adozona.hu
BH 1991.8.320
BH 1991.8.320
A névviseléshez fűződő jog megsértése szempontjából - akár a személyiségi-, akár a cégjogi szabályok alkalmazása során - közömbös a felróhatóság kérdése. Ezt csak a névviseléssel kapcsolatos jogsértésből eredő kártérítési igény elbírálásánál kell a bíróságnak vizsgálnia [Ptk. 77 § (1) és (3) bek., 84. § (1) bek. e) pont, 1989. évi 23. tvr. 4. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes K. Vállalatot az Építésügyi Minisztérium 50 974/1965. szám alatt kiadott létesítő okiratával hozta létre. A vállalatot a Törzskönyvi Hatóság tartotta nyilván 1990. január hó 1. napjáig. Ezt követően került cégbejegyzésre a bíróságon 1990. július 4-én. A felperes tevékenységi köre alapvetően lakás- és kommunális építés, termelő beruházások építése, épületfenntartás és korszerűsítés, út-, vasút-, hídépítés, vízi építmények kivitelezése, beruházások szervezése, lebonyolítása, beruházá...
BH 1991.8.320 A névviseléshez fűződő jog megsértése szempontjából - akár a személyiségi-, akár a cégjogi szabályok alkalmazása során - közömbös a felróhatóság kérdése. Ezt csak a névviseléssel kapcsolatos jogsértésből eredő kártérítési igény elbírálásánál kell a bíróságnak vizsgálnia [Ptk. 77 § (1) és (3) bek., 84. § (1) bek. e) pont, 1989. évi 23. tvr. 4. § (2) bek.]
A felperes K. Vállalatot az Építésügyi Minisztérium 50 974/1965. szám alatt kiadott létesítő okiratával hozta létre. A vállalatot a Törzskönyvi Hatóság tartotta nyilván 1990. január hó 1. napjáig. Ezt követően került cégbejegyzésre a bíróságon 1990. július 4-én. A felperes tevékenységi köre alapvetően lakás- és kommunális építés, termelő beruházások építése, épületfenntartás és korszerűsítés, út-, vasút-, hídépítés, vízi építmények kivitelezése, beruházások szervezése, lebonyolítása, beruházási vállalkozás. A vállalat székhelye Budapesten van.Az alperes K. és K. Kft-t a Somogy Megyei Bíróság mint cégbíróság az 1990. március l-jén aláírt társasági szerződés alapján 1990. március 26-án jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alperes Kft tevékenységi köre elsősorban termelő és szolgáltató építmények építése, lakás- és kommunális építés, épületfenntartás, - korszerűsítés, út-, vasút- és hídfenntartás és egyéb ezzel összefüggő szervező, lebonyolító és beruházási fővállalkozói tevékenység. Az alperes székhelye Kaposváron található.
A felperes keresetében arra kérte az elsőfokú bíróságot, tiltsa el az alperest attól, hogy nevében a "Középület-építő" szót vezérszóként használhassa. Utalt arra, hogy a két cég neve összetéveszthetőségig, hasonló, és ezzel magyarázható például az, hogy az alperes megrendelése alapján történt teljesítés után a számlát az ő címére küldték meg kiegyenlítés céljából. Az alperes névviselését egyrészt a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése alapján tartotta sérelmesnek, másrészt az 1984. évi IV. törvény szerint a tisztességtelen verseny tilalmába is ütköző magatartásnak minősítette. Ennek megfelelően igényelte a jogvédelmet és az alperesnek a névhasználattól való eltiltását.
Az alperes e kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a működési területe a megye határait nem haladja meg, ezért nem folytat a felperes számára sérelmes tevékenységet. Ebből adódóan a névviselése sem jelent a felperes számára hátrányt. A felperes által hivatkozott téves számlázás egyedi eset, többre a felperes sem tudott hivatkozni. Utalt arra, hogy névhasználata, illetve névválasztása nem ütközik a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) rendelkezéseibe sem.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokai szerint a Ctvr. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég elnevezésének a cégbíróság illetékességi területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cégek elnevezésétől kell világosan különböznie. A (2) bekezdés szerint a cég elnevezésének az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cégek megnevezésétől is különböznie kell, ha ilyen cég működése köztudomású, vagy arról a cégbíróságnak tudomása van.
