adozona.hu
BH 1991.8.321
BH 1991.8.321
A szerződés semmisségének megállapítása után - ha időközben a kötelezett ellen felszámolási eljárás indul - az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége ellenére késedelmi kamatot a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben csak a felszámolási eljárás közzétételének napjáig lehet érvényesíteni (Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az "ESZKV" Közös Vállalat alperes 1985. június 24-én megállapodást kötött a "Kossuth" Mg. Tsz. felperessel arra vonatkozóan, hogy a felperes tulajdonában álló területeken levő faállományból saját kivitelezésben - továbbfeldolgozásra és értékesítésre - kitermel 4500 m3 fát 700 Ft/m3 egységáron. A megállapodás értelmében az elszámolás havonta - a tényleges kitermelésnek megfelelően - történik. A szerződésben a felek kikötötték, hogy szerződésszegés esetén kötbért fizetnek, illetve a felek egymá...
BH 1991.8.321 A szerződés semmisségének megállapítása után - ha időközben a kötelezett ellen felszámolási eljárás indul - az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége ellenére késedelmi kamatot a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben csak a felszámolási eljárás közzétételének napjáig lehet érvényesíteni (Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek.].
Az "ESZKV" Közös Vállalat alperes 1985. június 24-én megállapodást kötött a "Kossuth" Mg. Tsz. felperessel arra vonatkozóan, hogy a felperes tulajdonában álló területeken levő faállományból saját kivitelezésben - továbbfeldolgozásra és értékesítésre - kitermel 4500 m3 fát 700 Ft/m3 egységáron. A megállapodás értelmében az elszámolás havonta - a tényleges kitermelésnek megfelelően - történik. A szerződésben a felek kikötötték, hogy szerződésszegés esetén kötbért fizetnek, illetve a felek egymásnak ezt meghaladóan teljes kártérítéssel tartoznak.A szerződés az alperes magatartására visszavezethető okból - a szerződésben vállalt munkára engedéllyel nem rendelkezett - meghiúsult.
A felperes keresetében - a szerződés meghiúsulása miatt elmaradt haszon jogcímén - 3 150 000 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Időközben az alperes ellen felszámolási eljárás indult 3. Fpk. 7/1987. szám alatt, a hirdetmény a Magyar Közlönyben 1987. március 10-én jelent meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében - annak megállapítása mellett, hogy a felek között létrejött szerződés az alperes engedélyének hiányában érvénytelen - arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesinek 19 530 Ft-ot és ennek 1986. augusztus 22-től, valamint 83 700 Ft-ot és ennek 1986. november 20-tól járó évi 5 %-os kamatát - ezen összegeket kárkamat címén -, továbbá 308 385 Ft-ot és ennek 1986. január 1. napjától járó, végül 75 600 Ft-ot és ennek 1987. január 1. napjától járó évi 5 %-os kamatát, - ezen utóbbi összegeket elmaradt haszon jogcímén. Az ezt meghaladó felperesi keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Az óvás indokai szerint a felszámolási eljárásról szóló, módosított 1986. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ftvr.) 17. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás közzétételével a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, de a gazdálkodó szervezettel szemben - a szerződésben kikötött kamat kivételével - kamat nem érvényesíthető. A felperes kamatkövetelése nem szerződésen alapul, annak megfizetésére irányuló marasztalás tehát törvénysértő.
Az óvásra tett észrevételében a felperes utalt arra, hogy követelése az alperessel szemben már a felszámolási eljárás közzétételét megelőzően esedékessé vált, hiszen a perindításra 1986. október 20-án sor került. Így a kamat érvényesítésére is jogszabályi lehetősége volt.
Az óvás az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy a felek között létrejött szerződés jogszabályba ütközik, így az a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis. Semmis szerződés esetében az eredeti állapotot kell helyreállítani [Ptk. 237. § (1) bekezdése], vagyis olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. A felperest ennek alapján illette meg a megítélt összeg, amely azonban nem szerződéses jogcímen, hanem az érvénytelenség miatt az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségén alapult.
A Ftvr. 17. §-ának (1) bekezdése két szabályt foglal magában. Rendelkezik az adóssal szembeni követeléseknek a felszámolási eljárás közzétételével bekövetkező esedékessé válásáról, illetve lerögzíti, hogy az adóssal szemben a szerződésben kikötött kamaton kívül kamat más jogcímen nem érvényesíthető. A rendelkezéshez fűzött indokolás szerint a tartozások lejárttá válása nem gazdagíthatja a hitelezőket; ez az indoka annak, hogy a szerződésben kikötött kamaton kívüli, vagyis késedelmi kamatot az adóssal szemben érvényesíteni nem lehet.
A rendelkezés tehát olyan követelésekre vonatkozik, amelyeket a közzététel tett esedékessé, és amelyek a felszámolási eljárás közzétételéig idő előttiek is voltak. A közzététellel bekövetkező esedékesség és az ahhoz kapcsolódó késedelem azonban nem róható az adós terhére, mert az nem jogsértő magatartása miatt, hanem a felszámolási jogszabályok rendelkezésére tekintettel következett be. Ezért nem alkalmazható a Ptk.-nak a 301. § (1) bekezdéséiben foglalt kamatfizetésre vonatkozó szabálya, mert ez valóban méltánytalan helyzetbe hozná az adóst, és előnybe a hitelezőt. A Ftvr. rendelkezésénél fogva nem érvényesül ez a szabály, ha szerződéssel biztosított kamatfizetési kötelezettségről van szó, éspedig az esedékességtől függetlenül.
Abban az esetben azonban, ha még a közzétételt megelőzően az esedékesség beállt, és a jogszabály rendelkezésénél fogva a hitelezőt bármilyen jogcímen késedelmi kamat illetné meg, ennek érvényesítéséire a felszámolási eljárásban, annak közzététele után nincs meg a lehetőség. Késedelmi kamatot a felszámolás alatt állóval szemben csak a közzététel időpontjáig bezárólag lehet érvényesíteni, az azon túli kamatkövetelés érvényesítését a Ftvr. 17. §-ának (1) bekezdése kizárja. Az óvás helyesen mutatott rá arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete törvényt sértett akkor, amikor a kamatfizetés időpontját a kifizetés és nem a felszámolási eljárás közzétételének napjáig, azaz 1987. március hó 10-ig állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének óvással támadott részét megváltoztatta, és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott.
(G. törv. II 31 271/ 1990. sz.)