adozona.hu
BH 2019.12.327
BH 2019.12.327
A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni [2015. évi CV. tv. (Are. tv.) 7. § (1) és (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be a szükséges nyomtatványok kitöltésével, ennek alapján az illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) 2016. január 5-én az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).
[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerin...
[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerint egy újabb nyomtatványsorozatot állított ki az adós és az adóstárs 2016. március 30-i dátummal. A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016. október 17-én kelt levelével tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt közzétette a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 25. § (3)-(4) bekezdése alapján a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében.
[3] A főhitelező 2016. november 23-án listát készített a nyilvántartásba vett igényekről. Ezután a 2017. január 30-án kelt levelében arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve (66 619 549 Ft) az adós tartozása meghaladja a vagyona 200%-át, mely összesen 45 234 720 Ft (az adós ingatlanvagyona a főhitelező nyilvántartása szerint 15 000 000 Ft, és az adós 5 évre számított bevétele 60×253 912 Ft munkabér). Az adós így nem felel meg az Are. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltételnek, ezért az eljárásban való részvételre nem jogosult.
[4] A Szolgálat ez alapján 2017. május 19-én kelt, május 30-án érkezett levelével megküldte az iratokat a bírósághoz. Értesítésében az eljárás lefolytatását kizáró okként az Are. tv. 7-9. §-ában foglalt jogosultsági feltételek fenn nem állását jelölte meg.
[5] Az adós és az adóstárs a bíróság felhívására közölték, hogy a tartozásuk 20%-át vitatják, hangsúlyozták, hogy a főhitelező az eljárás folyamán a számára megfizetett 1 235 000 Ft-ot sem vonta le. Kérték a tartozás számításának felülvizsgálatát.
[7] Az adós és az adóstárs fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az Are. tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezhető legyen. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, mert a kérelmező adóssága a 60 millió forintot meghaladta. Ebben a körben utalt arra, hogy a 7. § (4) bekezdése értelmében a feltételek meglétét az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni.
[8] Jelen esetben a főhitelező a megállapodástervezet előkészítésekor észlelte, hogy az adósok tartozása meghaladta a 60 millió forintot. Az adósok által a főhitelezőnek megfizetett minimális törlesztőrészletek a tartozásba a 7. § (4) bekezdése alapján nem számíthatók be. Erre figyelemmel helytállóan állapította meg a főhitelező kimutatása alapján az elsőfokú bíróság, hogy a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában az adósságrendezési kérelmet hivatalból el kellett utasítani.
[10] Állították az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának, (4) bekezdésének megsértését.
[11] Hangsúlyozták, hogy az adósságrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmük beérkezése után a Szolgálat ellenőrizte a jogosultságot, az eljárás megindításához szükséges feltételek fennállását. Igazolást is kaptak arról, hogy a feltételeknek megfelelnek. A főhitelező is köteles volt megvizsgálni az adatokat, és a hirdetményre a főhitelező koordinálásával és aláírásával egy összegzés került elkészítésre, melyből látható, hogy tartozásaik nem érik el a 60 millió Ft-ot.
[12] Az eljárás kezdeményezésekor tehát megtörtént a kérelem vizsgálata, ezért az eljárás megindításra került és így az Are. tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a bíróságok nem utasíthatták volna el hivatalból az adósok kérelmét az Are. tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva.
[14] A felülvizsgálati kérelemben az adós és az adóstárs azt állították, azért jogszabálysértő a jogerős végzés, mert a bíróságok tévesen nem az adósságrendezési kezdeményezés kezdő időpontjára vonatkozóan vizsgálták a tartozásuk összegét, akkor ugyanis még belefértek a 60 millió forintos korlátba.
[15] A jogerős határozatot a bíróságok csak az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, ezért a Kúria nem vizsgálta a b) pontban írt feltételek fennállását.
[16] Az Are. tv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 5. § a 3. pontjában a következőket tartalmazza
"3. adósságrendezés kezdő időpontja:
a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte".