Az elsőfokú bíróságnak a cégbejegyzés alkalmával nem lehetett tudomása arról, hogy felperes cég az ország területén működik, mert a korábban a Törzskönyvi Hatóságnál nyilvántartott felperest a cégbíróság csak 1990. július 4-én jegyezte be, szemben az alperes 1990. március 23-i cégbejegyzésével. A cégbíróság tehát eljárása során nem sértett jogszabályt, amikor az alperest a megadott néven cégnyilvántartásba vette. Az alperes sem volt abban a helyzetben, hogy névválasztásának a helyességérői meggyőződhetett volna, mert a felperes akkor a cégnyilvántartásban még nem szerepelt. A téves számlázás a keresetet nem alapozza meg. Miután az alperes terhére sem jogellenesség, sem felróhatóság nem állapítható meg, ez indokolta a kereset elutasítását.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének való helytadást kérte. A fellebbezésben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állást a tisztességtelen gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésben, miután keresetét erre is alapította. Utalt arra, hogy 1965. óta szerepelt nyilvántartásban, névválasztása és névhasználata nem a cégbejegyzéstől függ, miután a cégbejegyzését az időközbeni jogszabályváltozások tették kötelezővé. A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése is korábban nyilvántartásba vett jogi személyekről és nem cégbírósági nyilvántartásról beszél. Álláspontja szerint a felperesi vállalat létezése köztudomású. Végül hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak arra a határozatára, amely az adott kérdést az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás oldaláról megközelítve, hasonló esetben a felperesi keresetnek helyt adott.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a Ctvr. 4. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Önmagában véve az a tény, hogy a névválasztás és annak a cégbírósági bejegyzése során a cégeljárási szabályokat az alperes nem sértette meg, nem jelenti azt, hogy ne okozhatna ezzel mások személyiségi jogát sértő helyzetet. Ennek a sérelmes állapotnak a megszüntetésére szolgálnak a Ptk. 75-85. §-ában meghatározott szabályok. A Ptk. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeiknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A jogsérelem bekövetkezik akkor, ha a (3) bekezdésben foglalt szabály sérelmet szenved.
Tény, hogy a felperes nevét évtizedek óta használja, az is tény, hogy az alperes nevében a cégforma megjelöléstől eltekintve a vállalat egész neve szerepel cégnévként, és az is tény, hogy ez adott már alkalmat az összetévesztésre, A jogsértésnek - hasonló tényállású ügyekben - nem feltétele a felróhatóság, mert az csak esetleges kártérítés megalapozásához szükséges szubjektív tényállási elem; a jogsértés már a jogszabályba ütközés objektív tényénél fogva megvalósul. A felperesnek az alperessel szemben kártérítési igénye nem volt [Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont], az ügy eldöntése szempontjából tehát közömbös, hogy a cégbejegyzés kérelmezésekor az alperesnek volt-e konkrét tudomása a felperes létezéséről vagy sem, illetőleg hogy az adott esetben általában elvárható magatartást tanúsított-e.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetét a Ptk. 77. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján is megalapozottnak ítélte, ezért az 1984. évi IV. törvényben szabályozott tisztességtelen versenyre is alapított kérelem feltételeinek bekövetkezését vizsgálni nem kellett.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti okoknál fogva, a Pp 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta, és a Ptk. 84. §-á (1) bekezdésének b) pontja alapján az alperest a neve jogsértő elemének további használatától eltiltotta.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes és az alperes nevében egyaránt szereplő "középületépítő" szó a cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. 3. §-a (2) bekezdésének> rendelkezései szerint nem minősül vezérszónak. Vezérszó ugyanis az olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cég azonosítást vagy más azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetést szolgálja. A "középületépítő" kifejezés viszont a Ctvr. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti, a cég alapvető tevékenységét tükröző kifejezés.
A teljesítési határidő megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság tekintettel volt arra, hogy a cégnév változtatás a cégbírósági bejegyzésre, új üzleti iratok készítésére, az üzleti partnerek értesítésére is figyelemmel hosszabb időt vesz igénybe. Mindkét fél érdekeit és lehetőségeit szem előtt tartva a Pp. 217. §-ának (2) bekezdése alapján hosszabb teljesítési határidőt engedélyezett.
(Legf. Bír. Gf. II. 32 078/1990. sz.)