adozona.hu
BH 1991.11.442
BH 1991.11.442
Az 1989. január 1-jén működő korlátolt felelősségű társaságoknak társasági szerződésüket úgy kellett módosítaniuk, hogy a szerződés megfeleljen az 1988. évi VI. törvényben foglalt azoknak a rendelkezéseknek, amelyektől a felek egyező akarattal nem térhetnek el. Ilyen rendelkezés a törzstőke legkisebb összegének egymillió forintban való meghatározása is [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 158. § (2) bek., 332. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzését a cégbíróság az 1989. január 9-én hozott végzésével rendelte el. A bejegyzés alapjául szolgáló, 1988. november 23-án megkötött társasági szerződés szerint a társaság alapításkori törzstőkéje 500 000 Ft volt.
A társasági szerződést a tagok az 1989. november 29-én tartott taggyűlésen módosították; a módosítás a törzstőke összegére nem terjedt ki.
A változás bejegyzése iránti kérelem 1989. december 27-én érkezett az elsőfokú bírósághoz. Az el...
BH 1991.11.442 Az 1989. január 1-jén működő korlátolt felelősségű társaságoknak társasági szerződésüket úgy kellett módosítaniuk, hogy a szerződés megfeleljen az 1988. évi VI. törvényben foglalt azoknak a rendelkezéseknek, amelyektől a felek egyező akarattal nem térhetnek el. Ilyen rendelkezés a törzstőke legkisebb összegének egymillió forintban való meghatározása is [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 158. § (2) bek., 332. § (1) bek.].
Az M. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzését a cégbíróság az 1989. január 9-én hozott végzésével rendelte el. A bejegyzés alapjául szolgáló, 1988. november 23-án megkötött társasági szerződés szerint a társaság alapításkori törzstőkéje 500 000 Ft volt.A társasági szerződést a tagok az 1989. november 29-én tartott taggyűlésen módosították; a módosítás a törzstőke összegére nem terjedt ki.
A változás bejegyzése iránti kérelem 1989. december 27-én érkezett az elsőfokú bírósághoz. Az elrendelt hiánypótlási eljárásban a cég nem tett eleget a törzstőke 1 000 000 Ft-ra való felemelésére vonatkozó felhívásnak.
Az elsőfokú bíróság végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A határozatában kifejtett álláspontja szerint az 1930. évi V. törvény alapján alakult társaságokat az 1988. évi VI. örvény (a továbbiakban: Gt.</a>) 332. §-a (1) bekezdésének e) pontjában írt kötelezettség terheli, ha a működésüket 1990. január 1. napjától folytatni kívánják. Ez azt jelenti, hogy a társasági szerződésüket úgy kell módosítaniuk, hogy az tartalmazza a Gt. 21. §-ának (1) bekezdésében és a Gt. 157. §-ának (1) bekezdésében felsorolt kötelező tartalmi elemeket. Az ezek között szereplő törzstőke minimumát a Gt. 158. §-ának (2) bekezdése 1 000 000 Ft-ban határozza meg, míg a működés során a minimális törzstőke fennmaradását a Gt. 224. §-ának (1) bekezdése biztosítja. Miután ez a törvényi előírás minden azonos formában működő társaságra vonatkozik, ezért érvényes szerződés hiányában nincs helye cégbejegyzésnek.
A cég a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Jogi megítélése szerint a Gt hatályba lépésekor már működő korlátolt felelősségű társaságokra nem, hanem csak a hatályba lépését követően alapított társaságokra alkalmazható a törzstőke minimumára vonatkozó törvényi rendelkezés. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontja a "cégek körében jogbizonytalanságot teremt", a tőke mozgása helyett tőkekoncentrációra vezet. A társasági szerződés módosításának kötelezettségét a "jogalkotó" azzal a "szándékkal" rendelte el, hogy a társaságok szervezete és működése egységes szabályozás alapján történjék.
A fellebbezés nem alapos.
A korlátolt felelősségű társaság első szabályozása az 1930. évi V. törvénnyel azért történt, hogy az 1875. évi XXXVIII. törvény alapján működő korlátlan felelősségű közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű részvénytársaság közötti formában működő jogintézmény bevezetésével kielégítse a társadalmi-gazdasági igényeket. A jogalkotóval szembeni elvárások lényegében hasonlóak voltak a Gt megalkotásakor is.
Ennek következtében a hatályos jogszabályok is biztosítani kívánják az alapítás viszonylag egyszerűbb módját, a tagok közötti viszony személyes jellegét és a tagok korlátozott felelősségére tekintettel a hitelezők érdekeinek fokozott védelmét. A Gt erre vonatkozó rendelkezései ezért túlnyomórészt diszpozitív jellegűek.
A korlátolt felelősségű társaság alapításához szükséges társasági szerződés érvényességének feltételéül a Gt. 21. §-ának (1) bekezdése és a Gt. 157. §-ának (1) bekezdése tartalmi követelményeket ír elő, ezért az ebbe a körbe tartozó törzstőke meghatározása kötelező elem. Hasonlóan kogens szabály a Gt. 158. §-a (2) bekezdésének rendelkezése, amely a törzstőke legkisebb összegét 1 000 000 Ft-ban állapítja meg. A jogszabály a hitelezővédelem és a megfontolt üzleti vállalkozások biztosítása érdekében eltérést nem engedő módon védi a társaság működéséhez szükséges vagyontömeg, a törzstőke minimális mértékét.
Ugyancsak kogens rendelkezés a Gt. 332. §-a (1) bekezdése e) pontjának az adott társaságra vonatkozó előírása, mely szerint köteles a társasági szerződést "e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani". A szabályozásból okszerűen az is következik, hogy ha a szerződés megfelel a Gt.</a> rendelkezéseinek, úgy a módosításra nincs szükség.
Az előzőekben kifejtettek szerint csak az a társasági szerződés felel meg a hatályos jogszabályoknak, amely a gazdasági társaságokról szóló törvény eltérést nem engedő rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza a tagok megállapodását. A szerződés érvényességének vizsgálata tehát nem attól függ, hogy már működő társaság kötelező szerződésmódosításáról vagy a Gt hatályba lépését követően alapított társaság szerződéséről van szó.
Az indokolás kiegészítéseként utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a gazdasági társasági formák közötti lényegi különbséget a tagok felelősségére vonatkozó szabályok tartalmazzák, amelyek szoros összefüggésben állanak a hitelezővédelem biztosításával. A Gt hatályba lépésekor már működő korlátolt felelősségű társaságot ezért csak akkor lehet gazdasági társaságnak tekinteni, ha nemcsak a belső szervezete, működése, hanem az alapítása (a Gt. 332. §-a szerinti szerződésmódosítása) is megfelel a törvény előírásainak. A korlátolt felelősségű társasági formát ugyanis nem a taggyűlési határozat hozatalának módja határozza meg, hanem az érvényes társasági szerződés.
Amennyiben a jogalkotó az adott törvény kogens rendelkezéseitől eltérést enged, úgy azt kifejezetten kimondja. A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 44. §-a erre figyelemmel külön kizárta - többek között - a Gt. 160. §-a alkalmazhatóságát. Az adott ügyre vonatkozó Gt. 332. §-a ilyen eltérést nem engedett.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság mint cégbíróság 18. C. 61 012. sz., Legf. Bír. Cgf. II. 31 047/1990. sz.)