adozona.hu
BH 1991.5.206
BH 1991.5.206
Lényeges eljárási szabályt sért a cégbíróság, ha az eljárást kezdeményező személy (meghatalmazott) képviseleti jogosultságát nem vizsgálja. Az általános meghatalmazás esetét kivéve a meghatalmazást a cégnek a képviselője minden cégbíróság előtti eljárására külön-külön kell megadnia [Pp. 70. § (1) bek., 72. §, 73. § .1) bek., 1988. évi VI. tv. 23. §, 161. § 1989 évi 23. tvr. 14. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a cég "képviseletében eljáró 2. sz. Ügyvédi Munkaközösséget" 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A pénzbírságot azért szabta ki, mert a társasági szerződés 1990. január 16-án keltezett módosítását a jogi képviselő 1990. június 12-én "nyújtotta be a cégbírósághoz".
A jogi képviselő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a pénzbírság kiszabása alóli mentesítését kérte. A késedelem okaként a megbízó mulasztására hivatkozott.
A fellebbez...
BH 1991.5.206 Lényeges eljárási szabályt sért a cégbíróság, ha az eljárást kezdeményező személy (meghatalmazott) képviseleti jogosultságát nem vizsgálja. Az általános meghatalmazás esetét kivéve a meghatalmazást a cégnek a képviselője minden cégbíróság előtti eljárására külön-külön kell megadnia [Pp. 70. § (1) bek., 72. §, 73. § .1) bek., 1988. évi VI. tv. 23. §, 161. § 1989 évi 23. tvr. 14. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a cég "képviseletében eljáró 2. sz. Ügyvédi Munkaközösséget" 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A pénzbírságot azért szabta ki, mert a társasági szerződés 1990. január 16-án keltezett módosítását a jogi képviselő 1990. június 12-én "nyújtotta be a cégbírósághoz".A jogi képviselő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a pénzbírság kiszabása alóli mentesítését kérte. A késedelem okaként a megbízó mulasztására hivatkozott.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az 1989. május 15. napján kötött társasági szerződéssel létrehozott korlátolt felelősségű társaság első ügyvezetője B. P. 1989. május 11. napján hatalmazta meg a 2. számú Ügyvédi Munkaközösséget, hogy a "KFT cégjegyzése" ügyében teljes jogkörrel képviselje. Az ügyintézőként kijelölt dr. L. Z. ügyvéd a társasági szerződést ellenjegyezte, és a bejegyzés iránti kérelmet 1989. május 19-én előterjesztette.
A társasági szerződés 1990. január 16-án történt módosításában foglaltaknak - mint változásnak - bejegyzése iránti kérelem cégbírósági érkeztetése nem felel meg az ügyviteli előírásoknak, mert a példány és melléklet számait nem tünteti fel. A jogi képviselő azonban a kérelem mellékleteit felsorolta, közöttük viszont a meghatalmazása nem szerepel.
A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia (Pp. 72. §-a). Az elsőfokú bíróság ezirányú kötelezettségének nem tett eleget, és ezért elkerülte figyelmét az előzőekben rögzített az a körülmény, hogy a jogi képviselő részére adott meghatalmazás a jelen eljárásra már nem terjed ki. A Pp.</a>-nek a cégeljárásban is alkalmazásra kerülő 70. §-a (1) és (2) bekezdését ugyanis nem lehet oly módon értelmezni, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztésére meghatalmazott meghatalmazása a további kérelmek benyújtására is kiterjed. A jogi képviselet ilyen értelmű magyarázata azt jelentené, hogy a cég törléséig minden iratot hatályosan csak a bejegyzésre meghatalmazott részére lehet kézbesíteni. A jogi személyiségű gazdasági társaságok részére a Pp. 73. §-a lehetőséget biztosít általános meghatalmazás adására, ha ezzel nem élnek, úgy minden egyes eljárást indító kérelem benyújtásakor gondoskodniuk kell az esetleges jogi képviseletükről.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárásban a meghatalmazotti minőség vizsgálatán túlmenően tisztáznia kell a kérelem késedelmes benyújtásának okát, figyelemmel az 1988. évi VI. tv. 23. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 161. §-ának (1)-(3) bekezdésében írt rendelkezésekre, is. A cégbejegyeztetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése önmagában nem alapozza meg a jogi képviselővel szembeni pénzbírság kiszabását, mert a cégbíróságnak vizsgálnia kell a mulasztó személy kilétét. Az elsőfokú bíróság az 1989. évi 23. tvr. 14. §-ának (3) bekezdését anélkül alkalmazta, hogy megfelelő módon - szükség esetén az ügyvezető és a meghatalmazottnak tekintett ügyvéd meghallgatásával - a törvényi előfeltételek fennállása kérdésében állást foglalt volna. Ebből következően az elsőfokú eljárás lényeges szabályát szegte meg, melynek következményét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és a 252. §-ának (2) bekezdése alapján vonta le. Felhívja az elsőfokú bíróságot arra, hogy az alábbiakra vonatkozóan is tegye meg a szükséges intézkedéseket:
- a társasági szerződés módosítása nem felel meg az okiratokra előírt kellékeknek, mert abban utólagosan szövegátfestés történt,
- a két példányú okirat közül az egyik hitelesítés nélküli fénymásolat.
Az észlelt hiányosságok ellenére a társasági szerződésmódosítás cégbírósági záradékolása megtörtént.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31 699/1990. sz.)