adozona.hu
BH 1990.12.478 I. Jogszabályt sért s ezért semmis a részvénytársaság alapszabályának azon rendelkezése, amely az igazgatóságot az ún. ideiglenes részvényeknek a nyilvános árverés mellőzésével történő értékesítésére jogosítja fel [1988. évi VI. tv. 238. § (2)-(3) bek., 264. § (3) bek., 265. §].
BH 1990.12.478 I. Jogszabályt sért s ezért semmis a részvénytársaság alapszabályának azon rendelkezése, amely az igazgatóságot az ún. ideiglenes részvényeknek a nyilvános árverés mellőzésével történő értékesítésére jogosítja fel [1988. évi VI. tv. 238. § (2)-(3) bek., 264. § (3) bek., 265. §].
II. A cégbírósági eljárás felfüggesztésére nem kerülhet sor akkor, ha a cég tevékenységi köre teljes egészében hatósági engedélyhez kötött, az engedélyt azonban még nem kapta meg [1989. évi 23. tvr. 16. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1989. február 10-én aláírt alapító okirat szerint 18 alapító mint részvényesek zártkörű alapítással részvénytársaságot hoztak létre. Az alapításban egy külföldi részvénytársaság és egy külföldi természetes személy is részt vett. Az alapító okirat szerint a társaság alaptőkéje 71 600 000 Ft, melyből 20,5 millió forint nem pénzbeli hozzájárulás volt. Az apport 20 millió forint értékben mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló föld, 500 000 Ft értékben szellemi apport, melyet a kül...
BH 1990.12.478 I. Jogszabályt sért s ezért semmis a részvénytársaság alapszabályának azon rendelkezése, amely az igazgatóságot az ún. ideiglenes részvényeknek a nyilvános árverés mellőzésével történő értékesítésére jogosítja fel [1988. évi VI. tv. 238. § (2)-(3) bek., 264. § (3) bek., 265. §].
II. A cégbírósági eljárás felfüggesztésére nem kerülhet sor akkor, ha a cég tevékenységi köre teljes egészében hatósági engedélyhez kötött, az engedélyt azonban még nem kapta meg [1989. évi 23. tvr. 16. § (2) bek.].
Az 1989. február 10-én aláírt alapító okirat szerint 18 alapító mint részvényesek zártkörű alapítással részvénytársaságot hoztak létre. Az alapításban egy külföldi részvénytársaság és egy külföldi természetes személy is részt vett. Az alapító okirat szerint a társaság alaptőkéje 71 600 000 Ft, melyből 20,5 millió forint nem pénzbeli hozzájárulás volt. Az apport 20 millió forint értékben mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló föld, 500 000 Ft értékben szellemi apport, melyet a külföldi természetes személy szolgáltatott volna.Az alapító okiratban a társaság tevékenységi körként a tartalmilag közelebbről meg nem határozott "különleges gazdasági övezetben" való ipartelepítést, kereskedelmi üzletkötői tevékenységet tüntette fel. A cégiratokból nem lehet megállapítani - a cégbejegyzésnek egyébként ez nem feltétele - hogy a "különleges gazdasági övezet" milyen konkrét gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, illetve vám- és devizafeltételeket jelentett volna.
Az alapító okirat aláírásával egyidőben az alapítók a Pénzügyminisztériumtól és a Magyar Nemzeti Banktól, valamint a Minisztertanács Hivatalától a tevékenység folytatására engedélyt kértek. Az érintett szervek a kérelmet azzal utasították el, hogy ennek a tevékenységnek a folytatására nincs lehetőség, mert - "különleges gazdasági övezet" mint jogi kategória nem létezik; ha a társaság által megvalósítandó tevékenységet engedélyezni kívánnák, ahhoz jogszabály módosításra lenne szükség, - nem engedhető meg, hogy belföldön külföldi jogszabály rendelkezései alapján működjön gazdasági társaság, - vámmentesség nem biztosítható a társaságnak, miután a tevékenységének helye nem vámszabad terület, és végül a magyar állampolgárságú munkavállalók valutában nem kaphatják meg jövedelmüket.
Az elsőfokú bíróság a céget végzésben 28 pontból álló hiánypótlásra kötelezte, egyrészt hogy a hiányzó okiratokat csatolják, másrészt hogy az alapító okiratot - a jogszabállyal ellentétes rendelkezései tekintetében - módosítsák. A cég a hiánypótlásnak csak részben tett eleget, mert nem pótolta az alábbi hiányokat: a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket nem csatolta, nem nyújtotta be a részvények értéke 30 %-ának befizetéséről szóló pénzintézeti igazolást, valamint egyes vezető tisztségviselők erkölcsi bizonyítványát. Nem igazolta a cég a tárgyi és szellemi apport szolgáltatásának jogi feltételeit. Elmaradt az elsőfokú bíróság által megkívánt alapító okirat módosítása is, ami egyrészt a részvényekre esedékes befizetések elmulasztását, másrészt a határozatképtelen közgyűlés ismételt megtartását szabályozta.
Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet a hiánypótlás nem teljesítése miatt elutasította.
A végzéssel szemben a cég jelentett be fellebbezést; az eljárás felfüggesztését kérte a szükséges engedélyek beszerzéséig, majd ezt követően a végzés hatályon kívül helyezését és a részvénytársaság bejegyzésének elrendelését kérelmezte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a cég tevékenységét és az ehhez kapcsolódó statisztikai jelzőszámokat azért nem tudta pontosan megjelölni, mert ez idő szerint nem kapták meg azokat az engedélyeket, amelyeknek birtokában a tevékenységi kör behatárolható lenne. Előadása szerint a banki igazolást csatolta. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a társaság zártkörű alapítású lévén, lehetősége van arra, hogy a be nem fizetett részvényeket a többi részvényes saját jegyzése arányába átvegye, illetve azokat értékesítse. Utalt arra, hogy ilyen tekintetben nincs kogens szabályozás. Álláspontja szerint nem sérti a társasági törvény rendelkezéseit az alapszabály akkor, amikor azt rögzíti, hogy a határozatképtelen közgyűlés a nyolcadik napon is megismételhető. Sérelmezte végül hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt hozott az elsőfokú bíróság elutasító végzést.
A Legfelsőbb Bíróság a tényállást annyiban egészíti ki, hogy az alapítási szakban nem működött közre könyvvizsgáló, továbbá megállapítja, hogy az alapítók között dr. Sz. L. személyében külföldi természetes személy is volt.
A fellebbezés csak részben alapos, ez azonban az ügy érdemi eldöntését az alábbiak szerint nem befolyásolja.
1. A cégbejegyzés iránti kérelem elbírálása idején hatályban volt 6/1985. (XI. 6.) IM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése - közvetett módon - előírta a statisztikai jelzőszámoknak megfelelő tevékenységi kör meghatározását. A 17. § (2) bekezdés b) pontja pedig a tevékenység folytatásához szükséges engedélyek becsatolására kötelezte a társaságot. Az iratokból megállapíthatóan a cég olyan tevékenységet kíván folytatni, és ezt olyan jogi feltételek között kívánja tenni, amelyre jogszabályi lehetőség nincs, illetve a jelenleg érvényben levő jogszabályokkal ellentétes. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank kifejezetten elutasító álláspontra helyezkedett a cég tevékenységi körével kapcsolatban.
A cégbejegyzési eljárásnak a szükséges engedélyek beszerzéséig való felfüggesztésére egyébként nincs lehetőség. Felfüggesztésre ugyanis - a Polgári Perrendtartásban megjelölt feltételek megléte esetén történő felfüggesztéstől eltekintve [Pp. 152. § (2) bek.] - csak az 1989. évi 23. tvr (továbbiakban: Ctvr) 16. §-ának (2) bekezdése alapján kerülhetne sor, amikor a cég tevékenységi körének egy részéhez - és nem az egészhez - szükséges hatósági engedély beszerzése van folyamatban. Ez a felfüggesztés tehát mindig csak részleges lehet, és a cégbejegyzésnek nem lehet akadálya. Az adott esetben azonban a cég tevékenységének egésze engedély alá esik, illetve esne, ha ennek jogszabály feltételei fennállanának. Ahogy az ügyben eljárt hatóságok erre utaltak, a tevékenység erre irányuló jogszabálymódosítás nélkül nem engedélyezhető. Ha utóbb ilyen jogszabály születne is, ennek az alapító okirat létrejöttére visszaható hatálya semmilyen körülmények között nem lenne, azaz az 1989. február 10-én kötött megállapodás utóbb érvényessé nem válhat.
A Ctvr 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 152. §-ban meghatározott felfüggesztési okok sem állanak fenn (egy esetleges jogszabályi módosítás nem lehet ilyen ok), így a felfüggesztésre irányuló kérelem alaptalan.
2. Az iratokhoz a cég hivatkozása ellenére a pénzintézeti igazolás nem lett becsatolva.
Részvénytársaságot nyilvános vagy zártkörű alapítással lehet létrehozni. A különbség mindössze az alapítás módjában van, egyéb tekintetben mindkét módon létrehozott részvénytársaságra ugyanazok a szabályok az irányadók [1988. évi VI. törvény (Gt.) 260. § (3) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy zártkörű alapításnál az alapító okirat mellé kell csatolni a banki igazolást az összes részvény névértéke 30 %-ának befizetéséről [Gt. 260. §-hoz fűzött miniszteri indokolás és Gt. 262. §-ánák (2) bekezdés c) pontja]. Ha ezt a részvényesek nem teljesítik - ebben az esetben természetesen nem az egyéni részvényjegyzők befizetési kötelezettségéről van szó [Gt. 257. § (3) bek.] -, a társaság érvényesen nem alakulhat meg. Az alaptőke 30 %-ának befizetése alakulási, így bejegyzési feltétel is, amelyet a társaság nem igazolt.
