adozona.hu
BH 1991.10.411
BH 1991.10.411
A cégbíróság a törvényességi felügyelet során csak az eljárás tárgyát képező határozatot vizsgálja felül. A törvényellenes módon meghozott határozat nem válik érvényessé annak folytán, hogy utóbb a jogszabályoknak megfelelő újabb, azonos tartalmú határozatot hoztak (1989. évi 23. tvr. 19-20. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei főügyészség indítványának helyt adva az elsőfokú bíróság az 1990. április 3. napján hozott végzésével a termelőszövetkezet közgyűlésének 1989. december 14-én kelt 8/1989. számú határozatát megsemmisítette. Megállapította, hogy a közgyűlési határozat az alapszabály rendelkezéseinek módosítását megelőzően lehetővé tette a termelőszövetkezet tulajdonában álló földterületből az értékesítést. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a termelőszövetkezet eljárása a módosított 1987. évi...
BH 1991.10.411 A cégbíróság a törvényességi felügyelet során csak az eljárás tárgyát képező határozatot vizsgálja felül. A törvényellenes módon meghozott határozat nem válik érvényessé annak folytán, hogy utóbb a jogszabályoknak megfelelő újabb, azonos tartalmú határozatot hoztak (1989. évi 23. tvr. 19-20. §).
A megyei főügyészség indítványának helyt adva az elsőfokú bíróság az 1990. április 3. napján hozott végzésével a termelőszövetkezet közgyűlésének 1989. december 14-én kelt 8/1989. számú határozatát megsemmisítette. Megállapította, hogy a közgyűlési határozat az alapszabály rendelkezéseinek módosítását megelőzően lehetővé tette a termelőszövetkezet tulajdonában álló földterületből az értékesítést. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a termelőszövetkezet eljárása a módosított 1987. évi I. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 19. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. A közgyűlés határozatát erre figyelemmel az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette.A termelőszövetkezet a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a közgyűlés határozatának hatályban tartását kérte. Nem vitatta, hogy a közgyűlés a 8/1989. számú határozatát az alapszabály módosítását megelőzően hozta meg. Hivatkozott arra, hogy a "határozat egyben alapszabály módosításnak is minősül", mert azt a termelőszövetkezet erre hatáskörrel rendelkező szerve a szükséges szavazati aránnyal hozta meg. Előadta, hogy azonos tartalommal 1990. március 30-án a 11/1990. számú határozattal módosította a közgyűlés az alapszabályt.
A fellebbezésre tett észrevételében a Legfőbb Ügyészség az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló módosított 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tsztv.) 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezet alapszabály alapján működik; az abban meghatározandó kérdéseket a (3) bekezdés sorolja fel. Az Ftv. 19. §-a (1) bekezdésének az 1989. évi XIX. törvény 5. §-ával megállapított rendelkezése szerint a szövetkezet tulajdonában álló ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat a szövetkezet közgyűlése az alapszabályban meghatározott módon gyakorolja. A törvény egyértelmű szövegezéséből félreértetlenül kitűnik az a jogalkotói szándék, hogy a használat, birtoklás és elidegenítés joga a termelőszövetkezet legfőbb testületi szervét is csak akkor illeti meg és abban a terjedelemben, ahogyan azt a termelőszövetkezet működésének alapokmánya, az alapszabály tartalmazza.
A termelőszövetkezet tulajdonában levő föld elidegenítésének feltételéül megszabott alapszabály-módosítás nem formai kérdés, hanem a tagok összességéből álló szerv olyan tartalmú határozatát jelenti, amely a szövetkezet további működését befolyásolja. Ez a körülmény megköveteli a tagok kellő előzetes tájékoztatását, a vezetőség részére a módosított 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 18. és 19. §-aiban meghatározott feladatok teljesítését. Csak az ily módon előkészített közgyűlés lehet abban a helyzetben, hogy az alapszabályt módosítsa.
Az 1989. évi XX. törvény 1990. január 1. napján hatályba lépett 11. §-a a Tsztv. 123. §-át újra szövegezve kimondta, hogy a termelőszövetkezet feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. A törvényességi felügyelet újra szabályozásával kapcsolatban hatályukat vesztették a Tsztv. 124. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 125. §-ában a termelőszövetkezetekre, termelőszövetkezeti testületi szervekre és a tisztségviselőkre vonatkozó utalások.
A cégbírósági eljárás általános szabályai a törvényességi felügyelet során (a Ctvr. 19-24. §-ai) valamennyi cégformára alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaznak. A szabályozás értelmében a szövetkezetek esetében a cégbíróság biztosítja, hogy az alapszabályaik, a belső szabályzataik megfeleljenek a jogszabályoknak, továbbá a szövetkezet szerveinek határozatai összhangban legyenek a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseivel. A cégbíróság hivatalbóli eljárását kimondó 19. § (1)-(2) bekezdésén túlmenően a (3) bekezdése biztosítja az ügyészség és - többek között - azok számára az eljárás kezdeményezésének jogát, akiknek ehhez jogi érdeke fűződik.
Az elsőfokú bíróság eljárása és a meghozott határozata az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelel. Helytállóan állapította meg a közgyűlési határozat törvénysértő voltát, és helyes jogi következtetés alapján alkalmazta a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt szankciót.
A fellebbezésben előadottakkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a jelen eljárásban irreleváns körülmény az alapszabály 1990. március 30. napján történt módosítása. A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása során csak az adott határozat elbírálására kerülhet sor. A törvényellenes módon meghozott és - emiatt megsemmisített - határozat nem válik érvényessé azáltal, hogy a meghozatalában résztvevők utóbb a jogszabályoknak megfelelő újabb, azonos tartalmú határozatot hoztak.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-a (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hagyta helyben.
(Heves Megyei Bíróság mint cégbíróság Cg. 173/1990. sz., - Legf. Bír. Cgf. II. 30 898/1990. sz.)