adozona.hu
BH 1991.10.409
BH 1991.10.409
A bíróság - akár azonos felek között folyamatban volt - különböző perekben felmerült illetékhiányt és többletet egymásba nem számíthatja be, ezért az illetéklerovásra köteles fél ezt a kötelezettségét egy másik perben lerótt - de visszafizetni rendelt - illetékkel nem teljesítheti [1986. évi I. tv. 53. § (1) bek., 9/1986. (IV. 11.) PM r. 80. § (1) bek. 86. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 13. sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 271 360 Ft tőkét, ebből 266 491 Ft után 1989. szeptember 18-tól a kifizetésig járó évi 25 %-os kamatot, 576 329 Ft után 1989. szeptember 18-tól a kifizetésig évi 20 %-os kamatot, valamint 300 000 Ft eljárási illetéket.
Az ítélet ellen az alperes a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be. Kérte az ítélet megváltoztatásával a felperest megillető követelést a garanciadíjra és kamatra korlát...
BH 1991.10.409 A bíróság - akár azonos felek között folyamatban volt - különböző perekben felmerült illetékhiányt és többletet egymásba nem számíthatja be, ezért az illetéklerovásra köteles fél ezt a kötelezettségét egy másik perben lerótt - de visszafizetni rendelt - illetékkel nem teljesítheti [1986. évi I. tv. 53. § (1) bek., 9/1986. (IV. 11.) PM r. 80. § (1) bek. 86. §].
Az elsőfokú bíróság 13. sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 271 360 Ft tőkét, ebből 266 491 Ft után 1989. szeptember 18-tól a kifizetésig járó évi 25 %-os kamatot, 576 329 Ft után 1989. szeptember 18-tól a kifizetésig évi 20 %-os kamatot, valamint 300 000 Ft eljárási illetéket.Az ítélet ellen az alperes a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be. Kérte az ítélet megváltoztatásával a felperest megillető követelést a garanciadíjra és kamatra korlátozni. A fellebbezést az elsőfokú bíróság 16. sorszámú végzésével a Pp. 237. §-a alapján elutasította, mert a 15. sorszámú 1990. június 28-án kelt végzésével felhívta az alperest a hiányzó jogorvoslati illetéknek 15 napon belül történő pótlására; a végzést az alperes 1990. július 4-én átvette, a hiányt azonban a megadott határidőben nem pótolta.
A végzés ellen az alperes fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megváltoztatásával az ítélet ellen benyújtott fellebbezésének az elbírálását. Hivatkozott arra, hogy az 1990. júliusában benyújtott beadványában a fellebbezési illeték lerovása alól történő mentesítését kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg az alperes mulasztását, és vonta le annak a jogszabályban előírt következményét. Az alperes ugyanis a fellebbezését hiányosan nyújtotta be, és annak ellenére, hogy jogi képviselettel járt el, még csak nem is utalt benne arra, hogy a jogorvoslati illeték lerovását miért mulasztotta el. Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésének pedig a megadott határidőben nem tett eleget, így a bíróság annak következményét a Pp. 237. §-a alapján indokoltan alkalmazta.
Az alperes fellebbezésében foglaltak a mulasztásának kimentésére nem alkalmasak. Az alapiratoknál az alperes által hivatkozott, 1990. július hóban keltezett beadványa nem lelhető fel. A másodfokú bíróság felhívására becsatolta ugyan annak másolatát - amely nem az eredetivel megegyező átütéses példány -, de annak postai feladóvevénye nélkül. Ez utóbbi bizonyítékot a másodfokú eljárás több mint egy hónapos időtartama alatt sem sikerült fellelnie. Ezen túlmenően rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy a bejelentésében felhozott ok az illeték lerovása alól az alperest nem mentesíti. Az alperesnek az illetéklerovási kötelezettségét a módosított 1986. évi I. tv. 53. §-ának (1) bekezdése>, illetve a 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet 80. §-ának (1) bekezdése szerint kell teljesítenie. Ebből következik, hogy egy másik perben lerótt és visszatéríteni rendelt, de még vissza nem kapott illetéket nem lehet figyelembe venni a jelen fellebbezés illetékfizetési kötelezettségének teljesítéseként. A bíróság a különböző perekben felmerült illetékhiányt, illetve többletet egymásba nem számíthatja be. Az illeték törlésére és visszatérítésére az említett PM rendelet 86. §-a irányadó.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta.
(Főv. Bír. 17. G. 46 953/1989. - Legf. Bír. Gf. I. 32 333/1990. sz.)