3. Nem megalapozott a részvénytársaság fellebbezése abban a tekintetben, hogy az alapszabály diszpozitív módon rendezheti a részvénybefizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit. A részvénytársaságra vonatkozó szabályok alapvetően kogensek, attól akkor lehet eltérni, ha az eltérést a törvény kifejezetten megengedi (Gt. 233. §).
A Gt. 264. §-ának (3) bekezdése az ideiglenes részvényre vonatkozó befizetés esedékességi határidejét 60 napban állapítja meg, és feljogosítja az igazgatóságot - az ideiglenes részvény egyidejű érvénytelenné nyilvánításával - a nyilvános árverésen való értékesítésre. A 60 nappal a törvény méltányos határidőt kívánt a részvényes számára biztosítani, ami természetesen nem zárja ki a részvényes akár azonnali teljesítését sem. Az alapszabály azonban ezt a lehetőséget nem szűkítheti.
A nyilvános árverés ugyancsak a részvényes számára biztosított garancia arra, hogy az ideiglenes részvénye reális áron kerüljön értékesítésre. Az árverés azonban az ideiglenes részvény értékesítésének nem egyedüli módja, hiszen nincs akadálya annak, hogy a fizetőképtelen részvényes ideiglenes részvényét másik részvényesre vagy harmadik személyre átruházza. Egyedüli feltétel - lévén, hogy az ideiglenes részvény névreszóló értékpapír - a részvénykönyvbe való bevezetés [Gt. 241. § (1) bekezdés, 238. § (3) bekezdés]. Ha az ideiglenes részvény ilyen módon nem értékesíthető, a törvény rendelkezésénél fogva annak egyedüli módja a nyilvános árverés. Nem ütközik tiltó rendelkezésbe az sem, hogy az alapszabály nyilvános árverés esetére az azonos ajánlatot tevő árverési vevők között a többi részvényes elővásárlási jogát kikösse.
A törvény rendelkezéseibe ütközik azonban az igazgatóság olyan felhatalmazása, hogy a jogszabályi rendelkezéseket mellőzve jogosult legyen részvényt érvénytelenné nyilvánítani és azt - nyilvános árverés mellőzésével - értékesíteni.
4. Nem sért azonban jogszabályt az alapító okiratnak az a kikötése, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést a nyolcadik napon kell megtartani. A Gt. 281. §-ának (2) bekezdése ugyanis 15 napon belüli összehívást ír elő, így az okszerűen lehet a nyolcadik nap is.
5. A hiánypótlási eljárás során a cég csak az apport rendelkezésre bocsátására vonatkozó okiratot csatolta. Tisztázatlan maradt viszont az apport tulajdonosa, az apport jogcíme és a vagyontárgy azonossága. Az alapítás idején hatályos jogi szabályozás szerint [1987. évi I. törvény 19. § (1) bekezdés] szövetkezet gazdasági társulásra termőföld tulajdonjogát nem ruházhatta át, illetve ehhez a föld jellegének megváltoztatására volt szükség. Erre hatósági engedély alapján lett volna lehetőség [1987. évi I. tv. 60. § (1) bekezdés]. Ezeket a körülményeket a bejegyzési eljárás során nem igazolták, nem csatoltak hatósági engedélyt, de nem csatolták az ingatlan telekkönyvi iratait sem. A földtulajdon pedig, illetőleg annak apport jellege az alaptőke nagyságát alapvetően befolyásolja.
6. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy dr. Sz. L. alapító ún. "szellemi apportja" nem felel meg a Gt. 22. §-ának (2) bekezdésében írt forgalomképesség követelményeinek. Az ugyanis az alapítási költség kategóriájába tartozik, és így nem képezheti a tőke részét.
7. A hiánypótlást elrendelő végzés nem tartalmazza ugyan, de a bejegyzési iratok közül hiányzik annak igazolása, hogy az apport értékelésénél könyvvizsgálót alkalmaztak volna [Gt. 252. § (3) bekezdés f) pont, és 253. § (1), (2) bekezdése].
Az itt felsorolt hiányosságok olyan jellegűek, amelyek miatt az alapító okirat aláírásának napjára visszaható hatályú reparáció lehetősége nincs meg és - ezen túlmenően - a jogi lehetőség sincs meg a vonatkozó jogszabályok hiánya miatt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 308/1990. sz.)