adozona.hu
BH 1991.4.157
BH 1991.4.157
Gazdasági társaságok által vagy ellen indított perekben a névviselésre, illetőleg a védjegyoltalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elhatárolási szempontjai [Ptk. 77. § (3) -(4) bek., 1969. évi IX. tv. 1-3 §-ai 5. §, 6. § (1) bek., 13. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek. a) pont, 1989. évi 23. tvr. 4. § (1) és (4) bek., 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM r. 2. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1985. június 25. napján rendelte el az I. Információszervezési GMK elnevezésű felperes cégbejegyzését. Ugyanezen bíróság az 1988. június 1. napján meghozott végzésével az I. és T. Rt. cégnevű alperes cégbejegyzését rendelte el. A cégjegyzék A lapjának II. tétele szerint a társaság elnevezésének rövidítésére használt címszó: I. Rt.
A felperes - cégbejegyzés iránti kérelmében feltüntetett - tevékenységi köre: - kereskedelmi és idegenforgalmi kiadványszervezés...
BH 1991.4.157 Gazdasági társaságok által vagy ellen indított perekben a névviselésre, illetőleg a védjegyoltalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elhatárolási szempontjai [Ptk. 77. § (3) -(4) bek., 1969. évi IX. tv. 1-3 §-ai 5. §, 6. § (1) bek., 13. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek. a) pont, 1989. évi 23. tvr. 4. § (1) és (4) bek., 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM r. 2. § (1) bek.].
A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 1985. június 25. napján rendelte el az I. Információszervezési GMK elnevezésű felperes cégbejegyzését. Ugyanezen bíróság az 1988. június 1. napján meghozott végzésével az I. és T. Rt. cégnevű alperes cégbejegyzését rendelte el. A cégjegyzék A lapjának II. tétele szerint a társaság elnevezésének rövidítésére használt címszó: I. Rt.A felperes - cégbejegyzés iránti kérelmében feltüntetett - tevékenységi köre: - kereskedelmi és idegenforgalmi kiadványszervezési tevékenység, piackutatás; - prospektusok, gyártmánykatalógusok, idegenforgalmi ismertetők összeállítása; - szakirodalmi kutatás, bibliográfiák összeállítása; - alkalmazott grafikai tervezés; - arculattervezés, címkék, fotógráfiák és fotók készítése; - idegennyelvű fordítás, tolmácsolás; - gépírás.
Az alperes tevékenységi köre pedig a következőkre terjed ki: - 2211 építésszervezés, 2231 beruházások szervezése, lebonyolítása és beruházási fővállalkozás, 7421 gazdálkodási és ügyviteli szolgáltatás, ezen belül ingatlanközvetítés, 7612 szövetkezeti, személyi tulajdonú lakások, üdülők lés gépkocsitároló építése, szervezése, kezelése, fenntartása.
Ez utóbbi - az alperesi - cégbejegyzést elrendelő végzés szerint a tevékenységi kör "különösen" a következőkre terjed ki:
Ingatlanok közvetítése, ingatlanok vétele és értékesítése, telekingatlanok építésre alkalmassá tétele, tervezési és közművesítési, valamint az ingatlanok út és egyéb megközelíthetőségének biztosításával, piaci értékesítési felépítményes ingatlanok megvalósítása érdekében fővállalkozási tevékenység, építőközösség alapítása, tervezése, építési társulások alapítása, tervezése vagy abban részvétel. Ingatlannal kapcsolatos bérletügyek lebonyolítása, építési és ingatlanértékesítési ügyben információ nyújtása, tanácsadás, szakvélemények készítése. Immobil ingatlanok felhasználása és értékesítésre való alkalmassá tétele, elsősorban tervezési és engedélybeszerzési tevékenységgel, ingatlan-vagyonkezelői szolgáltatások.