[17] Az Are. tv. 7. § (1) bekezdése azonban nem az adósságrendezés kezdő időpontjához, hanem az adósságrendezés kezdeményezéséhez ír elő feltételeket. Ebből és - egyebek mellett a 6. § (1) bekezdéséből, 16. § (1) bekezdéséből, 17. § (1) bekezdéséből - az a következtetés vonható le, hogy az adósságrendezés kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak.
[18] Az adósságrendezés kezdeményezése az adós által a kérelem benyújtását jelenti, míg az adósságrendezés kezdő időpontja a törvényi fogalommeghatározás szerint a Szolgálat hirdetményének a megjelenését.
[19] Az Are. tv. szerint az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésekor - az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor - fel kell tüntetnie az általa ismert tartozásokat, mert ennek alapján állapítható meg csak az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállása, mely csak akkor engedi az adósságrendezés kezdeményezését, ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
[20] Az Are. tv. 7. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben írt feltételeket az eljárás kezdeményezésekor - azaz a kérelem benyújtásakor - kell vizsgálni.
[21] Az adósságrendezés lefolytatására való jogosultság megállapítása körében ezért a főhitelezőnek és az ügyben eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kérelem benyújtásakor - 2016. január 5-én - milyen összegű tartozásokkal rendelkezett az adós és az adóstárs.
[22] A főhitelező kimutatása azonban, amelyet a bíróságok döntésük alapjául elfogadtak, nem erre az időpontra vonatkozóan készült. Ez a kimutatás ezért az érdemi döntés alapjául nem szolgálhatott volna.
[23] Mindezek értelmében a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[24] A megismételt eljárásban az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételek vizsgálata során tisztázni kell, hogy az eljárás kezdeményezésének időpontjában az adósnak és az adóstársnak milyen összegű tartozásai álltak fenn.
(Kúria Gfv.VII.30.483/2018.)
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: K. S.
Az adóstárs: K. V.
Az adós és adóstárs jogi képviselője: Dr. Csontos Tibor pártfogó ügyvéd
Az eljárás tárgya: természetes személyek adósságrendezési eljárása
Az elsőfokú bíróság neve és a végzés száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.Are.900.044/2017/10.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.634.814/2018/3.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az adós és az adóstárs
A le nem rótt 30.000 (harmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerint egy újabb nyomtatványsorozatot állított ki az adós és az adóstárs 2016. március 30-i dátummal. A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016. október 17-én kelt levelével tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt közzétette a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény (Are.tv.) 25. § (3)-(4) bekezdése alapján a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében.
[3] A főhitelező 2016. november 23-án listát készített a nyilvántartásba vett igényekről. Ezután a 2017. január 30-án kelt levelében arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve (66.619.549 Ft) az adós tartozása meghaladja a vagyona 200%-át, mely összesen 45.234.720 Ft (az adós ingatlanvagyona a főhitelező nyilvántartása szerint 15.000.000 Ft, és az adós 5 évre számított bevétele 60x253.912 Ft munkabér). Az adós így nem felel meg az Are.tv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltételnek, ezért az eljárásban való részvételre nem jogosult.
[4] A Szolgálat ez alapján 2017. május 19-én kelt, május 30-án érkezett levelével megküldte az iratokat a bírósághoz. Értesítésében az eljárás lefolytatását kizáró okként az Are.tv. 7-9. §-ában foglalt jogosultsági feltételek fenn nem állását jelölte meg.
[5] Az adós és az adóstárs a bíróság felhívására közölték, hogy a tartozásuk 20%-át vitatják, hangsúlyozták, hogy a főhitelező az eljárás folyamán számára megfizetett 1.235.000 Ft-ot sem vonta le. Kérték a tartozás számításának felülvizsgálatát.
[7] Az adós és az adóstárs fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az Are.tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezhető legyen. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, mert a kérelmező adóssága a 60 millió forintot meghaladta. Ebben a körben utalt arra, hogy a 7. § (4) bekezdése értelmében a feltételek meglétét az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni.
