adozona.hu
BH 1991.6.239
BH 1991.6.239
I. A gazdasági társaságok átalakulására, illetőleg az egyes társasági formák váltására vonatkozó kötelező jogszabályi rendelkezések eltérései a társasági vagyonképzést illetően [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 218-223. §-ai, 334. § (2) bek., 1989. évi XIII. tv.]. II. A cégeljárásban a cégbejegyző határozat kijavítására is csak a Pp-ben a határozatok kijavítására előírt feltételek megléte esetén van lehetőség [Pp. 224. §, Gt. 27. §, 162. §, 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 16. § (1) bek., 2
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Kft az 1986. október 10-én kelt és a cégbíróság által 1987. március 27-én bejegyzett A. Kereskedő és Szolgáltató polgári jogi társaság átalakulása következtében jött létre. Az átalakulás alapja az 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 334. §-ának (2) bekezdése volt. Az új társaságot az elsőfokú bíróság 1989. július 13-án kelt végzésével jegyezte be. A Kft törzstőkéje 4 000 000 Ft, mely teljes egészében apportból áll. A bejegyzést követően a cég olyan tartalmú beadványt terjesztett elő...
BH 1991.6.239 I. A gazdasági társaságok átalakulására, illetőleg az egyes társasági formák váltására vonatkozó kötelező jogszabályi rendelkezések eltérései a társasági vagyonképzést illetően [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 218-223. §-ai, 334. § (2) bek., 1989. évi XIII. tv.].
II. A cégeljárásban a cégbejegyző határozat kijavítására is csak a Pp-ben a határozatok kijavítására előírt feltételek megléte esetén van lehetőség [Pp. 224. §, Gt. 27. §, 162. §, 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 16. § (1) bek., 25. § (1) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 20. § (1) bek.].
Az A. Kft az 1986. október 10-én kelt és a cégbíróság által 1987. március 27-én bejegyzett A. Kereskedő és Szolgáltató polgári jogi társaság átalakulása következtében jött létre. Az átalakulás alapja az 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 334. §-ának (2) bekezdése volt. Az új társaságot az elsőfokú bíróság 1989. július 13-án kelt végzésével jegyezte be. A Kft törzstőkéje 4 000 000 Ft, mely teljes egészében apportból áll. A bejegyzést követően a cég olyan tartalmú beadványt terjesztett elő, amelyben a 4 000 000 Ft törzstőkéje 8 000 000 Ft-ra való kijavítását kérte. A kérelmet azzal indokolta, nem volt tudomása arról, hogy a hitellel finanszírozott vagyontárgyak is a társaság vagyonaként, azaz törzstőkéjeként veendő figyelembe. A társaságnak ugyanis 4 000 000 Ft értékben olyan vagyontárgyai is vannak, amelyekre ilyen összegű kölcsöntartozás áll fenn.Az elsőfokú bíróság annak megállapítása mellett, hogy a törzstőke összegére vonatkozó újabb előadás a cégjegyzék szempontjából olyan változás, amely a társasági tagok magatartásán, és nem a bíróság eljárásában bekövetkezett elírás, számítási hiba eredményeként állt elő, közzétételi díj és eljárási illeték befizetésére, illetve lerovására kötelezte a társaságot. Ugyanígy az új cégjegyzék nyomtatványok kitöltésére is felhívta a céget.
A korlátolt felelősségű társaság a felhívásnak eleget tett. Jogi képviselője útján azonban fellebbezést terjesztett elő, amelyben a törzstőke 4 000 000 Ft-ról 8 000 000 Ft-ra való módosítását kijavításként kérte kezelni. A fellebbezés indokai szerint az elsőfokú bíróságnak a könyveli beszerzése alapján kötelessége lett volna meggyőződni arról, hogy itt valójában nem módosítás, hanem kijavítás esete áll fenn. A fellebbezés nem alapos.
A cégeljárásról és a cégek törvényességi felügyeletéről rendelkező 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 224. §-a pontosan meghatározza a kijavítás esetkörét. Az adott esetben sem névcseréről, sem hibás névírásról, szám- vagy számítási hibáról vagy más hasonló elírásról nem lehet szó. Annál is kevésbé, mert az újonnan létrejött korlátolt felelősségű társaság bejegyzése során az elsőfokú bíróság mindenben a cég kérelmének megfelelően járt el. A kijavításnak más esetét a cégeljárási szabályok sem ismerik. A Ctvr. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság a bejegyzés felől a becsatolt okiratok alapján dönt, és bizonyítás felvételének az eljárásban nincs helye. Az elsőfokú bíróságot tehát bizonyítási eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem terhelte. Ugyanígy a Gt. 162. §-a a vagyontárgyaknak csak a valós értéken felüli értékelését tiltja, az annál alacsonyabb érték megállapítását nem. A Gt. 27. §-a pedig leszögezi, hogy a cégbejegyzés megtörténte után a társasági szerződés megkötésénél felmerült tévedés, megtévesztés és fenyegetés miatt senki nem hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére.
A Gt. 334. §-a (2) bekezdésén alapuló átalakulás nem azonos azzal a cégforma váltással, amelyről a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. rendelkezik.
Az átalakuló társaság vagyonképzésével kapcsolatos szigorúbb előírások is csak az e törvény alapján történő átalakulások esetében irányadóak. De még az átalakulási törvény sem teszi kötelezővé azt, hogy az átalakuló társaság teljes vagyonát tőkésítse, ez a kötelezettség ilyen formán különösen nem terheli a Gt.</a>-n alapuló módon átalakult szervezeteket. A fentiek alapján megállapítható, hogy az adott esetben nem kijavítási kérelem előterjesztésének, hanem módosítási kérelemnek volt, illetve van helye. A törzstőke felemelésére pedig a Gt. 218-223. §-ainak rendelkezései az irányadóak. Ebből adódóan az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat be kell fizetni, és a cégformának megfelelő cégjegyzék nyomtatványt a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján ki kell állítani.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Somogy Megyei Bíróság mint cégbíróság Cg 1409000310/2. - Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30 853/1990. sz.)