A felperes jogosultja a 125 886 lajstromszámú kombinált védjegynek, amely egy stilizált "G" betűből és az alatta feltüntetett "inforg" feliratból áll. A védjegy elsőbbsége 1986. július 19-e. A védjegy árujegyzéke: 16. Áruosztály: papír és papíripari cikkek, karton és kartoncikkek, nyomtatványok, újságok és folyóiratok, könyvek, könyvkötészeti cikkek, fényképek, papíripari cikkek, anyagok művészek részére, tanítási és oktatási eszközök (anyagok, játékkártyák, nyomdabetűk, klisék).
35. Áruosztály: reklámozás, héliografikus reprodukciók, hirdetési anyag, reklámanyag dokumentálása, hirdetési reklámújság, kereskedelmi ügyletek tervezése, reklámanyagok terjesztése, reklámfotók, reklámanyagok sokszorosítása, valamint a reklámanyagok terjesztése és ezek megtervezése.
39. Áruosztály: idegenforgalmi programok szervezése és az ezt propagáló tevékenység.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az I. Rt. megjelölés használatával a 125 886 lajstromszámú védjegyét bitorolja. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alperest a további jogsértéstől tiltsa el, kötelezze nyilatkozattétellel való elégtételadásra, és rendelje el a védjeggyel ellátott termékek lefoglalását, a jogsértő mi-voltuktól történő megfosztásukat [Ptk. 84. § (1) bek.]. A keresettel érvényesített igényét a felperes arra alapozta, hogy az alperes a védjegyét a 35. áruosztályban felsorolt "kereskedelmi ügyletek" fogalma alá tartozó hasonló szolgáltatással kapcsolatosan jogosulatlanul használja.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperes egy stilizált "G' betűből és az alatta feltüntetett "inforg" feliratból álló védjegy használatára jogosult. A védjegy alapvető eleméhez, az "inforg" szóhoz az alperes elnevezése helyett használt úgynevezett címszó "Inforg Rt" valóban az összetéveszthetőségig hasonló. A gazdasági társasági formát rövidítő "Rt" ugyanis a fogyasztókra nézve közömbös tényező, nem alkalmas az összetéveszthetőség kizárására. Ez a veszély fennforog abban az esetben is, ha az alperes az "Inforg" szó használata mellett a teljes cég nevét is feltünteti.
A védjegy árujegyzékében (35. osztály) szereplő kereskedelmi ügyletek fogalmának értelmezése során viszont az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az - adott esetben - csak a felperes lajstromban feltüntetett tevékenységi köréhez igazodó, tehát grafikai és reklámtevékenységgel kapcsolatos kereskedelmi ügyleteket jelenti. Figyelemmel arra, hogy az alperes szolgáltatása ingatlanokkal kapcsolatos, és ebhez a felperes tevékenységi körében felsoroltak nem hasonlóak, ezért a védjegybitorlásnak az áruk hasonlóságával kapcsolatos tényállási ismérve nem valósult meg.
A felperesnek az elsőfokú bíróság ítéletét támadó fellebbezési kérelme annak a keresete szerinti megváltoztatására irányult. A felperes előadta, hogy 1989. január 1. napjától új szolgáltatása a 35. osztályba tartozó "reklám és üzletkötés". Erre tekintettel a peres felek tevékenysége közötti hasonlóság sem zárható ki. Hivatkozott arra, hogy az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálja az árujegyzék és a tevékenységi kör egybeesését, továbbá arra, hogy az elsőfokú bírósági jogi álláspontja szerint a tevékenységi körének bővítése esetén a védjegyként is bejelentett elnevezését az új szolgáltatására nem használhatná.
A fellebbezés nem alapos.
Az 1969. évi IX. tv. (a továbbiakban: Vt.) 1-3. §-aia> és a végrehajtásáról rendelkező 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM rendelet (a továbbiakban: Vr.) szabályozása szerint a védjegy alapvető funkciója, hogy az azonos vagy hasonló rendeltetésű termékeket, illetve szolgáltatásokat egymástól megkülönböztesse. A jogszabályok rendelkezése szerint oltalomban részesülhetnek különösen szavak, szóösszetételek, ábrák, képek, színösszetételek, sík- vagy térbeli alakzatok, hangjelek, fényjelek, továbbá a felsoroltak együttes alkalmazása. A jogszabály a védjegyoltalomból kizárja azt a megjelölést, amely más cég nevével azonos vagy összetéveszthető [Vr. 2. § (1) bekezdés].
