adozona.hu
BH 1991.10.410
BH 1991.10.410
A cégbejegyzési eljárás nem függeszthető fel abból az okból, hogy a társasági szerződés szerint nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsátandó dolog tulajdonjogának rendezése folyamatban van [1989. évi 23. tvr. 16. § (2) bek., 25. § (1) bek., Pp. 152. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. V. Kft 1990. január 12-én cégbejegyzési kérelmet nyújtott be. A társasági szerződés szerint a társaság törzstőkéje 5 400 000 Ft, amelyből 2 700 000 Ft pénzbetét és 2 700 000 Ft nem pénzbeli betét. A nem pénzbeli betétet a társaság M. É. és M. I. nevű tagjai szolgáltatták volna. Az apport egyrészt különböző ingóságokat, másrészt a szerződés szerint egy olyan felépítményt jelentett, amely rendeltetését illetően vendéglátó egység, és az állam tulajdonában, de a G. E. vállalat kezelésében l...
BH 1991.10.410 A cégbejegyzési eljárás nem függeszthető fel abból az okból, hogy a társasági szerződés szerint nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsátandó dolog tulajdonjogának rendezése folyamatban van [1989. évi 23. tvr. 16. § (2) bek., 25. § (1) bek., Pp. 152. §].
Az I. V. Kft 1990. január 12-én cégbejegyzési kérelmet nyújtott be. A társasági szerződés szerint a társaság törzstőkéje 5 400 000 Ft, amelyből 2 700 000 Ft pénzbetét és 2 700 000 Ft nem pénzbeli betét. A nem pénzbeli betétet a társaság M. É. és M. I. nevű tagjai szolgáltatták volna. Az apport egyrészt különböző ingóságokat, másrészt a szerződés szerint egy olyan felépítményt jelentett, amely rendeltetését illetően vendéglátó egység, és az állam tulajdonában, de a G. E. vállalat kezelésében levő területen építették a kezelővel történt előzetes megállapodás alapján. A társasági szerződéshez 1. számú mellékletként becsatoltak egy ún. apportlistát, amely egyrészt a vendéglátó egység építésével kapcsolatos költségeket, másrészt az így létrehozott építmény berendezési tárgyait foglalta magában. Beadásra került továbbá a fogyóeszközökről egy összeállítás, ahol csak értékek és számlaszámok voltak feltüntetve; utóbb ehhez vásárlási számlákat mellékeltek.Az elsőfokú eljárás során benyújtásra került az ingatlannyilvántartás alapján készült tulajdoni lap, melynek értelmében az állam tulajdonában és a G. E. vállalat kezelésében van az ingatlan. Egy további tulajdoni lap másolatából azt lehetett megállapítani, hogy 1990. március 12-én M. I. épület-feltüntetési kérelmet nyújtott be, mely érdemben elintézetlen. Ugyanebből a tulajdoni lapból megállapítható az is, hogy ugyanaznap házastársi közös vagyon elismerésének kérelme érkezett a földhivatalhoz, mely érdemben elintézetlen, illetőleg március 6-án egy önálló ingatlannyilvántartásba vételi, érdemben elintézetlen kérelem is benyújtásra került. A tulajdonjogi lap harmadik része 1990. február 14-i érkezéssel jelzálogjog bejegyzési kérelem létét tüntette fel. A társasági szerződés 5/2. pontja önálló üzletrész tulajdonosoknak tünteti fel M. É-t és M. I-t. A szerződés 7. pontja utal arra, hogy üzletrészük értéke törzsbetéteikhez igazodva 25-25 %-ot tesz ki. Nem tartalmaz azonban arra vonatkozó rendelkezést, hogy ezen törzsbetéten belül milyen arányban szolgáltatják az ingó, illetve általuk ingatlannak feltüntetett nem pénzbeli betétet.
Az elsőfokú bíróság több alkalommal rendelt el hiánypótlást. Ebből a fellebbezési kérelem elbírálásáig nem került benyújtásra az ingatlan tulajdonának igazolására alkalmas tulajdoni lap másolat, és nem csatolták be egyes ingóságokra vonatkozóan az apportlistát sem.
Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet a hiányok pótlásának elmulasztása miatt elutasította. A végzésben utalt arra, hogy a nem pénzbeli betétet szolgáltatók az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogukat nem igazolták. Az általuk becsatolt készpénzfizetési jegyzék pedig apportlista céljára alkalmatlan.
