adozona.hu
BH 1991.11.436
BH 1991.11.436
Jogi személy jogutód nélküli megszűnése miatt a per megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a feloszlatást kimondó határozat jogerős [Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 1957. évi IV. tv. 3. § (2) bek., 62. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. alperesi alkotóközösségnek ingatlanvételből származó vételárrészlet tartozása állt fenn a II. r. alperessel szemben. A II. r. alperes pedig 110 000 forint kölcsönnel tartozott a felperesnek. Ennek visszafizetését tartozásátvállaló megállapodással az I. r. alperes vállalta. Az esedékesség időpontjában az I. r. alperes nem teljesített sem a felperesnek, sem a II. r. alperesnek.
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 110 000 forint és kamatai erejéig az I. r. alperessel szemb...
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 110 000 forint és kamatai erejéig az I. r. alperessel szemben, majd az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban keresetét kiterjesztette a II. r. alperesre is. Az alperesek a tartozásátvállalás érvényességét vitatva kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. r. alperest 110 000 forint és törvényes kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. Egyebekben - vagyis a II. r. alperessel szemben - a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tartozásátvállalás érvénytelen, mert az azt megkötő jogtanácsosnak nem volt képviseleti jogosultsága. Ezt azonban mint jogtanácsosnak tudnia kellett, így magatartása felróható, és ezért az I. r. alperes a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján - helyette - felelősséggel tartozik.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. alperes élt fellebbezéssel kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Utóbb az eljárás felfüggesztését kérte, figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes feloszlatás folytán jogutód nélkül megszűnt.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. Végzése indokolásában megállapította, hogy az I. r. alperes alkotóközösséget a Művészeti Alap a 83/1982. (XII. 29.) MT rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt jogkörével élve 1989. december 31. napjával jogutód nélkül feloszlatta. Mivel ezáltal az I. r. alperes perbeli jogképessége a fellebbezés előterjesztése után megszűnt, a Pp. 251. § (2) bekezdésének, a 157. § a) pontjának és 130. § (1) bekezdése e) pontjának alkalmazásával a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságítéletét hatályon kívül kellett helyeznie és a pert meg kellett szüntetnie.
A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes jogi személy jogutód nélküli megszűnése, vagyis jogképessége elvesztése folytán a per megszüntetésére csak akkor kerülhetett volna sor, ha a megszűnést (felosztást) kimondó határozat jogerős. Az alkotóközösség feletti törvényességi felügyelet során a Művészeti Alapot államigazgatási szervnek kell tekinteni. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben az Áe. szerint jár el. A Művészeti Alapot a 83/1982. (XII. 29.) MT rendelet jogosítja fel a felügyeletre. Az ennek során - tehát államigazgatási hatósági jogkörben - hozott határozat elleni jogorvoslatra az Áe rendelkezései vonatkoznak. Az Áe. 62. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A Pp. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a felek perbeli jogképességét, ha az iránt kétség merül fel a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. Az adott esetben az elsőfokú bíróság ennek a kötelezettségének nem tett eleget, nem győződött meg arról, hogy a Művészeti Alap elsőfokú hatósági határozata jogerőre emelkedett-e. Ennek hiányában pedig az alperes perbeli jogképessége (Pp. 48. §) tárgyában nem lehetett megalapozottan állást foglalni, mint ahogy abban a kérdésben sem, hogy jogerős feloszlatás esetén ez valóban jogutód kijelölése nélkül történt-e. Ehhez képest a végzés megalapozatlan.
(Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a törvényességi eljárás során, az alperes bejelentette: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a feloszlatás kérdésében hozott határozatot megsemmisítette.)
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a permegszüntető végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot úja eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(P. törv. I. 20 375/1991. sz.)