A Vt. 5. §-a> és 6. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a lajstromozással keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom megszűnéséig védjegybitorlást követ el, aki másnak a védjegyét - engedélye nélkül - azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatosan használja. [13. § (1) bek.].
A védjegybitorlás törvényi tényállásának együttes feltételei közül az áruk hasonlósága kérdésében az elsőfokú bíróság helytálló jogi álláspontot foglalt el. A bírósági gyakorlat értelmében az áruk akkor hasonlóak, ha közös a rendeltetésük, vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőjük alapján arra lehet következtetni, hogy előállításuk vagy forgalombahozataluk ugyanannál a vállalatnál történt [BH 1984/4/146.].
A jogszabályok helyes értelmezésével állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperest megillető oltalom nem terjed ki "valamennyi kereskedelmi ügyletre". A jogintézmény lényege, hogy az csak áruval (szolgáltatással), illetve "vállalattal" együtt képzelhető el. Tekintettel arra, hogy a felperest megillető oltalom terjedelme korlátozott, az csak a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körre terjed ki, amelytől az alperes eltérő szolgáltatásokat végez, így a védjegybitorlás törvényi tényállásából az egyik feltétel adott esetben nem valósult meg.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy - szemben az elsőfokú bíróság megállapításával - az ábrával kombinált védjegy megkülönböztethetőségének a vizsgálatánál nem lehet kiemelni egyik elemet sem, a védjegyet összes elemeinek együttes összhatásában kell vizsgálni. A felperes védjegye kombinált ábrás védjegy, amelyben a stilizált "G" betű a domináns elem, és ennek alárendelődik a vele együttesen használható "inforg" szó. Mivel a kettő együttes alkalmazása tölti be a védjegy szerepét, ezért a bitorlását csak az követheti el, aki ehhez az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést alkalmaz. A kombinált ábrás védjegy domináns jellemzőjére tekintettel a bitorlás tényét az alperes vonatkozásában megállapítani nem lehet.
A védjegyoltalom a védjegyjogosult felperesnek kizárólagos jogot biztosít arra, hogy a védjegyét az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja. Az oltalom terjedelme azonban csak azokra a szolgáltatásokra terjed ki, amelyeket, a bejelentés időpontjában végzett. Amennyiben az oltalom megszerzését követően a tevékenységi körét bővíteni kívánja, úgy az újabb szolgáltatására is kiterjedő védjegyoltalmat meg kell szereznie.
A jogképességgel bíró személyek névviselési jogát mint alapvető jogosultságot több jogterület szabályozza. A gazdasági társaságokra vonatkozóan az 1988. évi VI. tv. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja> kimondja a név megválasztásának kötelezettségét. A cégkizárólagosság követelményét tartalmazó 1989. évi 23. tvr. 4. §-ának (1) és (2) bekezdései azt kívánják biztosítani, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet folytató azonos elnevezésű cégek bejegyzésére ne kerüljön sor.
A Legfelsőbb Bíróság végül azzal utal a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdésében írt, a felvett név megkülönböztetésre való alkalmasságának követelményét tartalmazó rendelkezésre, hogy erre irányuló kereseti kérelem hiányában e kérdésben állást foglalni nem lehetett (Pp. 215. §-a). A névviselési jog megsértésének, és a védjegybitorlás megállapításának eltérő törvényi tényállások megvalósulása esetén van helye, mivel a védjegy nem az oltalomra jogosult jogi vagy magánszemélyt jelzi, hanem annak tevékenysége során előállított árut, szolgáltatást jelöli.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdésének alkalmazásával hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét.
(Fővárosi Bíróság 3. P. 26 786/1988. - Legf. Bír. Gf. II. 31 290/1990. sz.)