adozona.hu
BH 1991.6.248
BH 1991.6.248
A jogosult felhívása a fizetési meghagyásos eljárás illetékének a peres eljárás illetéke összegére való kiegészítésére a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban. - Az illeték kiegészítésének elmulasztása esetén a per megszüntetésének van helye [Pp. 322. § (2) bek., 1986. évi I. tv. 27. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes eredetileg fizetési meghagyás útján 432 325 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ki nem egyenlített számlatartozása miatt.
A kötelezett ellentmondása folytán az elsőfokú bíróság végzésével elutasítás terhe mellett, felhívta a felperest, hogy további 12 970 Ft elsőfokú eljárási illetéket 8 nap alatt rójon le. Egyidejűleg arra is kötelezte a felperest, hogy terjessze elő keresetének részletes indokait, jelölje meg bizonyítékait.
A felperes a hiánypótlás, kézhezv...
BH 1991.6.248 A jogosult felhívása a fizetési meghagyásos eljárás illetékének a peres eljárás illetéke összegére való kiegészítésére a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban. - Az illeték kiegészítésének elmulasztása esetén a per megszüntetésének van helye [Pp. 322. § (2) bek., 1986. évi I. tv. 27. § (2) bek.].
A felperes eredetileg fizetési meghagyás útján 432 325 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ki nem egyenlített számlatartozása miatt.A kötelezett ellentmondása folytán az elsőfokú bíróság végzésével elutasítás terhe mellett, felhívta a felperest, hogy további 12 970 Ft elsőfokú eljárási illetéket 8 nap alatt rójon le. Egyidejűleg arra is kötelezte a felperest, hogy terjessze elő keresetének részletes indokait, jelölje meg bizonyítékait.
A felperes a hiánypótlás, kézhezvételét követően a megadott határidőben nem teljesítette az elsőfokú bíróság felhívását. Ezért az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a határozat meghozatalára azért került sor, mivel a felperes az ellentmondás folytán szükségessé vált eljárási illetéket nem egészítette ki. Emiatt a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontjában írtakra, a per megszüntetésének volt helye.
A felperes a végzés ellen fellebbezéssel élt annak hatályon kívül helyezése érdekéiben, "mert az illetékkiegészítésnek - a csatolt bizonylat tanúsága szerint - eleget tett."
A fellebbezés nem alapos.
A felperes fellebbezéséhez csatolt banki igazolás szerint az ellentmondás folytán szükségessé vált további kereseti illeték befizetésére csak a határidő lejárta után került sor, amikor már a bíróság a mulasztás jogkövetkezményét alkalmazta. A felperes a hiánypótlási felhívásban megjelölt egyéb kötelezettségeit azonban mind a mai napig nem teljesítette. Ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyesen járt el, amikor a pert megszüntette. Végzését a Pp. 157. §-ának a) pontjával indokolta. Az elsőfokú bíróság által felhívott Pp. 157. §-ának a) pontja azonban csupán a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján teszi lehetővé a per megszüntetését, de a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja már nem tartozik e körbe.
A per megszüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a következő iránymutatást adja. A Pp.</a>-nek a gazdasági perekre vonatkozó külön szabályai - miként az ismeretes - nem tartalmaznak határozott rendelkezést - ellentétben a Pp. 322. §-ának (2) bekezdésével - arra vonatkozóan, hogy ellentmondás esetén az illeték kiegészítése iránt miként kell az elsőfokú bíróságnak intézkednie, és az illeték lerovásának elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. Az illetékekről szóló 1986. évi I. tv. hatályba lépését nem követte a Pp. 392. §-a (1) bekezdésének módosítása, annak ellenére, hogy az eljárási illetéket a gazdálkodó szervezeteknek is az eljárás megindításakor kell leróniuk. Az illeték kiegészítése elmulasztásának jogkövetkezményeit illetően - különös szabályok hiányában - a Pp.</a> általános szabályai, az azok alapjául szolgáló jogelvek és a kialakult bírói gyakorlat figyelembevétele látszik indokoltnak. A Pp. 393. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kellő időben előterjesztett ellentmondás esetén a keresetlevéllel megindított eljárás szabályait kell alkalmazni. Ezt a rendelkezést a Pp. 391. §-ának (5) bekezdésével összhangban kell értelmezni, amely szerint a fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének. Az ellentmondás benyújtásával, figyelemmel az illetékekről szóló törvény 27. §-ának (2) bekezdésében írtakra, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult át. A "keresetlevél" hiányosságai miatt az eljárásnak ebben a szakáiban a Pp. 157. §-ának a) pontja értelmében a per megszüntetésének nincs helye. Erre a már leírtak szerint nem adnak kellő alapot az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályok. Az illetékhiány azonban a gazdasági perekben sem maradhat jogkövetkezmény nélkül. Ezért a kétségtelenül fennálló joghézagra tekintettel - analógia útján - a Pp. 322. §-ának (2) bekezdése szerint kell a jogosultat az illeték kiegészítésére felhívni, és ennek elmulasztása esetén a pert meg kell szüntetni. Ebben az esetben tehát - a Bírósági Határozatok 1989. évi 2. számában közölt 74. sorszámú jogesetben foglaltaktól eltérően - nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül való elutasításának van helye.
Az elsőfokú bíróság érdemben az előbbieknek megfelelően járt el, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését, figyelemmel a Pp. 259. §-ára, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, annak nincs jelentősége, hogy a felperes az elsőfokú eljárási illetéket utólag lerótta. Ezzel a mulasztás következményei utólag nem orvosolhatók. A mulasztás ugyanis legfeljebb addig pótolható, amíg annak jogkövetkezményeit a bíróság nem alkalmazta.
(Legf. Bír. Gf. I. 31 629/1990. sz.)