adozona.hu
BH 1991.12.488
BH 1991.12.488
I. A termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága - ha a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztal - összehívhatja a közgyűlést. A termelőszövetkezet tisztségviselőinek választására, visszahívására irányuló napirendi pont esetén erre a cégbírósági törvényességi felügyelet nem terjed ki [1967. évi III. tv. 26. § (1) - (2) bek.; 124. § (2) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 34. § (3) bek. c) pont]. II. A törvényességi felügyeleti eljárást - ha a sérelmezett határozat az ellenőrző bizottság újraválasztásá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségének az 1990. április 17-én tartott ülésén a meghívóban szereplő napirendi pontokban:
1. vagyonnevesítés;
2. a termelőszövetkezeti gazdasági társaságokban való részvétele;
3. egyéb ügyek
kérdésében határozathozatalra nem került sor, mert a tagok az idő rövidsége miatt az anyagot nem tanulmányozhatták át. M. G. elnök javaslatára - mely szerint "a jelen gyűlésre kiadott meghívó alapján pénteken 9 órakor vezetőségi ülést" és 15 napon belül közgy...
BH 1991.12.488 I. A termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága - ha a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztal - összehívhatja a közgyűlést. A termelőszövetkezet tisztségviselőinek választására, visszahívására irányuló napirendi pont esetén erre a cégbírósági törvényességi felügyelet nem terjed ki [1967. évi III. tv. 26. § (1) - (2) bek.; 124. § (2) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 34. § (3) bek. c) pont].
II. A törvényességi felügyeleti eljárást - ha a sérelmezett határozat az ellenőrző bizottság újraválasztását is a közgyűlés napirendjébe iktatta - az ellenőrző bizottság, illetőleg a bizottság képviseletében annak vezetője nem kezdeményezheti, az ellenőrző bizottság tagjai azonban - mint akiknek az eljárás lefolytatásához jogi érdekük fűződik - saját személyükben igen [1989. évi 23. tvr. 19. § (3) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 34. § (3) bek. c) pont].
A D. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségének az 1990. április 17-én tartott ülésén a meghívóban szereplő napirendi pontokban:1. vagyonnevesítés;
2. a termelőszövetkezeti gazdasági társaságokban való részvétele;
3. egyéb ügyek
kérdésében határozathozatalra nem került sor, mert a tagok az idő rövidsége miatt az anyagot nem tanulmányozhatták át. M. G. elnök javaslatára - mely szerint "a jelen gyűlésre kiadott meghívó alapján pénteken 9 órakor vezetőségi ülést" és 15 napon belül közgyűlést "tartsanak" - elhalasztották az ülést. Az újabb, 1990. április 20-án megtartott ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza a vezetőség napirendi pontokra vonatkozó határozatát, majd rögzíti, hogy "T. K. és P. S. igazoltan távoztak" (11. oldal). Az ezt követően hozott 3/8/1990. sz. vezetőségi határozat szerint "a vezetőség egyhangúan úgy döntött, hogy 1990. május 21-ére 9 órára összehívja a termelőszövetkezet közgyűlését".
Az ellenőrző bizottság 1990. április 24-én másban szólította fel M.-G. elnököt arra, hogy "15 napon belül hívja össze a közgyűlést.. . 1990. május 7-ére" úgy, hogy ott a következő napirendi pontok kerüljenek megtárgyalásra:
"1. A pénzügyi gazdasági terv ismertetése;
2. az alaptevékenységre vonatkozó tervek, elképzelések ismertetése;
3. Ellenőrző Bizottság választása;
4. a termelőszövetkezet vezetőségének kiegészítése;
5. a gazdasági társaságokba Való belépés megtárgyalása".
P. S. ellenőrző bizottsági elnök írásbeli tiltakozása ellenére M. G. elnök 1990. május 7-én írta alá a közgyűlési meghívót, amely tartalmazza az 1990. május 21-re kitűzött közgyűlés kibővített, az ellenőrző bizottság által javasolt napirendi pontjait a következők szerint:
4. Pénzügyi és gazdasági terv ismertetése,
5. a termelőszövetkezet vezetőségének kiegészítése.
Az ellenőrző bizottság 1990. május 7-én tartott üléséről készült jegyzőkönyvben foglalt határozat értelmében. .. úgy határoz, hogy összehívja a tsz közgyűlését 1990. május 16-án 9 órára ... az alábbi napirendi pontokban való döntés végett.
1. M. G. elnök és D. I. általános elnökhelyettes visszahívása, a munkából való felmentése és a szövetkezetből való kizárásuk.
2. Az Ellenőrző Bizottság megválasztása.
3. A tsz vezetőségének kiegészítése."
Erre az időpontra szóló meghívót P. S. írta alá 1990. május 8-án "az Ellenőrző Bizottság nevében mint EB Elnök". Az ellenőrző bizottság által összehívott közgyűlés határozatképtelen volt.
