adozona.hu
BH 1990.12.483 A gazdálkodó szervezetek átalakulása önmagában nem csupán az átalakuló szervezet megszűnésével jár, hanem egyidejűleg új szervezet alakulását is jelenti. Az átalakult társaságból "kiválni" azonban már csak a társasági törvény rendelkezései szerint lehet, a tagok tehát üzletrészeiket csak az átalakulás cégbejegyzése után értékesíthetik [1989. évi XIII. tv. 8. §. (1)-(2) bek., 11. § (1) bek., 39. § (3) bek., 74. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 170. §, 171. § (1)-(3) bek., 172. §].
BH 1990.12.483 A gazdálkodó szervezetek átalakulása önmagában nem csupán az átalakuló szervezet megszűnésével jár, hanem egyidejűleg új szervezet alakulását is jelenti. Az átalakult társaságból "kiválni" azonban már csak a társasági törvény rendelkezései szerint lehet, a tagok tehát üzletrészeiket csak az átalakulás cégbejegyzése után értékesíthetik [1989. évi XIII. tv. 8. §. (1)-(2) bek., 11. § (1) bek., 39. § (3) bek., 74. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 170. §, 171. § (1)-(3) bek., 172. §].
A gazdálkodó szervezetek átalakulása önmagában nem csupán az átalakuló szervezet megszűnésével jár, hanem egyidejűleg új szervezet alakulását is jelenti. Az átalakult társaságból "kiválni" azonban már csak a társasági törvény rendelkezései szerint lehet, a tagok tehát üzletrészeiket csak az átalakulás cégbejegyzése után értékesíthetik [1989. évi XIII. tv 8. §. (1)-(2) bek., 11. § (1) bek., 39. § (3) bek., 74. § (1) bek., 1988. évi VI. tv 170. §, 171. § (1)-(3) bek., 172. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "H" Ipari- és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezésű gazdasági társaság a cégbejegyzés iránti kérelmét 1990. január 17-én terjesztette elő az elsőfokú bíróságnál.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a bejegyezni kért korlátolt felelősségű társaság a "H" G. és V. Szolgáltató Kisszövetkezet átalakulásával jött létre. A kérelem mellékleteiként becsatolt okiratok megvizsgálását követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok az alak...
BH 1990.12.483 A gazdálkodó szervezetek átalakulása önmagában nem csupán az átalakuló szervezet megszűnésével jár, hanem egyidejűleg új szervezet alakulását is jelenti. Az átalakult társaságból "kiválni" azonban már csak a társasági törvény rendelkezései szerint lehet, a tagok tehát üzletrészeiket csak az átalakulás cégbejegyzése után értékesíthetik [1989. évi XIII. tv. 8. §. (1)-(2) bek., 11. § (1) bek., 39. § (3) bek., 74. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 170. §, 171. § (1)-(3) bek., 172. §].
A "H" Ipari- és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezésű gazdasági társaság a cégbejegyzés iránti kérelmét 1990. január 17-én terjesztette elő az elsőfokú bíróságnál.Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a bejegyezni kért korlátolt felelősségű társaság a "H" G. és V. Szolgáltató Kisszövetkezet átalakulásával jött létre. A kérelem mellékleteiként becsatolt okiratok megvizsgálását követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok az alaki hiányosságaikon túlmenően, olyan lényeges tartalmi eltéréseket is tartalmaznak, amelyek miatt érvénytelenek. Utalt arra, hogy az okiratok semmissége, az átalakulás "jogsértő módja" utólag "döntő részében nem orvosolható".
A kérelmező jogi képviselője a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a hiánypótlás elrendelését. Hivatkozott arra, hogy az érvényes okiratok a birtokában vannak és a becsatolásukkal kiküszöbölhetővé válnának az elsőfokú bíróság által kifogásolt semmisségi okok.
A fellebbezés nem alapos.
