyen a Ptk. 74/B. § (5) bekezdése szerint az alapító okirat módosításának lehetősége, a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése szerint a kezelőszerv visszavonása. Ebből az is következik, hogy az alapító jogi személy vagyonának nem tekinthető az alapítvány. Az alapítványnak mint önálló jogi személynek az alapítótól elkülönülő vagyona van. Mindebből pedig következik, hogy az összeolvadással megszűnt alapító helyett az alapító vagyona tekintetében jogutódnak minősülő jogi személy az alapító helyett alapítói jogokat - a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti alapítói jog gyakorlására kijelölés hiányában - nem gyakorolhat.
A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerint az alapító a létezése alatt, a megszűnése előtt jogosult az alapítói jog gyakorlására más személyt kijelölni. Így önmagában ezen rendelkezésből, hogy az alapítónak ilyen jogosultsága volt, nem vonható következtetés arra, amire a fellebbező hivatkozott, hogy az átalakulás elhatározásakor a társaság döntése nyilvánvalóan kiterjedt az alapító személyének változására. Annak ugyanis nem volt akadálya, hogy még az átalakulás, az összeolvadás elhatározása előtt az alapítvány alapítója akként módosítsa az alapító okiratot, hogy kijelöljön az alapítói jogok gyakorlására valamely létező személyt. Ebből is következően a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése nem kizárólag az alapító jogutód nélküli megszűnésének esetére értelmezhető, mivel ilyen rendelkezést e törvényhely nem tartalmaz.
A Fővárosi Ítélőtábla utal az 1/2006. KK vélemény VII.6. pontjára, mely szerint az alapító jogutóda alapítói jogokat az alapító okirat kifejezett rendelkezése hiányában nem gyakorolhat. Miután az átalakult szervezet az átalakulással megszűnik, az alapítvány alapító nélkül marad.
A fentiek kiemelésével az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alapító megszűnt az összeolvadással, az alapító megszűnése folytán nincs alapító, aki jogosult lenne az alapítvány alapító okiratának módosítására, a kezelő szervezet visszavonására, új kezelő szervezet kijelölésére. Mivel pedig a kérelmező nem alapító, így alapító okirat módosítására, az alapítvány nyilvántartási adataiban bekövetkezett változás iránti kérelem benyújtására nem volt jogosult, ezért az elsőfokú bíróság a kérelmet megalapozottan utasította el.
A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek kiemelésével az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 259. § szerint, a 253. § (2) bekezdés értelmében helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 4. Pkf. 25.480/2013/3.)