A vezetőség által meghatározott időpontra kitűzött közgyűlésen a 113 aktív tagból 90 fő, míg a 104 nyugdíjas tagból 36 személy jelent meg. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza - többek között - az alábbi határozatokat:
"2/3/1990. számú közgyűlési határozat A Termelőszövetkezet közgyűlése a Tsz elnökének és elnökhelyettesének visszahívása tárgyában úgy döntött, hogy a tisztségviselők továbbra is betöltik választott funkciójukat. 2/8/1990. sz. közgyűlési határozat.
A közgyűlés az ellenőrző bizottság elnökének megválasztotta K. Cs. Tsz tagot, tagjainak: H. K-t, G. L. II., W. L. és B. T. tagokat".
M. G. termelőszövetkezeti elnök 1990. május 14-én kezdeményezte a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását arra utalva, hogy "az Ellenőrző Bizottság hatáskörét túllépve a jogszabályokra történt hivatkozással, ugyanakkor azt tévesen értelmezve a Vezetőség megkerülésével hívta össze a termelőszövetkezet Közgyűlését, határozta meg annak napirendjét és kezdeményezett a tsz vezető tisztségviselőivel szemben visszahívási eljárást és olyan fegyelmi büntetés kiszabását, amely kizárást von maga után".
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának 1990. május 7-i ülésén hozott határozata, amely a termelőszövetkezet közgyűlését 1990. május 16. napjára hívta össze, törvénysértő, ezért azt megsemmisítette, és írásban figyelmeztette az ellenőrző bizottságot a jogszabályok megtartására. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy
- a vezetőséget a közgyűlés összehívása körében mulasztás nem terheli,
- amennyiben a vezetőség nem intézkedett volna a közgyűlés összehívása iránt, az ellenőrző bizottságnak "ez esetben sem saját hatáskörében kell intézkednie, hanem a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságnál kell ezt kezdeményezni",
- az ellenőrző bizottság nem tett eleget a hatáskörébe utalt vizsgálódási kötelezettségének,
- a közgyűlés összehívásáról nem értesítette az állami törvényességi felügyeleti szervet.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen P. S., az ellenőrző bizottság elnökeként élt fellebbezéssel, és a hatályon kívül helyezés iránti kérelmének alapjául előadta, hogy
- a termelőszövetkezet alapszabálya - megszorítás nélkül - biztosítja, "hogy az Ellenőrző Bizottság összehívhatja a közgyűlést",
- a vezetőség mulasztott, mert "1990. április 17-én úgy határozott, hogy 15 napon belül össze kell hívni a közgyűlést",
- tagadta, hogy a vezetőség 1990. április 26-i ülésén az 1990. május 21-i közgyűlés összehívásáról határozott, ezért az utóbbi időpontban megtartott közgyűlés "nem volt törvényes".
M. G. termelőszövetkezeti elnök észrevételében hivatkozott arra, hogy P. S. ellenőrző bizottsági tisztsége 1990. május 21-én megszűnt, ezért a fellebbezést "jogosulatlanul írta alá az Ellenőrző Bizottság nevében, mint EB elnök".
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről az 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 19-24. §-ai a cégbíróság törvényességi felügyelete során alkalmazandó eljárási, míg az adott esetre vonatkozóan a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló - többször módosított - 1967. évi III. tv (a továbbiakban: Tv.) 123-125. §-ai az anyagi jogszabályokat tartalmazzák. A nemperes cégeljárás speciális szabályozásának egyik jellegzetessége, hogy az anyagi jogi rendelkezéseket is magában foglal, amelyeket a cégbíróságnak a törvényességi felügyelet gyakorlása során a különböző cégformákra vonatkozóan be kell tartania. Ebből következik, hogy az anyagi és eljárási szabályok együttes alkalmazásának van helye.
A Ctvr. 19. §-ának a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására jogosultak körét meghatározó (3) bekezdése értelmében a cégbíróság eljárását
- az ügyész, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv vezetője, az alapító (létesítő) szerv vezetője,
- valamint az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.
A termelőszövetkezet elnökének és ellenőrző bizottságának jogállását szabályozó törvényi rendelkezések értelmében
- az elnök személyes felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását és ügyvitelét az alapszabály, a közgyűlés (küldöttgyűlés) és a vezetőség határozatainak megfelelően [Tv. 29. § (1) bekezdése] úgy, hogy a tevékenységéről a vezetőségnek, míg a vezetőség a tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni [Tv. 29. § (3) bekezdése];
- az ellenőrző bizottság a tagság ellenőrzési jogkörét gyakorolja a termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedően úgy, hogy kizárólag a közgyűlésnek van alávetve és tartozik felelősséggel [Tv. 26. § (1) - (2) bekezdése] .