Az adott ügyben a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, az 1990. évi XVIII. tv-nyel módosított 1989. évi XIII. tv. (továbbiakban: Át.) IV. fejezetében foglaltak az irányadóak. Az Át. 39. §-ának (3) bekezdése értelmében a szövetkezet akkor alakulhat át gazdasági társasággá, ha az összes tagok kétharmada titkos szavazás során az átalakulás mellett foglal állást. Amennyiben a tagok a törvényben megkívánt arányban így döntenek, a kisebbségben maradók a szövetkezetből - az általános szabályok szerint - kiléphetnek, kiválhatnak. A törvény kimondja, hogy ha az átalakulási közgyűlés az átalakulás mellett döntött, a korlátolt felelősségű társaság első taggyűléseként, illetőleg a részvénytársaság alakuló közgyűléseként folytatja munkáját az 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) szabályainak megfelelően.
A szövetkezetek átalakulása során a törvény az előzőekben írt eljárási garanciákkal a tagság többségének akaratérvényesülését kívánta biztosítani. Az átalakulás tárgyában ezért a tagoknak ugyan titkosan kell szavazniuk, de ha a jogszabályban megkívánt arányban e mellett döntenek, úgy az anonimitásuk megszűnik, mivel - az adott esetben - folytatniuk kell a Gt. rendelkezéseinek megfelelően a taggyűlést. Döntésüknek az ily módon való nyilvánosságra hozatala egyben a jogállásuk rendezését is jelenti, mert az átalakulás mellett állásfoglalók a létrehozott gazdasági társaság tagjainak tekintendők.
Az iratokhoz becsatolt, 1989. december 31-én keltezett közgyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, hogy 15 tag az átalakulás mellett szavazott, a fellebbezésből pedig az, hogy a még jelenlevő B. L-né "nem kívánt a kft tagja lenni". Ez utóbbi körülmény ellentmond a jegyzőkönyvben rögzített "egyhangú" határozathozatalnak, de kétségtelen, hogy az Át. határozatképességi szabályát nem sértette meg, mivel az összes tag kétharmada biztosan jelen volt.
A jelen esetben az átalakulási közgyűlés munkája a határozat meghozatalával nem fejeződött be. M. R. elnök ugyanis "indítvánnyal élt, hogy aki nem kíván az új kft-ban részt venni, annak a jelen közgyűlés döntésével részjegye és céljegye kerüljön kifizetésre". Az átalakulás mellett állásfoglaló tagok közül csak a kisszövetkezet elnöke és B. J-né nem kérte részét a szövetkezeti vagyonból, így az ő részvételükkel tartották meg az első taggyűlést.
Az előzőekből okszerűen csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a minimális (vagy azt megközelítő) tagságú kisszövetkezetben a tagok - M. R. és B. J-né kivételével - 1990. január 1. napjától semmiféle gazdálkodó szervezeti formában nem kívántak együttműködni. Az előzőekben megnevezett két személy azonban élni kívánt az Át. 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében kimondott általános jogutódlás, és ennek pénzügyi követ- kezményeként az Át. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti adó- és illetékmentesség lehetőségével. Ennek a célnak elérése érdekében és a többi tag akaratának figyelembevételével történt M. R. "indítványának" előterjesztése, amelynek eredményeként az átalakulással létrehozott korlátolt felelősségű társaság tagjainak száma 15 főről 2 főre csökkent. Ez a körülmény azonban az átalakulás eljárási garanciáink megkerülését, kijátszását jelenti.
Az átalakulás önmagában nem csupán az átalakuló szervezet megszűnésével jár, hanem egyben az újonnan megalakult gazdasági társaság létrejöttét is jelenti, ezért az Át. 74. §-ának (1) bekezdése a korábbi szervezet megszűnésének és a gazdasági társaság létrejöttének időpontját egyidejűleg a cégbejegyzés napjában határozza meg. A már hivatkozott törvényi rendelkezések értelmében az átalakulással létrehozott korlátolt felelősségű társaságból "kiválni" csak a Gt. szabályai szerint lehet. Ez azt jelenti, hogy csak ettől kezdődően értékesíthetik a tagok üzletrészeiket a Gt. 170-171. §-ainak megfelelően.
Az elsőfokú bíróság végzése érdemben helyes, azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta, de mert megállapította, hogy a jelen eljárás tárgyát képező átalakulás folyamatában súlyos jogszabálysértések történtek, amelyek miatt a célzott formaváltás érvényesen nem jött létre, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésében kifejtettektől eltérő indokok alap- ján állapította meg az átalakulás jogszabálysértő voltát.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 941/1990. sz.)