[8] Jelen esetben a főhitelező a megállapodástervezet előkészítésekor észlelte, hogy az adósok tartozás meghaladta a 60 millió forintot. Az adósok által a főhitelezőnek megfizetett minimális törlesztőrészletek a tartozásba a 7. § (4) bekezdése alapján nem számíthatók be. Erre figyelemmel helytállóan állapította meg a főhitelező kimutatása alapján az elsőfokú bíróság, hogy a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában az adósságrendezési kérelmet hivatalból el kellett utasítani.
[10] Állították az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának, (4) bekezdésének megsértését.
[11] Hangsúlyozták, hogy az adósságrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmük beérkezése után a Szolgálat ellenőrizte a jogosultságot, az eljárás megindításához szükséges feltételek fennállását. Igazolást is kaptak arról, hogy a feltételeknek megfelelnek. A főhitelező is köteles volt megvizsgálni az adatokat, és a hirdetményre a főhitelező koordinálásával és aláírásával egy összegzés került elkészítésre, melyből látható, hogy tartozásaik nem érik el a 60 millió Ft-ot.
[12] Az eljárás kezdeményezésekor tehát megtörtént a kérelem vizsgálata, ezért az eljárás megindításra került és így az Are.tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a bíróságok nem utasíthatták volna el hivatalból az adósok kérelmét az Are.tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva.
[14] A felülvizsgálati kérelemben az adós és az adóstárs azt állították, azért jogszabálysértő a jogerős végzés, mert a bíróságok tévesen nem az adósságrendezési kezdeményezés kezdő időpontjára vonatkozóan vizsgálták a tartozásuk összegét, akkor ugyanis még belefértek a 60 milliós korlátba.
[15] A jogerős határozatot a bíróságok csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, ezért a Kúria nem vizsgálta a b) pontban írt feltételek fennállását.
[16] Az Are.tv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 5. § a 3. pontjában a következőket tartalmazza
"3. adósságrendezés kezdő időpontja:
a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte".
[17] Az Are.tv. 7. § (1) bekezdése azonban nem az adósságrendezés kezdő időpontjához, hanem az adósságrendezés kezdeményezéséhez ír elő feltételeket. Ebből és - egyebek mellett a 6. § (1) bekezdéséből, 16. § (1) bekezdéséből, 17. § (1) bekezdéséből - az a következtetés vonható le, hogy az adósságrendezés kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak.
[18] Az adósságrendezés kezdeményezése az adós által a kérelem benyújtását jelenti, míg az adósságrendezés kezdő időpontja a törvényi fogalommeghatározás szerint a Szolgálat hirdetményének a megjelenését.
[19] Az Are.tv. szerint az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésekor - az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor - fel kell tüntetnie az általa ismert tartozásokat, mert ennek alapján állapítható meg csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállása, mely csak akkor engedi az adósságrendezés kezdeményezését, ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
[20] Az Are.tv. 7. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben írt feltételeket az eljárás kezdeményezésekor - azaz a kérelem benyújtásakor - kell vizsgálni.
[21] Az adósságrendezés lefolytatására való jogosultság megállapítása körében ezért a főhitelezőnek és az ügyben eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kérelem benyújtásakor - 2016. január 5-én - milyen összegű tartozásokkal rendelkezett az adós és az adóstárs.
[22] A főhitelező kimutatása azonban, amelyet a bíróságok döntésük alapjául elfogadtak, nem erre az időpontra vonatkozóan készült. Ez a kimutatás ezért az érdemi döntés alapjául nem szolgálhatott volna.
[23] Mindezek értelmében a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[24] A megismételt eljárásban az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételek vizsgálata során tisztázni kell, hogy az eljárás kezdeményezésének időpontjában az adósnak és az adóstársnak milyen összegű tartozásai álltak fenn.
[26] Az adós és az adóstárs személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
[27] A felülvizsgálati eljárásban az adóson és az adóstárson kívül más, ellenérdekű fél nem vett részt, így a Kúria nem állapíthatta meg, hogy a pártfogó ügyvéd díja más fél terhére esik.