adozona.hu
BH 1991.6.249
BH 1991.6.249
A cégbíróság feladata a törvényességi felügyeleti eljárás során. Ezt az eljárást mindenki kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. [1988. évi VI. tv. 11. § (1)-(2) és (4) bek., 1989. évi 23. tvr. 19. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
K. J. és felesége K-né H. I., valamint K. K. és felesége K. Gy. 1989. április 5-én társasági szerződést írtak alá R. T. Mezőgazdasági Termelésszervező és Kereskedelmi Kft (a továbbiakban: R. T. Kft) elnevezéssel. A társasági tevékenységi köre mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés, szolgáltatás és kereskedelem, valamint ehhez kapcsolódóan külkereskedelmi, propaganda tevékenység, piackutatás, csomagolás, anyagmozgatás. A cég székhelye eredetileg Szeged volt. A társaság 1989. október 25-én szé...
A R. T. Kft társasági szerződését megelőzően ennek a társaságnak tagjai 1989. március 23-án aláírtak egy másik társasági szerződést is. Az így létrehozott Kft "EU" néven alakult meg, és az említett magyar tagokon kívül tagjává vált a padovai székhelyű AS. e. Co. olasz cég is, úgy hogy a társaságban való részvételének aránya 50 % volt. A másik 50 % a magyar tagok között egyenlő arányban oszlott meg. Ennek a társaságnak a tevékenységi köre teljesen azonos az utóbb alapított R. T. Kft tevékenységi körével. A társaság székhelye a cégjegyzék szerint ugyancsak Bábolna, telephelye pedig a R. T. Kft eredeti székhelye. Az EU Kft ügyvezetője K-né H. I. tag, illetőleg egy tagsági kapcsolattal nem rendelkező ügyvezetővel is rendelkezik T. J. személyében. Az olasz partnernek a R. T. Kft megalapításáról alakításának időpontjában tudomása nem volt. Az EU Kft cégbejegyzésére 1989. június 5. napján került sor.
Az olasz cég több ízben kifogásolta az EU Kft működését, mert a bejegyzést követően tudomást szerzett arról, hogy magyar partnerei ugyanilyen tevékenységi körrel újabb társaságot alapítottak. Miután a két cég tevékenységi köre teljes mértékben azonos, ezt sérelmesnek és hátrányosnak tartotta az EU Kft szempontjából. Rendellenességeket tapasztalt a pénzügyek intézése, a hitelfelvétel és a gazdálkodás egyéb kérdéseiben is, de ezeket az észrevételeit a magyar partnerek figyelmen kívül hagyták.
Az AS. e. Co. külföldi tag ezért a cégbírósághoz fordult annak érdekében, hogy az EU Kft működését és a R. T. Kft működését is törvényességi szempontból vizsgálja felül, és a cégek működését a törvényes állapot helyreállításáig függessze fel.
Az elsőfokú bíróság az EU Kft és a R. T. Kft ügyében előterjesztett kérelmeket érdemi vizsgálat lefolytatása nélkül azzal utasította el, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nincs indok a felügyeleti eljárás lefolytatására a R. T. Kft-vel szemben.
Az olasz fél a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.
A felülvizsgálat tárgyában hozott elsőfokú végzéssel szemben a megyei főügyészség is fellebbezést nyújtott be, amelyet a Legfőbb Ügyészség kiegészített. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására, mert az elsőfokú bíróság a cégeljárási szabályokban foglalt vizsgálati kötelezettségének nem tett eleget, így nem lehet megállapítani, hogy határozatát mire alapozta.
A R. T. Kft észrevételeiben tagadta a személyi összeférhetetlenséget, és vitatta az olasz cégnek azt a jogát, hogy a R. T. Kft működésére nézve bármilyen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezési joga lenne.
A fellebbezések az alábbiak szerint alaposak.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (cégbíróság) látja el. A (2) bekezdés szerint ezen eljárás keretében a cégbíróság többek között azt is ellenőrzi, hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó szabályokat. A (4) bekezdés pedig kimondja, hogy a cégbíróságnak erre az eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló szabályok az e törvényiben foglalt kiegészítésekkel az irányadók.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 19-24. §-ai szabályozzák a cégbíróságok feladatát a törvényességi felügyeleti eljárás során. A cégbíróság ezen eljárása nem peres eljárás, döntését tárgyaláson kívül hozza meg, meghallgatást annyiban tart, amennyiben ezt jogszabály kötelezővé teszi. Az eljárás a Ctvr. 19. §-ának (3) bekezdése értelmében kérelemre indul. A kérelmet pedig jogosult előterjeszteni az is, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. Az AS. e. Co. cég jogi érdekeltsége kétséget kizáró módon megállapítható - az elsőfokú cégbíróság ezzel ellentétes megállapítása téves volt -, az eljárás lefolytatásának kezdeményezésére tehát jogosult.
Az elsőfokú cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörben való eljárási kötelezettségének nem tett eleget, amikor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a R. T. Kft ügyvezetője K. K. tagja az EU Kft-nak, amely a RT. Kft-vel azonos tevékenységet folytat. Ezt a Gt. 200. §-a (1) bekezdésének a) pontja tilalmazza, és így szól a társasági szerződés 4.6.1. pontja is, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárulását adta. Az új eljárás során tehát vizsgálni kell azt, hogy a társaság alapításakor a felmentést az ügyvezető megkapta-e. Ellenkező esetben vagy ügyvezetői tisztségéről kell lemondania, vagy tagsági viszonyát kell az EU Kft-ben megszüntesse.
Az eljárás során feltétlenül beszerzendő mindkét érintett társaság határozatainak könyve, mert a határozatok csak a határozatok könyvébe való szabályszerű bevezetést követően válnak érvényessé. Be kell szerezni továbbá valamennyi taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, határozatot, melyeknek a bíróság részére történő rendelkezésre bocsátása a Gt. 11. §-ának (2) bekezdése és a Ctvr. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaságoknak amúgyis kötelessége.
Ez az a kérdéskör, amelyben az elsőfokú cégbíróságnak - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva - döntenie kell. Amennyiben törvénysértést állapít meg, úgy nem mellőzhető a Ctvr 20. ;§-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt vagy - az ügy körülményeihez képest - a további súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazása. Ez természetesen nem érinti az egyéb jogszabályokon például, az 1984. évi IV. törvényen alapuló igények érvényesítésének lehetőségét.
A Legfelsőbb Bíróság adatok hiányában a társaság működésének felfüggesztésére nem látott törvényes lehetőséget.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, valamint a Pp. 259. §-a és a 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31 361/1990. sz.)