Az ismertetett és a törvény egyéb rendelkezéseinek egybevetéséből következik, hogy mind az elnök, mind az ellenőrzési bizottság a termelőszövetkezeti tagság összességéből álló közgyűlésnek tartozik felelősséggel, továbbá az is, hogy eltérő tevékenységet gyakorol a tisztségviselőnek minősülő elnök és a hatáskörében vizsgálatot folytató ellenőrző bizottság, amelynek tagjai ugyancsak tisztségviselők [Tv. 28. § (1) bekezdése]. A szabályozásból okszerű következtetéssel az is levonható, hogy ha az elnök úgy ítéli meg az ellenőrző bizottság működését, hogy az nem felel meg a törvény előírásainak, úgy a megállapításait a közgyűlés elé terjesztheti. Az ellenőrző bizottság pedig a munkájáról csak és kizárólag a közgyűlésnek köteles beszámolni [Tv. 16. § (2) bekezdés c) pontja].
Az adott esetben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem megalapozatlan, mert - az ellenőrző bizottság 1990. május 7-én hozott határozata a termelőszövetkezet tisztségviselőinek minősülő személyek választására, illetőleg visszahívására vonatkozott, melyre nem terjed ki a törvényességi felügyelet [Tv. 124. § (2) bekezdése];
- az ellenőrző bizottság az általa összeállított napirendi pontok ténybeli alapjait (Tv. 27. §-a) nem jelölte meg, ebben a körben cégbírósági jogkör gyakorlásának nincs is helye;
- továbbá azért, mert a Tv végrehajtása tárgyában kiadott - ugyancsak többször módosított - 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 34. §-ának (3) bekezdése kifejezetten feljogosítja az ellenőrző bizottságot arra, hogy ha a termelőszövetkezet érdekeit - tehát nem kizárólag a gazdasági érdekeit - sértő magatartást tapasztal
a) erre a vezetőség figyelmét írásban felhívja,
b) indítványozhatja a tisztségviselők és egyéb vezetők felelősségrevonását és a közgyűlés, sőt a kisebb, munkahelyi közösségek tanácskozásainak összehívását,
c) összehívhatja a közgyűlést (küldöttgyűlést), ha a vezetőség nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelezettségének.
Az előzőekben ismertetett jogkör, azon túlmenően, hogy az ellenőrző bizottságnak a vezetőségtől való teljes függetlenségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy a Tv. 16. §-a (2) bekezdésének c) pontjában előírt éves munkára vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítését követően is gyakorolhassa a termelőszövetkezet legfőbb testületi szerve mindazokat a jogokat, melyekre a törvény felruházta. Erre figyelemmel mondja ki kogens jelleggel a Tv. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja a közgyűlés összehívásának kötelezettségét, amely az R. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezetőség feladata. A két szervezet - a vezetőség ós az ellenőrző bizottság - munkájának felügyelete érdekében jogosítja fel az R. 34. §-a (3) bekezdésének c) pontja az ellenőrző bizottságot a közgyűlés összehívásának jogával úgy, hogy ezt megelőzően nem teszi kötelezővé az a)-b) pontok szerinti felhívás és indítványtétel megtételét, tehát a jogosultságok közül az adott eset körülményeit mérlegelve választási jogot biztosít.
A jelen eljárás tárgyaként megjelölt ellenőrző bizottsági határozat jogszerűségének tartalmi vizsgálatába a cégbíróság nem bocsátkozhat, mert abban a közgyűlésnek kell határoznia. Alaki szempontból pedig csak az a kérdés bírálható el, hogy az ellenőrző bizottság a jogszabályokba ütköző módon hozott-e határozatot. Tekintettel arra, hogy az 1990. május 6-én meghatározott napirendi pontokat M. G. termelőszövetkezeti elnök által ugyanezen a napon aláírt közgyűlési meghívó nem tartalmazza, ezért az ellenőrző bizottságot az R. 34. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a közgyűlés összehívásának joga megillette, mert a vezetőség az R. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti előkészítést nem végezte el.
Az a körülmény, hogy M. G. elnök az ellenőrző bizottság által összehívott közgyűlésről való távolmaradásra presszionálta-e a tagokat, a jelen eljárásnak nem tárgya. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben tényként ez megállapítható, az az elnök és az ellenőrző bizottság közötti, személyes motiváltságra ellentétét támasztja alá, melyet a termelőszövetkezet közgyűlésének kell elbírálnia. A becsatolt iratokból már idézett közgyűlési határozatok a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsági tagjainak újraválasztását tartalmazzák, ezért az eljárásban P. S. által képviselt ellenőrző bizottság félként emiatt nem szerepelhet, az ellenőrző bizottsági tagok pedig saját személyükben nem kezdeményeztek eljárást.
Mindezekből következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának a jelen esetben nem volt helye, erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése> értelmében a Pp. 258. §-ának és a Pp. 253. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva, az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31 912/1990. sz.)