A végzéssel szemben a cég fellebbezést nyújtott be. Álláspontja szerint a hiánypótlási kötelezettségnek eleget tett, kivéve az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolására alkalmas okirat becsatolását. Ennek a beszerzéséig azonban a bejegyzési eljárás felfüggesztését kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről rendelkező 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. §-ának c) pontja értelmében gazdasági társaság esetében a kérelemhez mellékelni kell a nem pénzbeli hozzájárulásként a gazdasági társaság tulajdonába adott vagy egyéb jogcímen rendelkezésére bocsátott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát. A rendelkezés célja az, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató kellő módon bizonyítsa: az ingatlan tekintetében olyan jogcíme van, mely alapján a tulajdonjogot vagy használati jogot átruházhatja. A társaság magánszemély tagjai olyan tulajdoni lapot csatoltak be, amelyen tulajdonosi minőségük nem szerepel. A tulajdoni lapon kétségtelenül feltüntetésre került, hogy érdemben elintézetlen épület-feltüntetési kérelem érkezett, de bejegyzésre került az is: házastársi közös vagyon elismerésének kérelme, illetőleg jelzálogjog bejegyzési kérelem érkezett a földhivatalhoz. Ilyen körülmények között pedig a társaság tagjai az ingatlannyilvántartási okirattal tulajdonjogukat nem tudták bizonyítani. A becsatolt apportlista egy része építési költségekre vonatkozik, az építési költség pedig nyilvánvalóan nem azonos a felépítmény tulajdonjogával.
A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében csatolni kell az ügyvezetők nyilatkozatát a természetbeni szolgáltatásról, illetve rendelkezésre bocsátásáról. A cég által becsatolt apportlista csak részben felelt meg ezeknek a követelményeknek. Bizonyos berendezési tárgyakról 134 657 Ft értékben csak készpénzfizetési számlát csatoltak be. Ezeknek a számláknak az alapján kellett volna az apportlista hiányzó részét elkészítenie a cégnek, mely kötelezettségnek felhívás ellenére nem tett eleget.
A cég fellebbezésében a bejegyzési eljárás felfüggesztését kérte az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezéséig. A Legfelsőbb Bíróság erre az alábbiaknál fogva nem látott lehetőséget.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 16. §-ának (2) bekezdése> lehetővé teszi, hogy a cégbíróság az eljárást részben felfüggessze, ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég bejegyzésével egyidejűleg nem teljesíthető, mert a tevékenységi kör egy részéhez hatósági engedély beszerzése vagy további okirat csatolása szükséges. A jogszabály e rendelkezése az adott esetben nem alkalmazható, a cégnek a bejegyzése ugyanis a felsorolt hiányok miatt nem teljesíthető. A Ctv</a>r. rendelkezése pedig csak akkor érvényesül, ha maga a cég bejegyezhető, de bizonyos adatok további engedélyek beszerzése miatt átmenetileg a cégjegyzékbe még nem vezethetőek be.
A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése> akként rendelkezik, hogy amennyiben e jogszabályból és a bejegyzési eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a Polgári Perrendtartás szabályai megfelelően alkalmazandók, Így nem kizárt a Pp. 152. §-ának az alkalmazása a cégbírósági eljárás során sem. A nem pénzbeli betét tulajdonának rendezése azonban nem minősül olyan előzetes kérdésnek a cég alapítása, létrejötte szempontjából, mely a felfüggesztésre okul szolgálhatna. A bejegyzési kérelem alkalmával a cégnek már olyan helyzetet kellett volna teremtenie, hogy a tulajdonjog a cégbejegyzési eljárás során ne legyen vitás. Ugyanakkor az apport tulajdoni helyzete magának a cégnek a létrejötte szempontjából nem előzetes kérdés, hiszen e vagyontárgyat más vagyontárggyal vagy pénzbeli hozzájárulással is fel lehet váltani. A felfüggesztés szabályainak az alkalmazására ilyen körülmények között tehát nincs lehetőség.
Érdemben helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor, amikor a hiányok pótlásának elmaradása miatt a bejegyzési kérelmet elutasította; végzését ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Rámutat azonban a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazását akkor teszi lehetővé, ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik. Ebből adódik, hogy a Pp. 130. §-ának rendelkezései - a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának szabályai - a cégbíróság eljárása során nem alkalmazhatók. Amennyiben a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján van helye elutasításnak
(Heves Megyei Bíróság mint cégbíróság Cg. 10-09-000 018. sz., Legf. Bír. Cgf. II. 30 860/1990. sz.)